Iszety
| Iszety | |
| Исеть | |
.jpg) | |
| A folyó Kamenszk-Uralszkij közelében | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 606 km |
| Vízhozam | 73,08 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 58 900 km² |
| Forrás | Iszetszkoje-tó |
 é. sz. 56° 57′ 39″, k. h. 60° 24′ 12″56.960833°N 60.403333°E | |
| Torkolat | Tobol |
| é. sz. 56° 35′ 57″, k. h. 66° 17′ 16″56.599167°N 66.287778°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Tobol vízgyűjtője | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Iszety témájú médiaállományokat. | |
Az Iszety (oroszul: Исеть) folyó Oroszország ázsiai részén, a Középső-Urálban és Nyugat-Szibériában, a Tobol bal oldali mellékfolyója.
Földrajz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hossza: 606 km, vízgyűjtő területe: 58 900 km².
A Középső-Urál és keleti előtere sűrűn lakott, erősen iparosodott vidékének folyója. Jekatyerinburgtól északnyugatra, az Iszetszkoje-tóból ered. A Szverdlovszki terület déli és a Kurgani terület északi vidékén folyik, majd a Tyumenyi terület délnyugati részén, Jalutorovszk közelében ömlik a Tobolba.
Kezdetben dél felé tart és a 18–19. században eredetileg ipari célokra kialakított mesterséges tavakon folyik keresztül, közülük néhány a mai Jekatyerinburg területén fekszik. A várost elhagyva a folyó délkelet felé, a Nyugat-szibériai-alföldön széles völgyben folytatja útját; a Kurgani területen fokozatosan keleti, majd északkeleti irányba fordul és így éri el a Tobolt. Novembertől áprilisig befagy.
Legnagyobb, jobb oldali mellékfolyói:
Városok, szennyezés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Iszety völgyében évszázadok óta bányásztak vasércet, a 19. századtól pedig aranyat és más érceket is; a folyó mentén üzemek, városok épültek. A legnagyobb városok egyben a legnagyobb ipari (kohászati, gépipari) központok is: a Szverdlovszki területen Jekatyerinburg és Kamenszk-Uralszkij, a Kurgani területen Sadrinszk.
A folyó felső szakaszán terül el Jekatyerinburg, Oroszország negyedik legnagyobb lélekszámú városa, az Urál egyik legjelentősebb nehézipari központja és vasúti csomópontja. A város létesítményei és nagy iparvállalatai rendkívüli mértékben szennyezik az Iszety vizét. Lejjebb a folyó öntisztuló képessége következtében a víz minősége javul; az alsó szakaszon Kamenszk-Uralszkij színesfémipari üzemei ismét nagyon sok szennyező anyagot bocsátanak ki. A Kurgani területen nincsenek ilyen nagy szennyező források, de itt ömlik a folyóba a Tyecsa, melynek forrásvidékén 1957 őszén tartós hatású radioaktív szennyezés történt, és itt éri el a folyót a Cseljabinszk ipari szennyvizeit szállító Miassz is.
Az Iszety torkolatvidékén, az Iszety–Tobol közén „Ingali völgy” (Ingalszkaja dolina) néven 1500 km² területű régészeti emlékhelyet alakítottak ki. Sűrűn egymás mellett találhatók itt különböző korokból származó ősi települések, temetkezési helyek nyomai, ahonnan kő-, bronz- és vaskori leletek sokasága került elő.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Nagy szovjet enciklopédia (orosz nyelven) (3. kiadás ed.). 1969–1978.
- Ju. Sz. Fjodorov (2001. május 12.). "Szetyi vokrug Iszetyi" (orosz nyelven). Index. Hozzáférés: 2013. szeptember 6.
{{cite web}}: Text ".org.ru" ignored (súgó) - "Jalutorovszk" (orosz nyelven). W-siberia.ru. 2013. január 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. szeptember 6.
- "Ingalszkaja dolina" (orosz nyelven). W-siberia.ru. 2013. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. szeptember 8.
- "Ingalszkaja dolina" (orosz nyelven). Ikz.ru. 2012. április 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. szeptember 10.
