Ugrás a tartalomhoz

John Buchan

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
John Buchan
Született1875. augusztus 26.[1][2][3][4][5]
Perth
Elhunyt1940. február 11. (64 évesen)[1][2][3][4][6]
Montreal Neurological Institute and Hospital[7]
Állampolgárságabrit
HázastársaSusan Buchan, Baroness Tweedsmuir (1907. július 15. – )[8][9][10]
Gyermekei
  • John Buchan, Tweedsmuir 2. bárója
  • William Buchan, Tweedsmuir 3. bárója
  • Alice Buchan
  • Alastair Francis Buchan
SzüleiHelen Jane Masterson
John Buchan
Foglalkozása
Tisztsége
  • a Lordok Háza tagja ( – nem ismert)
  • Az Egyesült Királyság Titkos tanácsának tagja
  • member of the 34th Parliament of the United Kingdom (1927. április 29. – 1929. május 10.)
  • member of the 35th Parliament of the United Kingdom (1929. május 30. – 1931. október 7.)
  • member of the 36th Parliament of the United Kingdom (1931. október 27. – 1935. május 22.)
  • Kanada főkormányzója (1935. november 2. – 1940. február 11.)
Iskolái
Kitüntetései
Lista
  • Knight Grand Cross of the Royal Victorian Order
  • Szent Mihály és Szent György rend nagykeresztje
  • Companion of Honour
  • King George VI Coronation Medal
  • Newdigate-díj
  • Person of National Historic Significance[11]
  • Officer of the Order of the Crown of Italy (1918. december 15.)
  • James Tait Black-emlékdíj (1928)
  • honorary doctorate at the Laval University (1937)[12]
Halál okaagyvérzés
SírhelyeOxfordshire
John Buchan aláírása
John Buchan aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz John Buchan témájú médiaállományokat.

John Buchan, Tweedsmuir 1. bárója (Perth, 1875. augusztus 26.[1][2][3][4][5] –‎ Montreal Neurological Institute and Hospital, 1940. február 11.[1][2][3][4][6]) skót író, történetíró, politikus és gyarmati tisztviselő, 1935-től haláláig Kanada főkormányzója. Legismertebb műve az 1915-ben megjelent kalandregény, a The Thirty-Nine Steps. Íróként regényeket, történeti munkákat, életrajzokat és háborús műveket publikált; politikusként 1927 és 1935 között a Scottish Universities választókerület konzervatív parlamenti képviselője volt. 1935-ben emelték bárói rangra Tweedsmuir 1. bárójaként.

Élete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ifjúkora

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

John Buchan Perthben született 1875. augusztus 26-án. Apja John Buchan, a skót Szabadegyház lelkésze, anyja Helen Masterton volt. Négy fiú és egy életben maradt lány közül ő volt a legidősebb. Gyermekkorát részben Kirkcaldyban, majd Glasgow Gorbals nevű városrészében töltötte, apja ugyanis mindkét helyen szolgált. Tanulmányait Glasgow-ban, a Hutcheson’s Boys’ Grammar Schoolban és a Glasgow-i Egyetemen végezte, majd 1895-ben ösztöndíjjal az oxfordi Brasenose College hallgatója lett. Oxfordban 1897-ben elnyerte a Stanhope történeti esszédíjat, 1898-ban a Newdigate költészeti díjat, 1899-ben az Oxford Union elnöke volt, ugyanebben az évben pedig első osztályú diplomát szerzett klasszikus filológia szakon.[13][14]


Politikai és írói pályafutása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oxford után Buchan Londonba költözött, ahol újságírásból élt, közben a Middle Temple jogászkollégium tagjaként jogi pályára készült. 1901-ben ügyvéddé avatták, de jogi pályája hamar megszakadt, mert Alfred Milner, Milner 1. vikomtja Dél-Afrikába hívta segédtitkárának. Buchan 1901 és 1903 között dolgozott Dél-Afrikában, a második búr háború utáni újjászervezés időszakában. Ez pályájának meghatározó fordulópontja volt, itt került közel Milner politikai köréhez, és itt alakult ki benne a brit birodalomról alkotott tágabb, államszövetség-szerű felfogás, amely későbbi kanadai főkormányzói szerepét is előkészítette.[13][14]

