Anna Karenina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Anna Karenina
Az 1878-as első kiadás címlapja
Az 1878-as első kiadás címlapja
Szerző Lev Nyikolajevics Tolsztoj
Eredeti cím Анна Каренина
Ország  Oroszország
Nyelv orosz
Téma szerelem
Műfaj regény
Kiadás
Kiadó The Russian Messenger
Kiadás dátuma 1877
Magyar kiadás dátuma 1955[1]
Fordító Németh László
Média típusa könyv
Oldalak száma 842
ISBN ISBN 963-07-0363-7
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Anna Karenina témájú médiaállományokat.

Az Anna Karenina (oroszul: Анна Каренина) gróf Lev Nyikolajevics Tolsztoj orosz író egyik fő alkotása, orosz realista regény.

Születése és megjelenése[szerkesztés]

Tolsztoj 1873-1877 között írta meg második nagyregényét, a Háború és béke befejezése után.

Az Anna Karenina keletkezése előtt történelmi tanulmányokban mélyült el az író, főleg I. Péter kora ragadta meg figyelmét, s foglalkozott e korból származó regény megírásnak ötletével. Ebben az időben azonban ugyancsak lekötötte Puskin művészete, újraolvasta a költő fő művét, az Anyegint, és hatott rá egy találkozás Puskin lányával, Maria Alekszandrovna Hartunggal, akiről főhőse külsejét rajzolta meg.

Irodalmi tapasztalatai mellett egy tragikus esemény is felkeltette Tolsztoj érdeklődését: 1872-ben Jasznaja Poljanatól nem messze egy asszony tehervonat alá ugrott, mivel szerelmi csalódás érte. Tolsztoj ekkor a baleset színhelyére utazva saját szemével látta a halott, összeroncsolt nőt, mely sokáig nyomasztó élmény maradt emlékezetében.

Témája[szerkesztés]

A mű témáját tekintve a nagy, de a társadalom szemében törvénytelen szerelem rajzát adja. Egy férjes asszony sorsa rajzolódik ki a műből, aki a teljes élet után vágyakozik. A főhős, Anna Karenina otthagyja boldogtalan házasságát, és követi a fiatal arisztokrata szerelmét, Vronszkijt.

Műfaja[szerkesztés]

A szerelmi regény társadalmi regénnyé növekszik.

Történet[szerkesztés]

Dialog-stop-hand.svg Alább a cselekmény részletei következnek!


A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.

– Az Anna Karenina első mondata Németh László fordításában.

A mű nyolc részen keresztül meséli el Anna Karenina életét, amivel párhuzamosan két további család történetét ismerhetjük meg. A három család jól ismeri egymást, a mű pedig Oroszországban játszódik.

Először az Oblonszkij család békés, nyugodt életének felborulásának lehetünk tanúi. A feleség megtudja, hogy férje, Oblinszkij megcsalta őt. A férfi nővéréhez, Anna Kareninához fordul: arra kéri őt, hogy jöjjön el hozzájuk, s beszéljen Dollyval. Anna segít testvérének, így Dolly hamarosan megbocsát férjének. Közben Levin, Oblinszkij barátja szerelmes lesz Kitty Scserbackaja hercegnőbe, akinek egyébként Vronszkij gróf is udvarol. Kitty kikosarazza Levint, mert abban reménykedik, hogy a jóval gazdagabb Vronszkij gróf kéri majd meg a kezét azon a bálon, amit Moszkvában rendeznek.

Anna a bál helyszínére tart, amikor találkozik Vronszkij gróffal – az ismeretség mély nyomott hagy benne. A bál után hazaindul férjéhez és egyetlen fiához. A vonaton ismét összefut Vronszkij gróffal, akitől meg is kérdezi, hogy hozta őt is Pétervárra. A válasz egyértelmű: nemcsak Annában hagyott mély nyomott a találkozás, hanem a gróf is mély érzelmeket táplál iránta. Anna soha nem volt boldog házasságában, hiszen szerelem nélkül ment férjhez, a nála húsz évvel idősebb urához. A férje, ahogy Anna is gondolta, derék ember, s a maga szintjén még jelentős személyiség is. 

Innentől kezdve Annáék élete sem lesz egyszerű. Anna és a gróf viszonyt kezd, amire Anna férje is hamarosan rájön. Kéri is feleségét, hogy viselkedjen illő módon, mivel nem engedhetik meg maguknak, hogy mindenre fény derüljön –főleg fiuk miatt. 

Visszatérve Levin történetére megtudjuk, hogy bár először kikosarazta őt Kitty, később mégis összeházasodnak, s nagy nehézségek árán, de fiuk születik.

