2021-es holland általános választás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A 2021-es holland általános választást 2021. március 17-én tartották. A Staten-Generaal alsóházának, a Képviselőháznak (Tweede Kamer) 150 képviselőjét választották.

Háttér[szerkesztés]

A 2017-es általános választásokat öt évvel az azt megelőző után tartották. A választás a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) győzelmével, a Szabadságpárt (PVV) és a Baloldali Zöldek (GL) erősödésével, illetve a Munkáspárt (PvdA) súlyos vereségével zárult. Továbbá két új párt is székekhez jutott az alsóházban: a bevándorlók érdekeit képviselő Denk, és a markánsan konzervatív Fórum a Demokráciáért (FvD). A Kereszténydemokrata Tömörulés (CDA) 6, a 66-os Demokraták (D66) 7, helyet nyert, míg a Szocialista Párt (SP) egyet veszített. A kisebb pártok, mint a Párt az Állatokért (PvdD), az 50PLUS, és a Keresztény Unió (CU) megőrizték a helyeiket. A VVD koalíciós tárgyalásokba kezdett a CDA, D66, és GL pártokkal, de utóbbival a migráció kérdésében nem tudtak megegyezni, ezért a CU-val kezdtek tárgyalásokba. A számos egyet nem értés ellenére végül 225 nappal a választások után, 2017. október 26-án felállt a koalíciós kormány, megszerezve a 76 fős többséget az alsóházban.[1]

2021. január 15-én a harmadik Rutte-kormány lemondásra kényszerült, mivel napvilágra került, hogy 2012 és 2017 között (Lodewijk Asscher minisztersége alatt) több mint 20 ezer személyt (általában kettős állampolgárságú migránsokat) vádoltak meg alaptalanul a családtámogatásokkal való visszaéléssel, és az összeg kamatos visszafizetésére kötelezték őket. A kormány bukásával együtt a botrány fő felelőse, Asscher is lemondott a Munkáspárt éléről, és bejelentette, hogy nem lesz miniszterelnök-jelölt.[2]

Parlamenti pártok (2017–2021)[szerkesztés]

Párt neve Ideológia Listavezető 2017-es eredmény
Szavazatok (%) Mandátumok
VVD Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért

Volkspartij voor Vrijheid en Democratie

Konzervatív liberalizmus Mark Rutte 21.3%
33 / 150
PVV Szabadságpárt

Partij voor de Vrijheid

Jobboldali populizmus Geert Wilders 13.1%
20 / 150
CDA Kereszténydemokrata Tömörülés

Christen-Democratisch Appèl

Kereszténydemokrácia Wopke Hoekstra 12.4%
19 / 150
D66 66-os Demokraták

Democraten 66

Szociálliberalizmus Sigrid Kaag 12.2%
19 / 150
GL Baloldali Zöldek

GroenLinks

Zöldpolitika Jesse Klaver 9.1%
14 / 150
SP Szocialista Párt

Socialistische Partij

Demokratikus szocializmus Lilian Marijnissen 9.1%
14 / 150
PvdA Munkáspárt

Partij van de Arbeid

Szociáldemokrácia Lilianne Ploumen 5.7%
9 / 150
CU Keresztény Unió

ChristenUnie

Keresztényszocializmus Gert-Jan Segers 3.4%
5 / 150
PvdD Párt az Állatokért

Partij voor de Dieren

Állatvédelem Esther Ouwehand 3.2%
5 / 150
50+ 50PLUS Nyugdíjaspolitika Liane den Haan 3.1%
3 / 150
SGP Református Politikai Párt

Staatkundig Gereformeerde Partij

Teokrácia Kees van der Staaij 2.1%
3 / 150
DENK Denk Kisebbségvédelem Farid Azarkan 2.1%
3 / 150
FvD Fórum a Demokráciáért

Forum voor Democratie

Nemzeti konzervativizmus Thierry Baudet 1.8%
2 / 150
LHK Henk Krol Listája

Lijst Henk Krol

Progresszív konzervativizmus Henk Krol Nem létezett
1 / 150

A holland választási rendszer[szerkesztés]

