Ugrás a tartalomhoz

Barabás Tibor (író)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barabás Tibor
SzületettBerkovits Tibor
1911. augusztus 27.
Pécel[1]
Elhunyt1984. május 1. (72 évesen)[2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaíró
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (10/1-1-46)[3][4]
Írói pályafutása
Jellemző műfajokelbeszélés, regény
Első műveJózsef Attila, a szegénység költője (1940)

Barabás Tibor (Pécel, 1911. augusztus 27. – Budapest, 1984. május 1.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író.

Életpályája

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Berkovits Arnold (1868–1925)[5][6] és Breitner Malvin (1875–1945)[7] fiaként született zsidó családban. 1928-ban kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Munkái az 1930-as évektől jelentek meg. 1941–1945 között munkaszolgálatos volt. 1945-ben a Cserépfalvi Könyvkiadó irodalmi vezetője, majd a Szabad Nép kulturális rovatvezetője volt. 1946–1949 között az Írószövetség főtitkára. 1949–1951 között a Révai, illetve a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója volt. 1957–1966 között a KPM sajtóosztályát vezette. 1967-től a Budapester Rundschau munkatársa volt.

Munkássága

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cikkeit 1932-től rendszeresen jelentették meg különböző napilapok és folyóiratok, mint például a Népszava, Az Újság, a Szép Szó, a Literatura, a Magyar Hírlap. József Attila és Nagy Lajos baráti köréhez tartozott. Első allegorikus regényével (Máglyák Firenzében) a rasszizmusról mondott ítéletet. 1945-ben az irodalompolitika végrehajtásában vállalt szerepet. Szépirodalmi munkáival, tanulmány- és riportköteteivel a kommunista ideológiát terjesztette (Egy nép nevelői, Az első lecke, Új Krónika). Az 1950-es évek közepétől művészek, zeneszerzők életét írta meg regényes formában (Beethoven, Mozart, Chopin, Liszt Ferenc, Michelangelo, Rembrandt).

Művei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1944-ig

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Barrabás Tibor: Hét novella; szerzői, Rákospalota, 1940
  • Barrabás Tibor: Eszterke. Kis regény; Klein S. Ny., Budapest, 1941
  • József Attila, a szegénység költője. József Attila verseiből; Szociáldemokrata Párt, Budapest, 1942
  • Máglyák Firenzében; Heros, Budapest, 1942
  • Az európai szellem magyar úttörői; Szociáldemokrata Párt, Budapest, 1942

1945–1956

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Martinovics élete; Cserépfalvi, Budapest, 1945 (A szabadság hírnökei)
  • Szerelmem Eszti. Novellák; Cserépfalvi, Budapest, 1946 (Cserépfalvi kiskönyvtára)
  • Egy bányász élete; Szikra, Budapest, 1946
  • Bulgáriai utazás; Irodalmi Intézet, Budapest, 1947
  • Egy nép nevelői. Tanulmányok; Új Idők, Budapest, 1947
  • Levél a szovjet írókhoz Petőfi Sándorról; Athenaeum, Budapest, 1948 (Zsebkönyvtár)
  • Irodalom és haladás; Dante, Budapest, 1948
  • Jakobinusok. Színmű; Athenaeum, Budapest, 1948
  • Egy nép nevelői. Tanulmányok; Athenaeum Ny., Budapest, 1949
  • Az első lecke; Dante, Budapest, 1949 (Dante új könyvtár)
  • Magyar jakobinusok. Színmű; Athenaeum, Budapest, 1950
  • Tatai bányászok; Népművelési Minisztérium, Budapest, 1951 (Az Ötéves Terv kiskönyvtára)
  • A szabadság magvetője; Ifjúsági, Budapest, 1951
  • Bányászok előre! Beszámoló a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Minisztertanács által egybehívott országos bányászértekezletről 1950. évi nov. 26.; összeáll. Barabás Tibor; Nehézipari, Budapest, 1951
  • Győzelmes évek. Elbeszélések, riportok; Népszava, Budapest, 1952
  • Kibontott zászlók. Történelmi jelenet; Népszava, Budapest, 1953 (Műsorfüzet)
  • Rákóczi hadnagya. Bornemissza János. Irodalmi forgatókönyv; Szépirodalmi, Budapest, 1953
  • Barabás Tibor–Gádor Béla: Állami áruház. Zenés vígjáték; zene Kerekes János, vers Darvas Szilárd; Népszava, Budapest, 1954 (Műsorfüzet)
  • Beethoven; Magvető, Budapest, 1955
  • A szeretet forrása. Válogatott elbeszélések 1934–1954; Szépirodalmi, Budapest, 1955
  • Új krónika. Riportok, arcképek, tárcák; Katonai, Budapest, 1956
  • Beethoven; 2., bőv. kiad.; Magvető, Budapest, 1956

