A lombardok
| A lombardok | |
| opera | |
 | |
| Eredeti nyelv | olasz |
| Zene | Giuseppe Verdi |
| Szövegkönyv | Temistocle Solera |
| Felvonások száma | 4 felvonás |
| Főbb bemutatók | 1843. február 11. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A lombardok témájú médiaállományokat. | |
A lombardok (olaszul: I Lombardi alla prima crociata) Giuseppe Verdi négyfelvonásos operája. Szövegkönyvét Temistocle Solera írta Tommaso Grossi eposza alapján. Bemutatójára 1843. február 11-én került sor a milánói Teatro alla Scalában. A darabot Mária Lujza pármai hercegnőnek ajánlotta. Magyarországon először 1974. április 7-én mutatták be az Erkel Színházban. A darabot Verdi 1847-ben Jérusalem cím alatt átírta a párizsi Opéra számára.
Szereplők
[szerkesztés]| Szereplő | Hangfekvés |
|---|---|
| Arvino, a lombard keresztesek vezetője, Folco fia | tenor |
| Pagano, remete, Folco fia | basszus |
| Viclinda, Arvino felesége | szoprán |
| Giselda, Arvino leánya | szoprán |
| Oronte, Acciano fia | tenor |
| Acciano, Antiochia zsarnoka | tenor |
| Sofia, Acciano felesége | szoprán |
| Pirro, Arvino istállómestere | basszus |
| Szerzetesek, kereszteslovagok, katonák, követek, zarándokok, háremnők | |
Cselekmény
[szerkesztés]- Helyszín: Milánó, Antiochia, Jeruzsálem
- Idő: 1096
Első felvonás
[szerkesztés]- Első jelenet
- Milánó: Szent Ambrus bazilika előtti tér
A két fivér, Arvino és Pagano, akik valamikor egy asszony miatt veszekedtek, elhatározzák, hogy Isten színe előtt, a Szent Ambrus bazilikában kibékülnek. A 18 évnyi száműzetés után hazatérő Pagano bűntudatot színlel és titokban továbbra is testvére meggyilkolását tervezi. Arvinót a lombardiai keresztesek vezérüknek választják.
- Második jelenet
- Milánó: Arvino háza előtt
A közeli zárda apácái esti ájtatosságuk során Isten áldásáért és békéért könyörögnek, miközben a kaputól nem messze Pagano a gyilkosságot készíti elő.
- Harmadik jelenet
- Milánó: Arvino házában
Arvino hitvese, Viclinda nem bízik Paganóban. Lányával Giseldával Istenhez imádkozik és megfogadja, hogy elzarándokolnak a Szent Sírhoz Jeruzsálembe. Pagano és cinkosai felgyújtják a házat, de Pagano tévedésből nem fivérét, hanem a szintén Arvino házában tartózkodó apját öli meg. Giselda megakadályozza, hogy bosszút álljanak, ezért Paganót száműzik a városból.
Második felvonás
[szerkesztés]- Első jelenet
- Antiochia: trónterem Acciano palotájában
A keresztesek Antiochia alatt állnak, nyomukban pusztítás és erőszak. Acciano meg fogja védelmezni a városát. A palota háremében raboskodik Giselda, akibe beleszeretett Oronte, Acciano fia. Anyja, Sofia, aki már áttért a keresztény hitre, örül ennek a szerelemnek.
- Második jelenet
- Egy sziklabarlang előtt
A száműzött Pagano türelmetlenül várja a lombard kereszteseket, hogy csatlakozzék hozzájuk. Remeteként vezekel és már szent ember hírében áll. Arvino is eljön, hogy tanácsot kérjen tőle. miképpen tudná megmenteni raboskodó lányát. A remete megígéri, hogy segíteni fog.
- Harmadik jelenet
- Antiochia: a palota háreme
Féltékeny rabszolganők dicsérik Giselda szépségét. Antiochia árulás folytán a keresztesek kezébe kerül. Behatolnak Acciano palotájába, és úgy tűnik, Orontét is megölik a harcban. Giselda ekkor megátkozza apját, a keresztesek vezetőjét. Arvino meg akarja ölni lázadó lányát.
Harmadik felvonás
[szerkesztés]- Első jelenet
- A keresztesek tábora Josaphat völgyében
A sereget követő zarándokok köszöntik a távolban látszó Jeruzsálemet. Giselda elmenekül apja sátrából és találkozik a halottnak vélt Orontével. Mindketten maguk mögött hagyják minden eddigi kötelezettségüket, és elhatározzák, hogy csak egymásnak élnek.
- Második jelenet
- Arvino sátra
Arvino megátkozza lányát. Pagano, a remete eltűnik.
- Harmadik jelenet
- Egy barlang belseje
Giselda a halálosan megsebesített Orontével egy barlangba menekül. A remete, aki követte őket, megkereszteli.
Negyedik felvonás
[szerkesztés]- Első jelenet
- Barlang Jeruzsálem közelében
Giseldának látomása van: megjelenik előtte Oronte és megjósolja, hogy a Siloé forrásból víz fog fakadni.
- Második jelenet
- A lombardok sátrai Ráchel sírjának közelében
Szomjúságtól elgyötörten a lombardok hazájukra gondolnak. Giselda, a remete és Arvino meghozza a csodás forrás hírét. Új erőre kapva a lombardok készek elfoglalni Jeruzsálemet.
- Harmadik jelenet
- Arvino sátra
A remete a harcban halálos sebet kapott. A halál küszöbén Pagano felfedi kilétét, és a két férfi végül kibékül.
Híres áriák, zeneművek
[szerkesztés]- Sciagurata! Hai tu creduto - Pagano áriája (első felvonás)
- Salve Maria! - Giselda imája (első felvonás)
- La mia letizia infondere - Oronte áriája (második felvonás)
- Qual volutta trascorrere - hármad (harmadik felvonás)
- Non fu sogno - Giselda áriája (negyedik felvonás)
- O Signore, dal tetto natio! - a kereszteslovagok kórusa (negyedik felvonás)
Források
[szerkesztés]- Várnai Péter: Verdi operakalauz. Budapest, 1978. Zeneműkiadó. ISBN 9633302609
- Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
- Batta András:Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006
További információk
[szerkesztés]
|  | |
