Szerelem (érzelem)
Ez a szócikk sürgős javításra/bővítésre szorul, mert vállalhatatlan, katasztrofális állapotban van. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |

Szerelmespár
Érzelmek |
---|
![]() |
Aggodalom · Bánat · Bátorság · Bizalmatlanság · Boldogság · Bosszúság · Büszkeség · Csalódás · Depresszió · Düh · Együttérzés · Elégedettség · Ellenségesség · Érdeklődés · Eufória · Extázis · Fájdalom · Félelem · Félénkség · Féltékenység · Frusztráció · Gyűlölet · Hála · Harag · Hisztéria · Irigység · Izgalom · Káröröm · Kíváncsiság · Komperzió · Közöny · Lelkesedés · Lelkiismeret furdalás · Magányosság · Megbánás · Meglepődés · Megvetés · Önbizalom · Öröm · Pánik · Remény · Rettegés · Sajnálat · Szégyen · Szenvedély · Szenvedés · Szerelem · Szeretet · Szorongás · Unalom · Undor · Vágy |
A szerelem mély és erős társas kiértékelő érzelem, amely által szorosan kötődik az ember a partneréhez . A szerelem fogalmát a különböző kultúrákban és társadalmi közegekben eltérő módokon határozzák meg.
Eredeti jelentése: amikor egy idősebb férfi tanítja a fiatalabbat mind kulturális, filozófiai, és szexuális szempontból. A szó jelentése napjainkban jelentősen megváltozott, a nem viszonzott szerelmet jelenti, de használják a be nem teljesedett szerelemre is, függetlenül a viszonzás meglététől vagy hiányától két ember között, kölcsönös döntésen alapuló helyzetben.
A szexuális kapcsolat nem összekeverendő a szerelemmel. A szerelem nincs tekintettel korra, nemre, társadalmi hierarchia rendszerre, bőrszínre, nemzetiségre, vagyoni helyzetre, szociális státuszra sem. Az ember a személyiségén keresztül hozhatja magát szerelem befogadó kész, vagy a szerelem lehetőségét kizáró állapotba.
A költészetben a szerelem egyfajta sosem-múló társ, szenvedések okozója. Egy mondás szerint: a boldog szerelmeknek nincs történetük.
Szerelmet érezhet az ember több vagy egy ember iránt is, a létezés iránt is (ez a hála legintenzívebb fokozata.) Egyfajta képesség a boldogságra.
A kutatók nincsenek egyöntetű állásponton a szerelem témakörének kérdésében. Egyes nézőpontok szerint csak biológiai és kémiai okai vannak a szerelem élmény megtapasztalásának, amelyek a fajfenntartással állnak kapcsolatban.
Más kutatók szerint a szerelem igen magasra értékelendő dolog, egy kulcs a lelki fejlődésben való továbblépéshez.
Tartalomjegyzék
Biológiai, kémiai nézőpont[szerkesztés]
A szerelem érzésének kialakulásában bizonyos, jól körülírható biológiai és kémiai folyamatok fontos szerepet játszanak.
Különösen nagy jelentőséget kapnak ezekben a folyamatokban a jutalmazó rendszer kérgi és kéreg alatti területei, amelyek - a jutalmazó, örömszerző tevékenységekért felelős- dopaminrendszerhez kapcsolódnak. A dopamin elősegíti a párkapcsolatok kialakulását és a szexuális együttlétek jutalmazó aspektusát.
A dopamin mellett szerotonin is nagy mennyiségben szabadul fel, amely a romantikus szerelem kezdeti fázisaiban játszik különösen fontos szerepet. Hatására a logikus gondolkodás és az individualitás átélésének igénye háttérbe szorul.
Az oxitocin hormon növeli a bizalom kialakulását az emberekben, így szintén szerepet játszik a tartós párkapcsolatok kiépülésében. Perifériális formája a testben fejti ki hatását, többek között orgazmus, szülés és szoptatás során szabadul fel nagy mennyiségben. Centrális formája az agyban hat, csökkenti a félelmet, a szorongást, a fájdalmat, valamint növeli a társas támogatást és a szexuális befogadókészséget. A vazopresszinnel együtt a kötődés kialakítását segítik elő. Mindkét hormon megemelkedett szintje figyelhető meg intenzív szerelem és párválasztás idején nők és férfiak esetében is.
A szerelem számos agyi terület deaktivációjával is együttjár. Az amygdala csökkent aktivitása figyelhető meg azon emberek esetében, akik szerelmük fényképét látják, ennek magyarázata, hogy az amygdala aktivitása a félelmi helyzetekhez kapcsolódik. A frontális kérgi területek aktivitása szintén lecsökken, amikor szerelmesek vagyunk. Ez az agyterület nagyban hozzájárul a másokkal kapcsolatos ítéleteink meghozatalához, ezzel érthetővé válik, hogy a párkapcsolat kezdetén a szerelmesek miért nem képesek partnerüket reálisan látni. Továbbá fontos még megemlíteni, hogy a halántéklebeny bizonyos - negatív érzésekért felelős- területei szintén deaktiválódnak, amikor szerelmesek vagyunk.
