Aida (opera)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Aida [aˈiːda] Giuseppe Verdi négyfelvonásos operája. Szövegét Auguste Mariette régész története alapján Antonio Ghislanzoni írta. 1871. december 24-én mutatták be a Kairói operaházban.

A széles körben elterjedt nézettel szemben az Aida nem a Szuezi-csatorna megnyitójára készült. Egyiptom uralkodója, Ismail pasa az új operaház megnyitójára rendelt egy darabot Verditől, de ő ezt visszautasította, így a nyitóelőadás 1869 novemberében a Rigoletto volt. Később a szervezők újra megkeresték Verdit, most már kifejezetten operát kérve, de a mester megint nemet mondott. Figyelmeztették, hogy akkor Charles Gounod-t kérik fel, majd mikor végül azzal fenyegették, hogy Richard Wagnert bízzák meg, Verdi aláírta a 150 000 frankos szerződést. Az opera bemutatóját a porosz–francia háború is késleltette.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Hangfekvés
Egyiptom királya basszus
Amneris, a lánya mezzoszoprán
Aida, rabnő, Amonasro etióp király lánya szoprán
Radames, egyiptomi fővezér tenor
Ramphis, főpap basszus
Amonasro, Etiópia királya bariton
Főpapnő mezzoszoprán
Hírnök tenor
Testőrök, papok, papnők, egyiptomi csapatok, abesszin foglyok és rabszolgák, nép.

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyszín: Memphis és Théba

I. felvonás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1. kép

A királyi palota terme, a kapun keresztül a piramisok látszanak.

Aida, az etióp király, Amonasro lánya Memphisben él rabszolgaként, de fogvatartói nem ismerik származását. Aida beleszeret Radamesbe, a fiatal katonatisztbe, aki viszontszereti őt, de Amneris, az egyiptomi király lánya is a tisztbe szerelmes. Aida apja, Amonasro közben megtámadja Egyiptomot, hogy kiszabadítsa lányát. Amneris nyomására, Ramphis főpap kihirdeti, hogy Ízisz istennő a fiatal tisztet választotta az egyiptomi sereg vezérének. Aida választás elé kerül: az apja vagy a szerelme győzelméért imádkozzon.

2. kép

Phtá temploma. A középen álló oltárt titokzatos fény világítja meg felülről.

Nagy ünnepség zajlik, papnők táncolnak. Ramphis átadja a megszentelt kardot Radamesnek és ezzel hadvezérré avatja.

II. felvonás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1. kép

Amneris hálószobája.

Amneris csapdát állít Aidának. Azt hazudja neki, hogy szerelme meghalt a csatában, de amikor látja a rabszolgalány szomorúságát elmondja neki az igazat: Radames él. Aida boldog ujjongásával elárulja érzelmeit. A felharsanó trombiták jelzik, hogy a győztes hadvezér visszatért, Amneris pedig elindul, hogy a fáraó lányaként üdvözölje őt.

2. kép

A városfalon kívül, a nagy kapunál.

Radames győzelmi menet élén érkezik. A menetben fogolyként hozzák az etióp királyt, Amonasrót is. Az egyiptomiak nem tudják, hogy ki ő, azt hazudja, hogy a király elesett az ütközetben. Aida apjához siet, de az leinti őt, hogy megőrizze inkognitóját. A király kihirdeti, hogy siker jutalmaként Radames bármit kívánhat. A hadvezér az etióp hadifoglyok szabadon bocsátását kéri, amit a fáraó teljesít is. Ramphisz azonban közbelép és Aida, az apjával együtt egyiptomi fogoly marad. A fáraó utódjául választja Radamest és a trón mellé adja lánya kezét is.

III. felvonás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nílus partján, közel Ízisz templomához.

Miután Amonasro megtudja, hogy lányát Radameshez gyengéd szálak fűzik, felszólítja Aidát, hogy derítse ki Radames seregeinek helyzetét. Az etióp sereg ugyanis újraszerveződött és felkészült, hogy kiszabadítsák királyukat, ezért Aidának meg kell tudnia, melyik utat nem szállták meg az egyiptomiak. Aida először tiltakozik, de aztán elvállalja a feladatot. Radames szerelme és a hazája között örlődik, végül elmondja a hadititkot. Amint megtudja a titkot Amonasro menekülni akar lányával és Radamesszel együtt. Radames azonban marad, önként adja fel magát. Amneris és Ramphis pedig szökevények után küldik az őröket.

IV. felvonás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1. kép

Az Igazság Templomának csarnoka. Az egyik ajtó Radames börtöncellájába vezet.

Amonasro szökés közben meghal, Aida eltűnik. Az áruló Radamesre halál vár. Amneris még mindig szereti és meg akarja menteni. Ha Radames lemondana Aidáról, ő az apjánál kegyelmet kérne neki. A hadvezér azonban úgy érzi nincs már értelme életének, meg akar halni. A főpapok így kihirdetik a halálos ítéletet: Radamest élve falazzák be az Ízisz oltár alatti sziklasírba. Amneris megátkozza a papokat.

2. kép

A színpad alsó része a templom alatti sír, a felső része maga a templom.

Aida elrejtőzött a kriptában, hogy együtt haljon meg szerelmével. Mindketten elfogadták sorsukat, elbúcsúznak a földi élettől és várják az elmúlást. Amneris felettük sír és imádkozik, körülötte a papok táncolnak.

Híres áriák, kórusművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Celeste Aida - Radames románca (első felvonás)
  • Ritorna vincitor - Aida áriája (első felvonás)
  • Fu la sorte dell' armi a tuoi funestra - Aida és Amneris kettőse (második felvonás)
  • Gloria all'Egitto vagy Marcia trionfale - győzelmi kórus (második felvonás)
  • O patria mia - Aida áriája (harmadik felvonás)
  • O terra addio, valle di pianti - Aida és Radames kettőse (negyedik felvonás)

Aida átiratok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Aidából musical is készült. Zenéjét Elton John szerezte, szövegét Tim Rice írta. 2000 és 2004 között a Broadway-en játszották. Magyarországon 2007. július 27-én mutatták be a musicalt a Székesfehérvári Vörösmarty Színház és a budapesti West End Színház koprodukciójaként a Margitszigeten, majd több mint hetven előadást játszottak szerte az országban, sőt külföldön is. A magyarországi bemutató rendezője Szurdi Miklós és Szomor György.

Az opera egy részlete a "Gloria all´Egitto" (Áldanak hálás népeid) focidal lett és ennek a résznek a trombitán játszott változata megjelenik a Chumbawamba együttes "Over the Top ole, Ole" c. dalában.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
  • Batta András:Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aida (opera) témájú médiaállományokat.