A kalóz (opera, Verdi)

	A kalóz
	opera; melodráma;
Eredeti nyelv	olasz
Zene	Giuseppe Verdi
Szövegkönyv	Francesco Maria Piave
Felvonások száma	3 felvonás
Főbb bemutatók	1848. október 25.
	A Wikimédia Commons tartalmaz A kalóz témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk Giuseppe Verdi operájáról szól. Hasonló címmel lásd még: A kalóz (egyértelműsítő lap).

A kalóz (olaszul Il corsaro) Giuseppe Verdi egyik háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét Francesco Maria Piave írta Byron The corsair című epikus költeménye alapján. Ősbemutatójára 1848. február 25-én került sor a trieszti Teatro Grandéban.

Szereplők[szerkesztés]

Szereplő	Hangfekvés
Corrado, a kalózok kapitánya	tenor
Medora, a menyasszonya	mezzoszoprán
Seid, Koroni pasája	bariton
Gulnara, kedvenc rabnője	szoprán
Selimo aga	tenor
Giovanni, kalóz	basszus
Kalózok, őrök, törökök, rabszolgák, odaliszkok, Medora szolgálólányai

Cselekménye[szerkesztés]

Helyszín: egy sziget az Égei-tengeren és Koroni városa a Peloponnészosz-félszigeten

Idő: 19. század eleje

A kalózok élvezik féktelen életüket. Vezérük, Corrado úgy érzi, sötét sors rabja, akinek semmi reménye visszatérni a boldog és tisztességes életbe. Hazafias pátosszal vezeti embereit a kalózkodásban. A koroni Seid pasa elleni támadás során Corrado megsajnálja a rabszolganőket és kimenti őket az égő háremből. Amikor maga is fogságba esik, a lányok kérése ellenére is halálra ítélik. Gulnara, a pasa kedvenc rabszolganője, aki szerelmes Corradóba kiszabadítja a kalózvezért és leszúrja a gyűlölt pasát. Corrado azonban hű marad menyasszonyához, Medorához, aki mérget ivott amikor a kalózok a török kalandból Corrado nélkül tértek vissza. Miután Corrado visszatér Gulnara segítségével a kalózok közé, értesül menyasszonya haláláról és elkeseredettségében a tengerbe veti magát.