Mindezek fontos szerepet játszanak abban, hogy ki tud alakulni a kötődés, a bizalom és a szerelem egységének átélése, amelyek elengedhetetlenek a hosszútávú szerelmi kapcsolatok kialakulásában.
Evolúciós nézőpont[szerkesztés]
Az evolúciós pszichológia a fajfenntartás és az utódok gondozásának szemszögéből közelíti meg a szerelem kérdéskörét. Az emberi utód felnevelése- más emlősökhöz képest- időben sokkal kiterjedtebb, emiatt sokkal nagyobb energiabefektetést igényel. Ezen kívül az utód gyámoltalanabb is, mint az állatok esetében, így különösen nagy jelentőségűvé válik, hogy a szülők összetartsanak és együtt maradjanak. Ezt az együttmaradást segíti elő a szerelem.
Az utód sikeres felnevelése mellett a szerelem biztosítja azt is, hogy a felek hűségesek maradjanak egymáshoz. Ez azért fontos, mert a szexuális úton terjedő betegségek átmeneti terméketlenséget eredményezhetnek, károsíthatják a magzatot, valamint komplikációkat is okozhatnak. Mindez vonzóbbá teszi a monogámiát.
Keleti felfogás a szerelemről[szerkesztés]
Osho indiai misztikus szerint a szerelem egy csodás dolog, és egészen addig az, amíg kapcsolódásban tart, s nem függővé tesz a kapcsolattól.
A kapcsolatot úgy tekinti, mint a személyiségbe rögzült emléket, ami a múltra épít, s ami már nem az élő és friss energia szabad áramlása.
A kapcsolódást preferálja és a szerelem megélését, melyhez azonban bátorságra van szükség, hiszen nem biztosan csak azzal tapasztaljuk meg, akivel egy ideje kapcsolatban vagyunk.
Vátszjájana indiai filozófus Kámaszútra című művében leírja, hogy a szerelemérzés négyféle módon alakul ki az emberek között.
- Megszokásból kialakuló szerelem, ami egy cselekvés állandó és folytonos gyakorlásából eredő ragaszkodás, a nemi közösülés megszokásából keletkező szerelem,
- Képzeletből támadt szerelem, ami kizárólag a gondolatokból ered. Ilyen például a szenvedély, amit némely férfi, nő és a kasztráltak éreznek a szájközösülés iránt.
- Hitből keletkezett szerelem, ami két szerelmes kölcsönös ragaszkodása, mivel mindkét fél a másikban látja kiegészítő felét.
- Külső dolgok érzékeléséből létrejött szerelem, amikor az érzékelés által okozott élvezet felülmúlja azt az élvezetet, amelyet a szenvedély többi fajtája kelt, és csak a külső érzékelésen keresztül jöhet létre
Szerelem a művészetekben[szerkesztés]
A szerelem jelentőségéről sok-sok műalkotás szól. A szerelem akkor teljes, ha az általunk kiválasztott személy is hasonló érzelmeket táplál irántunk, vagyis a szerelem kölcsönös.
„ | Itt és most A gyepet nézem, talán a gyepet. Mozdul a fű. Szél vagy zápor talán, vagy egyszerűen az, hogy létezel mozdítja meg itt és most a világot. |
” |
– Pilinszky János |
„ | Szerelem: Ahogy a szél meglebbenti a függönyt. Nem a szél, nem a függöny - a lebbenés. |
” |
– Fodor Ákos |
„ | Petőfi Sándor: Minek nevezzelek...
|
” |
– Pest, |
Lásd még[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
Irodalom[szerkesztés]
- Kőrössi P. József: A szerelem lexikona. Magyar írók novellái a szerelemről. Budapest, 2009, Noran Libro Kiadó. ISBN 9789638849359
- Bokor József (szerk.). Szerelem, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2015. november 18.
- John Rocheleau: Is Your Relationship True Love?
- Wikipedia: Love, doi: https://en.wikipedia.org/wiki/Love
- Andrek A.(2014). Az érzelmek társas és kulturális aspektusai. In Bányai É., Varga K. (szerk.), Affektív pszichológia (pp. 444-445). Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt.
- Varga Katalin: A szülés, születés minősége (videó) doi:https://www.youtube.com/watch?v=WmHP82pmlpI&list=PLA6wiY_USEmqZpY48Jv5j-0PSJ5mr8HNC