George Gershwin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
George Gershwin
George Gershwin 1937.jpg
George Gershwin 1937-ben
Életrajzi adatok
Születési név Jacob Gershowitz
Született New York, Brooklyn, 1898. szeptember 26.
Elhunyt Beverly Hills, 1937. július 11. (38 évesen)
Pályafutás
Műfajok dzsessz
Aktív évek 1916–37
Híres dal Kék rapszódia, Egy amerikai Párizsban
Hangszer zongora
Tevékenység zeneszerző, zongorista

George Gershwin (New York, Brooklyn, 1898. szeptember 26.Beverly Hills, 1937. július 11.) oroszországi zsidó származású amerikai zeneszerző, zongorista.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülei 1891-ben emigráltak Oroszországból (Szentpétervárról) Amerikába, Manhattan egyik szegény zsidónegyedében telepedtek le. Gershwin 1898-ban született Jacob Gershowitz néven. Érdeklődése a zene iránt véletlenszerűen derült ki. Nagyon komolyan vette a sportot és szinte semmi mással nem foglalkozott. Amikor 1910-ben vásároltak egy pianínót a bátyja Ira részére, George egész nap mellette ült és improvizált. Zenei tanulmányokat csak alkalomszerűen végzett. Alig volt tizenhat éves, amikor a helyi kórus zongorakísérője lett. Első komoly zongoratanára Charles Hambitzer volt.

Fiatalon egy zenemű üzletben dolgozott New Yorkban, mint plugger. A plugger az üzletben az éppen aktuális slágert eljátszotta, esetleg el is énekelte a vásárlók számára. Gershwin így megismerte a slágergyártás csínját-bínját és a kor teljes repertoárját. Közben jelentős művészek sorával is sikerült megismerkednie. Nagy hatással volt rá Irving Berlin és Jerome Kern. 1915-től Kilényi Edétől tanult kottaírást, zeneelméletet és hangszerelést, és megismerkedett Chopin, Liszt és Debussy műveivel is. 1917-ben korrepetitorként helyezkedett el. Egyre többen figyeltek fel a tehetségére, és 1919-ben már zenés műsorokhoz írt dalokat. Első nagy sikere az 1919-ben írt Swanee című dal volt, amit kottaként és hanglemezen is kiadtak, és Gershwin egy csapásra ismert szerző lett. Első jelentős komolyzenei művét, a Bölcsődal című vonósnégyest ugyanebben az évben írta. Hamarosan a Broadway népszerű zeneszerzőjévé vált.

Egyre inkább foglalkoztatta az amerikai dzsessz és a klasszikus zene egyesítésének a gondolata. 1922-ben készült el Blue Monday Blues című dzsesszoperájával, s innen már csak egy lépés volt a Rhapsody in Blue (helytelen magyar fordításban Kék rapszódia). A mű eredetileg zongorára és dzsessz-együttesre íródott, a hangszerelést Ferde Grofé végezte el. A darabot 1924-ben hatalmas sikerrel mutatták be New Yorkban, Gershwinnel a zongoránál. A hallgatóság soraiban ott ült Rahmanyinov, Stravinsky, Stokowski, Heifetz, Elman, Kreisler és még sokan mások. A darab ma ismert nagyzenekari változata csak két év múlva készült el.

1925-ben mutatták be F-dúr zongoraversenyét, majd 1928 decemberében Egy amerikai Párizsban című szimfonikus művét. A darab Gershwin egyik párizsi tartózkodása során született, és az 1920-as évek Párizsának hangulatát mutatja be. A nagy sikerű premier 1928-ban volt New Yorkban, a Carnegie Hallban, a New York-i Filharmonikusokat Walter Damrosch vezényelte. 1932-ben Pulitzer-díjat kapott az általa megzenésített Of Thee I Sing című Broadway-produkcióért. 1935-ben New Yorkban mutatták be déli fekete környezetben játszódó operáját, a Porgy és Besst.

Már 1922-től foglalkozott egy opera megírásának a gondolatával, de különböző okok miatt csak 1934 körül kezdett el foglalkozni a DuBose Heyward fekete környezetben játszódó kisregénye alapján készült szövegkönyvvel, amit DuBose Heyward és Gershwin bátyja, Ira Gershwin írt meg. A komponálás lassan haladt, több hátráltató dolog akadályozta a munkát. A tervezett bemutatót késleltette még a feketék színpadon való megjelenése miatt a közönség kiszámíthatatlan reakciójától tartó félelem is. A tényleges premier előtt ezért egy magánelőadás keretében eljátszottak egy koncertváltozatot a Carnegie Hallban, azután próbaképpen a bostoni Colonial Theatre-ben mutatták be az operát 1935. szeptember 30-án. A „nagybemutató” október 10-én volt New Yorkban, az Alvin Theaterben, mely azonban anyagi csőddel zárult. Ám az opera azóta a világ operaszínpadainak gyakran játszott darabja.

A Porgy és Bess pénzügyi kudarca után Gershwin a kaliforniai Hollywoodba költözött, és rengeteg filmzenét írt. A sikerek és a vagyon ellenére sem volt boldog, zárkózott és depressziós lett. Egyre többször vonult vissza, festett, rajzolt (kiválóan).[1][2]

Gershwin tíz éven át viszonyt folytatott Kay Swift zeneszerzőnővel, akivel rendszeresen konzultált is munkáival kapcsolatban. Soha nem házasodtak össze, bár Swift végül elvált férjétől, James Warburg-tól, hogy házasságuknak ne legyen akadálya. Ám Gershwin édesanyja, Rose "nem örült, hogy Kay nem zsidó".

1936-ban beleszeretett Chaplin feleségébe, Paulette Goddardba, a nő azonban visszautasította közeledését. A depressziója egyre komolyabbá vált, ráadásul más jellegű egészségügyi problémák is súlyosbították helyzetét. 1937. február 11-én, F-dúr zongoraversenye előadása közben rosszul lett, elájult. Néhány hónappal később meghalt, halálának oka agydaganat volt.

Rengeteg művét felhasználta a tévé, munkái jó része elismert dzsessz standard; a legnagyobbak közül rengetegen előadták és előadják dalait, többek között Ella Fitzgerald, Frank Sinatra, Billie Holiday, Miles Davis, John Coltrane, Herbie Hancock, Judy Garland, Nina Simone, Louis Armstrong.

George Gershwin életéről Irving Rapper rendező fekete-fehér filmet forgatott Rhapsody in Blue címmel, melynek premierje 1945-ben volt. Gershwint Robert Alda játszotta.[3]

Swanee, Al Jolson; (1919):

Jelentősebb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenet a Porgy és Bess című operából
  • The Morris Gest Midnight Whirl (1920) – musical
  • Dangerous Maid (1921) – musical
  • Blue Monday (1922) – musical
  • Rhapsody in Blue (1924)
  • F-dúr zongoraverseny (1925)
  • Sweet Little Devil – musical
  • Primrose – musical
  • Lady be Good – musical
  • Tip-Toes – musical
  • Egy amerikai Párizsban (1928)
  • Delicious (1931) – filmmusical
  • Kubai nyitány (1932)
  • I Got Rhythm – variációk zongorára és zenekarra (1934)
  • Porgy és Bess (1935) – opera
  • 1936-37: két Fred Astaire film zenéje (Shall We Dance, Damsel is Distress).
  • Somebody loves me

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. George Gershwin Artist - George Gershwin Paintings, Arcadja Auctions
  2. George Gershwin Paintings, fineartamerica.com
  3. Port.hu – Kék rapszódia

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz George Gershwin témájú médiaállományokat.