Góth Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Góth Sándor
Góth Sándor 1930-ban
Góth Sándor 1930-ban
Életrajzi adatok
Születési név Guthfreund
Született 1869. október 19.[1][2]
Pest
Elhunyt 1946. szeptember 7. (76 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Házastársa Kertész Ella (1904-1936)

Góth Sándor az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Góth Sándor témájú médiaállományokat.

Góth Sándor (Gutfreund,[3] Pest, 1869. október 19.Budapest, 1946. szeptember 7.) színész, rendező és műfordító, egyetemi tanár, színházigazgató.

Góth Sándor és Kertész Ella sírja a Farkasréti temetőben.

Életpályája[szerkesztés]

Gutfreund Manó és Wachsmann Rozália gyermeke. A Színművészeti Akadémián Nagy Imre tanította, amelyet 1887–1891 között végzett el. 1890–1891 között Debrecenben lépett fel. 1891–1892 között Aradon szerepelt. 1892–1894 között Temesváron volt látható. 1894–1896 között Kolozsváron színészkedett. 1896-ban a Vígszínház alapító tagja volt, amelynek - megszakításokkal - 1946-ig tagja volt. 1910–1914 között, valamint 1932–1933 között a Pesti Magyar Színház színművésze volt. 1911-ben Faludi Miklós Hunnia Filmgyárának munkatársa lett. 1921–1922 között a Renaissance Színház igazgatója és színésze volt. 1931–1939 között a Színművészeti Akadémia tanára volt. 1933–1934 között a Budapesti Operettszínház színész-rendezője volt. 1935–1937 között a Nemzeti Színházban játszott. 1941-től nem szerződtették származása miatt. 1945–1946 között a Belvárosi Színház rendezője volt.

A Blaha Lujza emlékalbum igazi "selfmademan"-ként jellemzi, aki a saját erejéből és ernyedetlen szorgalmával emelkedett a színművészet csúcspontjára. A tragikus szerepektől a karakterszerepekig mindent el tudott játszani. Öntudatos volt minden alakítása, színpadi figurái egy-egy tanulmány eredményei voltak, amelyek eredetinek, újnak és meglepőnek hatottak. Német, francia, angol, olasz és orosz nyelven beszélt.[4]

Sírja a Farkasréti temetőben található.

Magánélete[szerkesztés]

1904. március 15-én Budapesten, az V. kerületben házasságot között Kertész Ella (1878-1936) színésznővel, Kertész Bernát és Langsfeld Emma leányával. Az egyik tanú Faludi Gábor volt.[5]

Színházi munkái[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 5; műfordítóként: 34; színészként: 4; rendezőként: 12.

Szerzőként[szerkesztés]

  • A háromszög (1915)
  • Vengerkák (1917)
  • Ferike mint vendég (1931)
  • Vihar a Balatonon (1931)
  • Ének a búzamezőkről (1935)

Műfordítóként[szerkesztés]

  • Labiche: Nászúton (1898)
  • Hennequin: Családi örömök (1898-1899)
  • Hennequin: Utazás a válás körül (1898)
  • Busnach-Debrit: A feleségem nem sikeres (1900)
  • Bernard: A tolmács (1902)
  • Gavault-Berr: Dupont (1903)
  • Poe: Az igazgató úr (1903)
  • Ordonneau-Kéroul: A kocavadász (1904)
  • Monnier-Larcher: Emil (1905)
  • Bernstein: Baccarat (1906, 1910, 1915, 1918, 1924)
  • Kéroul-Barré: Az aranygyapjú (1906)
  • Soulié: A kacagó menyecske (1906)
  • Bernard-Godfernaux: Gróf Hamlet (1906)
  • Bernstein: A tolvaj (1907, 1939)
  • Gavault-Charvay: Josette kisasszony, a feleségem (1907)
  • Bernstein: Sámson (1908)
  • Tolsztoj: Anna Karenina (1910)
  • Hennequin-Veber: Nincs-e elvámolnivalója? (1910)
  • Kistemaeckers: A kém (1912)
  • Stobitzer: Jönnek a németek (1914)
  • Hennequin-Veber: Éljen a király (1918)
  • Feydeau: Kutya van a kertben (1931)
  • Fauchois: Szegény Mavrier (1933)

Színészként[szerkesztés]

  • Bourdet: Rab lélek....Montcel
  • Szomory Dezső: Takáts Alice....Takáts Zuárd
  • Deval: Francia szobalány....Stanley
  • Molnár Ferenc: A császár....Fremient

Rendezőként[szerkesztés]

  • Molnár Ferenc: A doktor úr (1902)
  • Hennequin-Bihaud: A korbács (1903)
  • Molnár Ferenc: Józsi (1904)
  • Bernstein: Baccarat (1906)
  • Shaw: Az ördög cimborája (1906)
  • Rákosi Viktor: Rákóczi fia (1906)
  • Bernstein: A tolvaj (1907)
  • Herczeg Ferenc: Déryné ifjasszony (1907)
  • Molnár Ferenc: Játék a kastélyban (1945)
  • Scribe: Egy pohár víz (1945)
  • Szomory Dezső: Takáts Alice (1946)
  • Fauchois: Vigyázat, mázolva! (1946)

Egyéb színházi szerepei[szerkesztés]

  • Molnár Ferenc: Olympia....Plata Ettingen herceg
  • Mikszáth-Harsányi: A Noszty fiú esete Tóth Marival....Kopereczky
  • Bernstein: Baccarat....De Chacéroy Robert
  • Hauptmann: A takácsok....Jäger
  • Bródy Sándor: A tanítónő....A káplán
  • Scribe: Egy pohár víz....Bolinbroke
  • Shaw: Az orvos dilemmája....Bloomfield Bennington
  • Bernstein: Muzsika....Pap
  • Barta Lajos: Szerelem....Komoróczy
  • Molnár Ferenc: Játék a kastélyban....Turai
  • Feydeau: A férj vadászni jár....Moricet
  • Bernstein: A tolvaj....Richard
  • Wilde: Salome....Jochanan
  • Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt....Igazgató–rendező
  • Molnár Ferenc: Egy, kettő, három....Norrison

Filmjei[szerkesztés]

Góth Sándor (balra) Ladomerszky Margittal és Mály Gerővel a Cifra nyomorúság című filmben (1938)

Rendezőként

Színészként

Művei[szerkesztés]

Librettókat is írt Hubay Jenő operáihoz: Az álarc[6] (Rudolf Lotharral) és Anna Karenina (Gábor Andorral).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]