Rá kell döbbenjen, hogy az álmaiban élő mintaházasság, s a mintacsaládapa szerepe sajnos távol áll a valóságtól. Levin úgy véli, hogy Kittyvel kötött házasságában a féltékenység megjelenése egyszerűen elképzelhetetlen, később azonban re kell döbbennie, mekkorát tévedett. Kitty féltékeny típus, amit Levin nem igen tud elviselni, de végül Kitty vallásossága áthatja őt is, s rendeződik házasságuk.

Anna közben egyre jobban beleszeret a grófba. Teherbe is esik, s végül úgy dönt, hogy a gróffal éli le az életét. Férje semmiképpen sem akar elválni tőle, de abba beleegyezik, hogy külön éljenek. Annának leánya születik, akit Vronszkijjal nevel, míg kisfia férjénél marad. 

Hiába telt el több hónap, tette miatt mindenki elítéli – senkinek sem tetszik, hogy férjét és gyermekét a gyönyör miatt hagyta el. 

Anna úgy érzi, hogy Vronszkij egyre távolodik tőle, talán azért, mert már mást szeret. Elkeseredettségében egyik alkalommal, amikor férjét várja otthonukban úgy dönt, hogy megleckézteti Vronszkijt. Kétségbeesésében a vonat elé ugrik, távozva az élők sorából. Anna halála után Vronszkij katonaként vesz részt a háborúban, s igyekszik túltenni magát a tragédián. Gyermeküket Anna első férje neveli tovább. 

Szereplők[szerkesztés]

  • Oblonszkij család
    • Sztyepan Arkagyics Oblonszkij herceg (Sztyiva)[2]
    • Darja Alekszandrovna Oblonszkaja hercegné (Dolly; szül. Scserbackaja hercegnő) – Sztyepan A. felesége
    • Mlle Roland – Sztyepan A. szeretője, a gyerekek nevelőnője
    • Matvej – komornyik
    • Tánya és Grisa – Oblonszkijék gyermekei
    • Matrjona Filimonovna – dajka
  • Karenin család
    • Anna Arkagyjevna Karenina (szül. Oblonszkaja hercegnő) – a címszereplő, Sztyepan A. húga
    • Alekszej Alekszandrovics Karenin – Anna férje
    • Szerjozsa – Anna és Karenin fia
  • Vronszkij és családja, ismerősei
    • Alekszej Vronszkij gróf – Anna szeretője
    • Vronszkaja grófné – Vronszkij anyja
    • Petrickij főhadnagy – Vronszkij „barátja”
    • Kamerovszkij százados – Vronszkij ismerőse
    • Mhajkaja hercegnő – Vronszkij unokatestvére
    • Jasvin – Vronszkij barátja
    • Szerpuhovszkij – Vronszkij barátja
    • Anna - Anna és Vronszkij lánya
  • Levin és Kitty családja, ismerőseik
    • Konsztantyin Dmitrics Levin – Sztyepan A. barátja
    • Szergej Ivanovics Koznisev – író, Levin féltestvére
    • Nyikolaj Levin – Levin bátyja
    • Marja Nyikolajevna – Nyikolaj élettársa
    • Katyerina Alekszandrovna Scserbackaja hercegnő (Kitty) – Dolly húga, utóbb Levin felesége Katyerina Alekszandrovna Levinova néven
    • Scserbackij herceg – Dolly és Kitty apja, Levin és Sztyepan A. apósa
    • Scserbackaja hercegné – Dolly és Kitty anyja, Levin és Sztyepan A. anyósa
    • Varenyka – Kitty barátnője
    • Mme Stahl – Varenyka nevelője
    • Nordstone grófnő – Kitty barátnője
  • További mellékszereplők
    • Szljugyin – Karenin főnöke
    • Ligyija Ivanovna grófnő – Karenin barátnője
    • Mihajlov – festő, Annáról készít portrét Olaszországban
Dialog-go-hand.svg Itt a vége a cselekmény részletezésének!


Feldolgozások[szerkesztés]

Filmváltozatok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. További kiadások a Moly oldalán
  2. A főszereplőket vastagon kiemelve jelezzük.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Hajnády Zoltán: Tolsztoj világa
  • Thomas Mann: Anna Karenina. Bevezető egy amerikai Tolsztoj-kiadáshoz (1939)
  • Magyar írók cikkei Tolsztojról: Orosz írók magyar szemmel I. és III. Szerk.:D.Zöldhelyi Zsuzsa és Dukkon Ágnes, (Tankönyvkiadó, Budapest, 1983, 1989.)
  • V. Sklovszkij: Tolsztoj (Ford.: Soproni A., 1978.)
  • Török Endre: Lev Tolsztoj, Világtudat és regényforma (Budapest, 1979.)
  • Karancsy László: Tolsztoj lélekábrázoló módszere (Budapest, 1990.)