1957–

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Mozart párizsi utazása; Kossuth, Budapest, 1957
  • Örök dallamok. Mozart, Beethoven, Schubert, Chopin, Liszt; Zeneműkiadó, Budapest, 1958
  • Egy nép nevelői. Arcképek és tanulmányok; 4. javított, bővített kiadás; Gondolat, Budapest, 1959 (Élet és Tudomány kiskönyvtár)
  • Egy címíró emlékiratai; Magvető, Budapest, 1960
  • Beethoven arcképéhez; Közdok, Budapest, 1960
  • Rákóczi hadnagya; utószó Czibor János; Szövosz, Budapest, 1960 (Kincses könyvek Szövetkezeti kiskönyvtár)
  • Génuai randevú. Riportok és történetek; Magvető, Budapest, 1961
  • A könyv hatalma. Írások az irodalomról; Szépirodalmi, Budapest, 1961
  • Karácsonyi történet; Móra, Budapest, 1962
  • Török daráló. Történetek egy kisfiúról; Szépirodalmi, Budapest, 1963
  • Chopin; Magvető, Budapest, 1963
  • Házunk büszkesége. Novellák és vidám történetek; Magvető, Budapest, 1964
  • Éjjeli őrjárat. Rembrandt élete; Szépirodalmi, Budapest, 1965
  • Aranyfácán. Színmű; Magvető, Budapest, 1968
  • Napóleon foglya. Kisfaludy Sándor életregénye; Szépirodalmi, Budapest, 1968
  • Génuai randevú. Riportok, útirajzok; 2. bővített kiadás; Magvető, Budapest, 1969
  • Michelangelo élete. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1970
  • Kereszt a hegytetőn; Szépirodalmi, Budapest, 1973
  • Három portré / Beethoven / Mozart párizsi utazása / Chopin; Magvető, Budapest, 1973
  • Uriel. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1974
  • Végvári legenda. Regény; Móra, Budapest, 1974 (Delfin könyvek)
  • Magyar csillagok; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1979

Színházi munkái

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 12.[8]

  • Magyar jakobinusok (1949)
  • Győzelem (1950)
  • Állami Áruház (1952-1953, 1976, 2011)
  • Kibontott zászlók (1953)
  • Budai kaland (1962)
  • Rab Ráby (1972)

Filmjei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rádiójátékai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[9]

  • Jakobinusok (1948)
  • Kibontott zászlók (1953)
  • Pest-budai tragédia (1965)
  • Pest-budai tragédia (1966)
  • Idézés (1976)
  • Végvári vitézek (1981)
  • Rákóczi hadnagya (1983)
  • Üdvhadsereg (1984)
  • Télikabát (1984)
  • Török daráló (1984)
  • Száz dollár (1986)

Átdolgozásai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • A cigány. Szigligeti Ede színműve alapján. (1971)
  • A szökött katona. Szigligeti Ede színműve alapján. (1972)
  • A csikós. Szigligeti Ede színműve alapján.
  • A gránátköves karék. Tv-játék. Alekszandr Kuprin műve alapján.
  • Tamás bátya kunyhója. Rádiójáték Harriet Beecher Stowe műve alapján.

Díjai, elismerései

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Freebase adatgyűjtő". Google LLC.
  2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  3. ↑ "epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html".
  4. ↑ "epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html".
  5. ↑ "Berkovics Arnold halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 1074/1925. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2020. április 20.
  6. ↑ Berkovits Arnold gyászjelentése (1925. április 25.) Az Ujság, 22. évfolyam, 93. szám, 12. oldal
  7. ↑ "Berkovics Arnoldné Breitner Malvin halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 5929/1945. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2020. április 30.
  8. ↑ 2013. május 21-i lekérdezés
  9. ↑ "Rádiólexikon". 2021. február 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. május 21.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
  • Magyar irodalmi lexikon. Akadémiai Kiadó. 1963
  • Barabás Tibor örökösei archívuma.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Barabás_Tibor_(író)&oldid=28944049”