Edward Grey
Sir Edward Grey | |
![]() | |
Az Egyesült Királyság külügyminisztere | |
Hivatali idő 1905. december 10. – 1916. december 10. | |
Az Egyesült Királyság amerikai nagykövete | |
Hivatali idő 1919 – 1920 | |
Született |
1862. április 25.![]() |
Elhunyt | 1933. szeptember 7. (71 évesen)![]() |
Párt | Liberális Párt |
Szülei |
Harriet Jane Pearson George Henry Grey |
Házastársa |
|
Foglalkozás |
|
Iskolái |
|
Díjak |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sir Edward Grey témájú médiaállományokat. |
Sir Edward Grey (1862. április 25. – 1933. szeptember 7.) Fallodon 1. vikomtja, angol liberális politikus, külügyminiszter.
Élete[szerkesztés]
Ifjúkora[szerkesztés]
Edward Grey 1862-ben született Londonban. Édesapja George Henry Grey alezredes volt a brit hadseregnél. Édesanyja Harriet Jane Pearson volt. Felsőfokú tanulmányait az oxfordi Winchester és Balliol Collegeban végezte, s egyetemi évei alatt fejlődtek ki erős liberális érzelmei.
Politikai pályafutása[szerkesztés]
Egyes források szerint Grey már William Gladstone 1892-ben alakított kormányában is a külügyminiszteri posztot töltötte be, ám ezt a többi forrás nem támasztja alá. Annyi azonban biztos, hogy a Liberális Párt 1895-ös választási veresége után tíz évig az ellenzékben politizált, majd Sir Henry Campbell-Bannermann kormányában ismét külügyminiszter lehetett. 1905. december 10-én kezdte meg működését. Grey már 1906-ban felhívta parlament figyelmét a magas német fegyverkezési kiadásokra, s aggodalmát fejezte ki ez ügyben. II. Vilmos német császár 1908-ban interjút adott a Daily Telegraph-nak, amelyben kifejtette, hogy a Német Birodalom gyorsan növekszik, és fejlődik. Erre Grey válasza az volt, hogy feltehetően azért, mert a németek háborúra készülnek, s ez néhány éven belül bekövetkezik. 1914-ben Grey megerősítette az angol-francia kapcsolatokat, s ekkor már biztos volt a háború kitörésében. A háború kitörése után Grey úgy gondolta az Egyesült Királyságnak „kötelessége” végigharcolnia a háborút Németországgal szemben. Őt azonban 1916-ban David Lloyd George eltávolította pozíciójából, és kinevezte a Lordok Házának vezetőjévé, emellett pedig megkapta a Fallodon vikomtja címet is. 11 leszolgált évével azonban a brit történelem leghosszabb ideig pozícióban lévő külügyminisztere volt.
1919-ben az Egyesült Királyság Amerikai Egyesült Államokhoz kinevezett nagykövete lett, mely pozíciót 1920-ig gyakorolta. Lemondása után visszavonult a politikától.
További élete[szerkesztés]
Visszavonulása után több önéletrajzi és politikai témájú művet írt.
1933-ban hunyt el.
Megjelent művei[szerkesztés]
- Twenty Five Years (1925)
- The Charm of Birds (1927)
Források[szerkesztés]
- Életrajza (angol nyelven). Spartacus.schoolnet.co.uk. [2012. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 13.)
|