A legfontosabb törvényhozó szerv az országban a kétkamarás parlament. Az első kamara, a Szenátus 75 tagját a 12 tartományi önkormányzat ötévente választja meg, az alsóház 150 képviselője pedig a választópolgárok közvetlen választása útján jut be a parlamentbe. A második kamara mandátumaiért összesen 37 párt versenyez, bejutási küszöb nincs. A holland választásra jogosultak száma mintegy 13 millió.[3]

A Képviselőház a Staten-Generaal, a holland parlament második kamarája, azaz alsóháza (hollandul Tweede Kamer, szó szerint "második kamara"). Az ország egyetlen választókerületet képez, ebben választják meg a képviselőház mind a 150 tagját, az arányos képviselet elve alapján. Ennek értelmében kizárólag pártlistákra lehet szavazni, aminek az élén a listavezető (lijsttrekker) van, aki rendszerint az adott párt elnöke vagy miniszterelnök-jelöltje szokott lenni.[4]

A holland pártrendszer tulajdonképpen három hagyományos politikai ideológia (kereszténydemokrácia, liberalizmus, szociáldemokrácia) mentén körvonalazódott, lévén az elmúlt 100 évben mindegyik holland kormány e három eszme valamelyikét képviselte.

A Covid19-pandémia miatt a hivatalos szavazás már két nappal március 17-e előtt megkezdődött. Ennek célja, hogy a szavazóhelyiségekben minél kevesebb ember gyűljön össze. A 70 évnél idősebb szavazópolgárok levélben is voksolhattak.[5][6]

Közvélemény-kutatások[szerkesztés]

Eredmények[szerkesztés]

A Képviselőházba összesen 17 párt jutott be, ami rekordnak számít. A választás egyértelműen a jobboldal erősödését, és a baloldal vereségét hozta. A részvétel 78.7%-os volt.

Párt Szavazatok száma Szavazatok %-ban Elnyert mandátumok +/–
Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért 2,276,514 21.87
34 / 150
+1
66-os Demokraták 1,562,718 15.01
24 / 150
+5
Szabadságpárt 1,125,022 10.81
17 / 150
−3
Kereszténydemokrata Tömörülés 989,385 9.50
15 / 150
−4
Szocialista Párt 623,436 5.99
9 / 150
−5
Munkáspárt 595,799 5.72
9 / 150
0
Baloldali Zöldek 537,584 5.16
8 / 150
−6
Fórum a Demokráciáért 521,102 5.01
8 / 150
+6
Párt az Állatokért 398,849 3.83
6 / 150
+1
Keresztény Unió 350,523 3.37
5 / 150
0
Volt Europa 251,634 2.42
3 / 150
Új párt
JA21 245,859 2.36
3 / 150
Új párt
Református Politikai Párt 215,354 2.07
3 / 150
0
Denk 211,053 2.03
3 / 150
0
50PLUS 106,658 1.02
1 / 150
−3
Farmerek és Polgárok mozgalma 103,868 1.00
1 / 150
Új párt
BIJ1 87,635 0.84
1 / 150
Új párt
Összesen 17 10,410,630 100 150 -

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tweede Kamerverkiezingen 2021 című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kinevezték az új holland kormányt (magyar nyelven). Világgazdaság. (Hozzáférés: 2021. március 17.)[halott link]
  2. Népszava: Lemondott a holland kormány (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2021. március 17.)
  3. A holland parlamenti választások arányossága és hatásai a pártrendszerre. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  4. NEDERLAND PARLEMENTSVERKIEZINGEN 15 maart 2017. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  5. Zaken, Ministerie van Algemene: Vervroegd stemmen wordt mogelijk bij Tweede Kamerverkiezingen 2021 - Nieuwsbericht - Rijksoverheid.nl (nl-NL nyelven). www.rijksoverheid.nl, 2020. október 30. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
  6. Megkezdődtek a parlamenti választások Hollandiában (magyar nyelven). Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2021. március 17.)

További információk[szerkesztés]