1903-ban Buchan visszatért Londonba, de jogi pályája háttérbe szorult. 1907-ben T. A. Nelson oxfordi barátja meghívására csatlakozott a Nelson kiadóhoz irodalmi tanácsadóként és korlátolt felelősségű társként. Ekkor már több kötete megjelent, köztük a Sir Quixote of the Moors[15], a Scholar Gipsies[16], a Grey Weather[17], a The Half-Hearted[18] és a The Watcher by the Threshold[19]. Dél-afrikai tapasztalataihoz kapcsolódott a The African Colony[20] és az A Lodge in the Wilderness[21], majd 1910-ben a Prester John[22] nyitotta meg kalandregényeinek hosszú sorát. Ennek a könyvnek a magyar fordítása 1922-ben jelent meg.[23] Történetírói érdeklődése a Sir Walter Raleigh[24] című műben, majd a The Marquis of Montrose[25] 1913-as megjelenésében mutatkozott meg.[13][14]

Az első világháború kitörésekor Buchan betegsége miatt ágyban feküdt, és ekkor kezdett dolgozni a History of the Great War című, később huszonnégy kötetben megjelent háborútörténeti munkáján. 1915-ben jelent meg legismertebb kalandregénye, a 39 lépcsőfok(wd), amelyből Alfred Hitchcock rendezett híres filmet. 1915-ben már a The Times munkatársaként a nyugati fronton dolgozott, 1916-ban pedig őrnagyi rangban belépett az Intelligence Corpsba. 1917-ben Londonba hívták, ahol a Department of Information munkájában kapott vezető szerepet, és ezt a tisztséget a fegyverszünetig betöltötte.[13][14]

1919-ben Buchan megvásárolta az Oxford melletti Elsfield Manort, és a következő években termékeny írói időszak következett. A háború után megírta a History of the South African Forces in France című munkát, Francis és Riversdale Grenfell életrajzát, majd 1925-ben a Royal Scots Fusiliers ezred történetét. Lord Minto 1924-ben megjelent életrajza történeti életrajzainak előfutára volt. Későbbi történeti és életrajzi munkái közül kiemelkedik a Walter Scott 1932-ből és az Oliver Cromwell 1934-ből.[13][14]

Buchan 1927-ben időközi választáson a Scottish Universities választókerület konzervatív parlamenti képviselője lett, és mandátumát 1935-ig, főnemesi rangra emeléséig viselte. A brit alsóházban figyeltek felszólalásaira. Tagja volt a Pilgrim Trustnak, 1933-ban és 1934-ben pedig a skót egyház közgyűlésének királyi főbiztosa (lord high commissioner to the General Assembly of the Church of Scotland) volt. 1935-ben Ramsay MacDonald javaslatára nevezték ki Kanada főkormányzójává, ekkor kapta a Tweedsmuir 1. bárója címet. [26][13][14]

Kanada főkormányzójaként a Westminsteri statútum 1931-es elfogadása utáni megváltozott alkotmányos helyzetben kellett ellátnia a korona képviselőjének feladatát. Hivatali idejében sokat utazott Kanadában, nyilvános beszédeket és előadásokat tartott, angolul és franciául is megszólalt, és külön érdeklődést mutatott Alsó-Kanada, valamint a francia-kanadai kultúra iránt. 1939-ben VI. György brit király és Erzsébet királyné kanadai látogatása, majd a második világháború kitörése erősen megterhelte egészségét. 1940. február 11-én Montréalban halt meg.[13][14]

Családja

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Buchan 1907-ben feleségül vette Susan Charlotte Grosvenort, Norman de l’Aigle Grosvenor kapitány idősebb lányát. Házasságukból három fiú és egy lány született. Halála után legidősebb fia, John Norman Stuart Buchan követte Tweedsmuir 2. bárójaként. Kitüntetései közé tartozott a Companion of Honour 1932-ben, a Szent Mihály és Szent György-rend nagykeresztje 1935-ben és a Királyi Viktória-rend nagykeresztje 1939-ben, 1937-ben a Titkos Tanács tagja lett, ugyanebben az évben pedig az Edinburgh-i Egyetem kancellárjává választották.[13][14]

Művei (válogatás)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krimik

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • A hat Richard-Hannay-regény:
    • The Thirty-Nine Steps), 1915
    • Greenmantle, 1916
    • Mr Standfast, 1918
    • The Three Hostages, 1924
    • The Courts of the Morning, 1929
    • ''The Island of Sheep aka The Man From the Norlands, 1936

