M. Kecskés András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
M. Kecskés András
Született 1955. június 7. (64 éves)
magyar 1949-1956 Miskolc
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar, magyar
Házastársa Galgóczy Judit
Foglalkozása táncművész, balett-táncos, pantomimművész, koreográfus/rendező
Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem (–2003)

M. Kecskés András (Miskolc, 1955. június 7.) magyar táncművész, balett-táncos, pantomimművész, koreográfus/rendező. Felesége Galgóczy Judit rendező.

Életpályája[szerkesztés]

Az 1977-es Ki mit tud? felfedezettje. Szellemi mestere Étienne Decroux, tanult Regős Pál és Köllő Miklós pantomimstúdiójában. 1978-ban megalapította a Corpus Pantomimegyüttest, melynek 1983-ig volt tagja; tagjai között megtalálhattuk a modern kortárstánc jelentős alakjait (pl. Nagy József, Goda Gábor, Hudi László, Rókás László). 1983-tól rendszeresen turnézik és tanít különböző országokban: Ausztria, Németország, Belgium, Franciaország, Görögország, Ciprus, Oroszország. Itthon a Nemzeti Táncszínházban láthatjuk. 1987-től Miskolcon, majd Szegeden koreográfus-rendező. 2003-2004 között koreográfus/rendező diplomát kapott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Babarczy László osztályában.

Stílusára az expresszív, modern tánc és a klasszikus pantomim technikájának egyéni ötvözése jellemző.

Színházi munkái[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként: 3, rendezőként: 2, koreográfusként: 31.[1]

Színészként[szerkesztés]

  • Szokolay Sándor: Szávitri....Bivaly
  • Arisztophanész: Az Acharnaebeliek....
  • Cocteau: Emberi hang....Árnyék

Rendezőként[szerkesztés]

  • Weöres Sándor: A holdbeli csónakos (1992)
  • Arisztophanész: Az Acharnaebeliek (2003)

Koreográfusként[szerkesztés]

  • Brecht: A nevelő úr (1981)
  • Weöres Sándor: A holdbeli csónakos (1981)
  • Darvas Ferenc: Kék öböl (1982)
  • Behn: A kalóz (1985)
  • Rostand: A két Pierrot, vagy a fehér vacsora (1986)
  • Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága (1987)
  • Nestroy: Szabaccság Mucsán (1988)
  • Presser Gábor: A padlás (1988)
  • Brecht: A szecsuáni jólélek (1989)
  • Griffiths: Komédiások (1989)
  • Danek: Negyven gonosztevő és egy darab ártatlanság (1989)
  • Gozzi: A szarvaskirály (1990)
  • Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő (1992)
  • Mascagni: Parasztbecsület (1995)
  • Leoncavallo: Bajazzók (1995)

  • Beethoven: Fidelio (1998)
  • Bizet: Carmen (1998)
  • Szokolay Sándor: Szávitri (1999)
  • Wilder: A mi kis városunk (1999)
  • Shaffer: Equus (2004)
  • Csehov: Idegen kenyéren (2004)
  • Csehov: A dohányzás ártalmasságáról (2004)
  • Csehov: Medve (2004)
  • Csehov: A tüsszentés, a csinovnyik halála (2004)
  • Csehov: Leánykérés (2004)
  • Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (2004)
  • García Lorca: Bernarda Alba háza (2005)
  • Maeterlinck: A kék madár (2006)
  • William Shakespeare: Lear király (2006)
  • Cocteau: Emberi hang (2011)

Egyéb színházi rendezései, koreográfiái[szerkesztés]

  • Márió és a varázsló
  • Tűzmadár
  • A csodálatos mandarin
  • A kékszakállú herceg vára
  • Bolero
  • Az utolsó tekercs
  • Ó, azok a szép napok

Filmjei[szerkesztés]

Szólóestek[szerkesztés]

  • Egy kiállítás képei
  • Négy évszak, utolsó előtti pillanat
  • A fény útjai
  • Planéták
  • A töviskorona
  • Becket
  • A múzsa csókja

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

  • KISZ-díj (1987)
  • Magyar Köztársaság Aranykeresztje (2005)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2012. október 21-i lekérdezés

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]