Barabás Tibor (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Barabás Tibor
Élete
Született 1911. augusztus 27.
Pécel
Elhunyt 1984. május 1. (72 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) elbeszélés, regény
Első műve József Attila, a szegénység költője (1940)
Kitüntetései Kossuth-díj (1954)
Irodalmi díjai József Attila-díj (1953)
Kossuth-díj (1954)

Barabás Tibor (Pécel, 1911. augusztus 27.Budapest, 1984. május 1.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író.

Életpályája[szerkesztés]

1928-ban kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Munkái az 1930-as évektől jelentek meg. 1941-1945 között munkaszolgálatos volt. 1945-ben a Cserépfalvi Könyvkiadó irodalmi vezetője, majd a Szabad Nép kulturális rovatvezetője volt. 1946-1949 között az Írószövetség főtitkára. 1949-1951 között a Révai, illetve a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója volt. 1957-1966 között a KPM sajtóosztályának a vezetője. 1967-től a Budapester Rundschau munkatársa.

Munkássága[szerkesztés]

Cikkeit 1932-től rendszeresen jelentették meg különböző napilapok és folyóiratok, mint például a Népszava, Az Újság, a Szép Szó, a Literatura, a Magyar Hírlap. József Attila és Nagy Lajos baráti köréhez tartozott. Első allegorikus regényével (Máglyák Firenzében) a rasszizmusról mondott ítéletet. 1945-ben az irodalompolitika végrehajtásában vállalt szerepet. Szépirodalmi munkáival, tanulmány- és riportköteteivel a kommunista ideológiát terjesztette (Egy nép nevelői, Az első lecke, Új Krónika). Az 1950-es évek közepétől művészek, zeneszerzők életét írta meg regényes formában (Beethoven, Mozart, Chopin, Liszt Ferenc, Michelangelo, Rembrandt).

Művei[szerkesztés]

  • József Attila, a szegénység költője (1940)
  • Hét novella (elbeszélőkötet, 1940)
  • Eszterke (kisregény, 1941)
  • Az európai szellem magyar úttörői (tanulmányok, 1942)
  • Máglyák Firenzében (regény, 1942, fil: 1967)
  • Martinovics élete (1945)
  • Egy bányász élete (kisregény, 1946)
  • Szerelmem Eszti (elbeszélések, 1946)
  • Egy nép nevelői (tanulmányok, 1947)
  • Bulgáriai utazás (1947)
  • Irodalom és haladás (tanulmányok, 1948)
  • Levél a szovjet írókhoz Petőfi Sándorról (1948)
  • Az első lecke (elbeszélések, 1949)
  • Tatai bányászok (1951)
  • A szabadság magvetője (1951)
  • Győzelmes évek (riportok, történetek, 1952)
  • Beethoven (regény, 1955, bővitett kiadás 1956)
  • A szeretet forrása (elbeszélések, 1955)
  • Új Krónika (riportok, 1956)
  • Rákóczi hadnagya (regény, 1957)
  • Mozart párizsi utazása (regény, 1957)
  • Örök dallamok (1958)
  • Egy címíró emlékiratai (regény, 1960)
  • Genuai randevú (utirajzok, történetek, 1961)
  • A könyv hatalma (tanulmányok, 1961)
  • Karácsonyi történet (1962)
  • Török daráló (elbeszélések, 1963)
  • Chopin (regény, 1963)
  • Házunk büszkesége (elbeszélések, 1964)
  • Éjjeli őrjárat (regény, 1965)
  • Aranyfácán (1968)
  • Napóleon foglya (regény, 1968)
  • Michelangelo élete (regény, 1970)
  • Kereszt a hegytetőn (elbeszélések, 1972)
  • Uriel (regény, 1974)
  • Végvári legenda (1974)
  • Magyar csillagok (tanulmányok, 1979)

Színházi munkái[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 12.[1]

  • Magyar jakobinusok (1949)
  • Győzelem (1950)
  • Állami Áruház (1952-1953, 1976, 2011)
  • Kibontott zászlók (1953)
  • Budai kaland (1962)
  • Rab Ráby (1972)

Filmjei[szerkesztés]

Rádiójátékai[szerkesztés]

[2]

  • Jakobinusok (1948)
  • Kibontott zászlók (1953)
  • Pest-budai tragédia (1965)
  • Pest-budai tragédia (1966)
  • Idézés (1976)
  • Végvári vitézek (1981)
  • Rákóczi hadnagya (1983)
  • Üdvhadsereg (1984)
  • Télikabát (1984)
  • Török daráló (1984)
  • Száz dollár (1986)

Átdolgozásai[szerkesztés]

  • A cigány. Szigligeti Ede színműve alapján. (1971)
  • A szökött katona. Szigligeti Ede színműve alapján. (1972)
  • A csikós. Szigligeti Ede színműve alapján.
  • A gránátköves karék. Tv-játék. Alekszandr Kuprin műve alapján.
  • Tamás bátya kunyhója. Rádiójáték Harriet Beecher Stowe műve alapján.

Díjai[szerkesztés]

  • La Fontaine Emlékérem (1940)
  • Bolgár Antifasiszta Érem (1947)
  • A Bolgár Rend tiszti keresztje
  • A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1955)
  • A Munka Érdemrend arany fokozata (1965, 1970)
  • Bolgár Kultúráért aranyérem (1970)
  • Cirill és Metód Rend (1974)
  • Szocialista Hazáért Érdemrend (1973)
  • Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2013. május 21-i lekérdezés
  2. Rádiólexikon

Források[szerkesztés]

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
  • Magyar irodalmi lexikon. Akadémiai Kiadó. 1963.
  • Barabás Tibor örökösei archívuma.

További információk[szerkesztés]