Kalandregények

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Prester John, 1910
  • A négy Edward-Leithen-regény:
    • The Power House, 1916
    • John MacNab, 1925
    • The Dancing Floor, 1926
    • Sick Heart River, 1941

Novellák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • The Outgoing of the Tide, 1902
  • The Runagates Club, 1928
  • The Wind in the Portico, 1928

Életrajzok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarul

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • A fekete császár; ford. Turchányi Tihamér; Athenaeum, Bp., 1922

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 4 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 27.
  2. 1 2 3 4 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  3. 1 2 3 4 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. 1 2 3 4 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  5. 1 2 Darryl Roger Lundy. "The Peerage" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  6. 1 2 "Babelio" (francia nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  7. ↑ "John Buchan Dead". Western Morning News. 1940. február 12. 5. o.
  8. ↑ The Feminist Companion to Literature in English, 1101
  9. ↑ "Kindred Britain".
  10. ↑ p3872.htm#i38713, 2020. augusztus 7.
  11. ↑ "Directory of Federal Heritage Designations".
  12. ↑ "www.ulaval.ca/notre-universite/prix-et-distinctions/doctorats-honoris-causa-de-luniversite-laval/liste-complete-des-recipiendaires-de-1864-a-aujourdhui.html#c154965".
  13. 1 2 3 4 5 6 7 8 "John Buchan, 1st Baron Tweedsmuir". Encyclopaedia Britannica (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. május 14.
  14. 1 2 3 4 5 6 7 8 "John Buchan, 1st Baron Tweedsmuir". The Peerage (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. május 14.
  15. ↑ Buchan, John (1895). Sir Quixote of the Moors (angol nyelven). London: T. Fisher Unwin. {{cite book}}: |access-date= requires |url= (súgó)
  16. ↑ Buchan, John (1896). Scholar-Gipsies (angol nyelven). London: John Lane. Hozzáférés: 2026. május 14.
  17. ↑ Buchan, John (1899). Grey Weather: Moorland Tales of My Own People (angol nyelven). London: John Lane. {{cite book}}: |access-date= requires |url= (súgó)
  18. ↑ Buchan, John (1900). The Half-Hearted (angol nyelven). London: Isbister & Co. Hozzáférés: 2026. május 14.
  19. ↑ Buchan, John (1902). The Watcher by the Threshold, and Other Tales (angol nyelven). Edinburgh: William Blackwood and Sons. {{cite book}}: |access-date= requires |url= (súgó)
  20. ↑ Buchan, John (1903). The African Colony: Studies in the Reconstruction (angol nyelven). Edinburgh; London: William Blackwood and Sons. xviii, 404. o. {{cite book}}: |access-date= requires |url= (súgó)
  21. ↑ Buchan, John (1906). A Lodge in the Wilderness (angol nyelven). Edinburgh: William Blackwood and Sons. 378. o. {{cite book}}: |access-date= requires |url= (súgó)
  22. ↑ Buchan, John (1910). Prester John (angol nyelven). London: T. Nelson and Sons. Hozzáférés: 2026. május 14.
  23. ↑ Buchan, John (1922). A fekete császár. Translated by Turchányi, Tihamér. Budapest: Athenaeum. {{cite book}}: |access-date= requires |url= (súgó)
  24. ↑ Buchan, John (1911). Sir Walter Raleigh (angol nyelven). London: Thomas Nelson and Sons. 236. o. Hozzáférés: 2026. május 14.
  25. ↑ Buchan, John (1913). The Marquis of Montrose (angol nyelven). London: T. Nelson. 333. o. Hozzáférés: 2026. május 14.
  26. ↑ "John Buchan, 1st Baron Tweedsmuir". ThePeerage.com. Hozzáférés: 2026. január 13.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • "Életrajza" (angol nyelven). Online-literature.com. Hozzáférés: 2012. december 1.

Irodalom

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Janet Adam Smith: John Buchan. A Biography. Little u. a., Boston 1965.
  • Janet Adam Smith: John Buchan and his World. Thames and Hudson, London 1979.
  • Ursula Buchan: Beyond the Thirty-Nine Steps. A Life of John Buchan. London : Bloomsbury, 2019 ISBN 9781408870839
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=John_Buchan&oldid=29217522”