Věra Jourová
| Věra Jourová | |
.jpg) | |
| Született | 1964. augusztus 18. (59 éves)[1][2][3] Třebíč[2] |
| Párt |
|
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Faculty of Law, Charles University in Prague |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Věra Jourová témájú médiaállományokat. | |
Věra Jourová (Třebíč, 1964. augusztus 18. –) cseh politikus. 2019. december 1-je óta az Európai Bizottság a politikai értékek és az átláthatóság koordinációjáért felelős alelnöke a von der Leyen bizottságban. 2014. november 1. és 2019. november 30. között a Juncker-bizottságban az igazságszolgáltatás, a fogyasztóvédelem és egyenlő elbánás ügyei tartoztak hozzá.
Korábban regionális fejlesztési miniszterként dolgozott a Bohuslav Sobotka vezette cseh kormányban.
Élete[szerkesztés]
Věra Jourová 1964. augusztus 18-án született Třebíčben, az akkori Csehszlovákiában.
A csehen kívül angolul és oroszul beszél.
Tanulmányai[szerkesztés]
1986-tól a prágai Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanult, ahol 1991-ben szerzett mesterfokozatot kultúraelméletből. Ezt követően 2012-ben jogi diplomát is szerzett, szintén a Károly Egyetemen.[4]
Szakmai pályája[szerkesztés]
Első megbízatása a helyi közigazgatásban volt, először szülővárosa Városi Hivatalának titkáraként és szóvivőjeként 1995 és 2000 között, majd 2001 és 2003 között a Vysočina kerület regionális fejlesztési osztályának vezetőjeként.
2006 és 2011 között a nyugat-balkáni országokban (Szerbia, Montenegró és Észak-Macedónia) végzett magántanácsadói munkát EU-tagságukkal kapcsolatban; 2006 és 2013 között adminisztratív igazgatóként dolgozott a Primavera Consulting Ltd.-nél, egy olyan cégnél, amely európai uniós forrásokkal kapcsolatos tanácsadást nyújt állami hatóságoknak, különösen Romániában, Oroszországban, Fehéroroszországban, Lettországban, Észtországban, Macedóniában, Montenegróban, Szerbiában és Moldovában.[4]
2012–13-ban ügyvédgyakornok volt a prágai Bezděk & Partners ügyvédi irodában.
Politikai pályája[szerkesztés]
Politikai pályafutása 2003-ban kezdődött, amikor csatlakozott a Cseh Szociáldemokrata Párthoz (ČSSD), és regionális fejlesztési miniszterhelyettesnek nevezték ki, az európai integrációval foglalkozó szekció élére, amelyet 2006-ig töltött be. Feladatai közé tartozott a cseh delegáció vezetése az Európai Bizottsággal és az Európai Beruházási Bankkal az európai alapokról és azok kezeléséről folytatott tárgyalásokon.[4]
2006 októberében azzal vádolták meg, hogy kétmillió cseh korona kenőpénzt fogadott el Ladislav Péťától, Budišov polgármesterétől azért, hogy uniós támogatást szerezzen a településén található kastély felújítására. Emiatt több mint egy hónapot töltött börtönben a tárgyalásra várva; az ellene folytatott nyomozás 2008-ban ért véget, amikor a rendőrség megállapította, hogy az állítólagos korrupció soha nem történt meg.[5]
2006-ban kilépett a ČSSD-ből, 2009-ben pedig csatlakozott az Európai Demokrata Párthoz (EDS), amelyben sikertelenül indult a 2009-es európai és a 2010-es parlamenti választásokon. E két vereség után elhagyta az EDS-t is.
2011-ben csatlakozott az ANO 2011 politikai mozgalomhoz, amelynek 2013-ban alelnöke lett.
2013. október 26-án a parlamenti választásokat követően a Cseh Köztársaság Képviselőházának tagja lett. 2014. január 29-én a Sobotka-kormány regionális fejlesztési miniszterévé nevezték ki, ezt a posztot október 8-ig töltötte be.
Európai biztosként[szerkesztés]
2014. szeptember 10-én kinevezték a Cseh Köztársaság európai biztosának a Juncker-bizottságban, amelyben az igazságszolgáltatással, a fogyasztóvédelemmel és a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tárcával bízták meg.[6]
Hazája kormánya ismét biztosnak jelölte, 2019. december 1-jén vette át az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnöki tisztséget a von der Leyen-bizottságban, azzal a feladattal, hogy koordinálja a munkacsoportot, hogy új lendületet adjon az európai demokráciának.
2022. december 16-án, miután a Twitter (amelynek tulajdonjogát Elon Musk 2022 októberében szerezte meg) blokkolta néhány újságíró profilját, bejelentette, hogy az Európai Bizottság szankciókat vezet be a közösségi hálózat ellen a digitális szolgáltatások egységes piacáról szóló (EU) 2022/2065 rendelet megsértése, pontosabban a médiaszabadság és az alapvető jogok tiszteletben tartásának elmulasztása miatt.[7]
Magyarországgal kapcsolatos álláspontja[szerkesztés]
Jourová rendszeresen azt mondja, hogy Magyarországot gyakrabban kell számonkérni, különösen az Oroszországgal és az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos álláspontja miatt. Az Európai Bizottság alelnökeként szorgalmazza, hogy az uniós végrehajtó testület folytassa a Magyarország ellen indított jogállamisági eljárást.[8]
Megítélése szerint Magyarország csak akkor remélheti a neki régóta járó EU-s források kifizetését, ha a Bizottság által előírt 27 követelményből mindet teljesíti. Szerinte ezekből 2023 májusáig Magyarország csak négyet hajtott végre.[9]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b c Věra Jourová: Curriculum Vitae (as of January 1, 2014) (angol nyelven)[halott link]
- ↑ „New Czech EU Commissioner Jourová emphasizes her independence”, 2014. szeptember 29. (angol nyelvű)
- ↑ „Jourová approved for European commissioner post”, 2014. október 8. (angol nyelvű)
- ↑ Twitter: Commissione Ue minaccia sanzioni a Musk – Politica (olasz nyelven), 2022. december 16.
- ↑ Věra Jourová: Túl korrektek vagyunk Magyarországgal
- ↑ Věra Jourová: Ez nem a történet vége Magyarország számára
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Věra Jourová című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- Věra Jourová trecciani.it (olaszul)
- Věra Jourová parlamentniljsty.cz (csehül)
