2019-es európai parlamenti választás

2019-es európai parlamenti választások

← 2014 2019. május 23–26. 2024 → Mandátumok száma: 751 Többség: 376 fő Részvétel: 50,62%  25 470 ezer szavazó a 50 000 ezerből Listavezető Manfred Weber Frans Timmermans Margrethe Vestager Párt EPP S&D Renew EU Előző választás 221 fő, 191 fő, 67 fő, Mandátumok 182 / 751 (24%) 154 / 751 (21%) 108 / 751 (14%) +/– 34 31 39 arány 21,0 % 18,5 % 13,0 % +/– Egyéni kerület +/– Listavezető Ska Keller Bas Eickhout Marco Zanni Jan Zahradil Párt Greens/EFA ID ECR Előző választás 50 fő, 36 fő, 70 fő, Mandátumok 74 / 751 (10%) 73 / 751 (10%) 62 / 751 (8%) +/– 22 37 15 arány 11,7 % 10,8 % 8,2 % +/– Egyéni kerület +/– Listavezető Violeta Tomić Nico Cué Nigel Farage Párt GUE/NGL EFDD A szabályok szerint nem alakithatnak frakciót!   Előző választás 52 fő, 42 fő, Mandátumok 41 / 751 (5%) 44 / 751 (6%) +/– 11 2 arány 6,5 % 7,19 % +/– Egyéni kerület +/– Az Európai Bizottság elnöke a választások előtt Az Európai Bizottság elnöke a választások után Jean-Claude Juncker EPP Ursula von der Leyen EPP

A 2019-es európai parlamenti választásra május 23. és 26. között került sor. Az Európai Parlament 751 tagja 28 ország közel 500 millió európai polgárát képviseli. Az Európai Parlament 2018 februárjában hozott határozata alapján az Egyesült Királyság kiválását követően a parlamenti képviselők száma 705-re csökken.

Szabályok

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 14. cikkének 3. bekezdése szerint: „Az Európai Parlament tagjait közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon, ötéves időtartamra választják” A konkrét lebonyolítás módját a tagországok saját hatáskörükben határozzák meg. Mindössze néhány, az unió összes tagállamára érvényes szabály létezik, ezek közül a legfontosabb, hogy a EP választásnak arányos választásnak kell lennie. Erre a listás választás a legalkalmasabb.

A tagállamok többségében preferenciális szavazást alkalmaznak. Ezen belül is eltérő választási szabályok vannak. Van, ahol egy félig nyitott listára szavaznak, ebben az esetben a választó csak a választáson részt vevő pártok egyetlen általa kiválasztott pártlistán belül szavazhat a listán szereplő egy vagy több jelöltre sorba állítva azokat. A teljesen nyílt listás szavazás esetén a választó különböző listák jelöltjeire is szavazhat.

Más tagállamokban a zárt listás szavazás érvényes. Ebben az esetben a szavazók nem személyekre, hanem csak és kizárólag egy párt listájára szavazhatnak. A listán elfoglalt helyeket a pártvezetés állapítja meg, és ennek megfelelően kerülnek a parlamentbe a képviselők.

Egyedül Írországban alkalmazzák az egyszeri átruházható szavazatok módszerét.

Általában egy-egy ország egy szavazókörzetnek számít, de ez alól is van kivétel. Belgium, Írország, Lengyelország, és Olaszország több szavazókörzetre van felosztva.

Az európai parlamenti választásokra vonatkozó közös szabályok 1976. évi választási okmányának felülbírálatára 2018. június 7-én egy határozattervezetet hagyott jóvá a nagykövetek tanácsa. Ezeknek a módosításoknak a szövegét, miután minden tagállam elkészítette a hivatalos fordítását, az Európai Parlamentnek kell elfogadnia.

A cél, hogy az uniós választásokon növekedjen az európai polgárok aktivitása mind a részvétel, mind a választások jelentőségének tudatosítása területén. Valamint a választások tisztaságának erősítése, a szabálytalan szavazások megelőzése.

A szavazás érvényességnek alsó küszöbértéke kötelezően 5% legyen (a jelenlegi minimális 2% helyett). Ez a módosítás a 2019-es választásokon még csak ajánlás, kötelező csak a 2024-es választásokon lesz.

A tagállamoknak kötelező szankciókat alkalmazni a kettős szavazások kizárására (olyan esetekben, amikor egy uniós polgár egynél több tagállamban szavaz). Ezért kapcsolattartó hatóságokat kell kijelölni, amelyek az olyan polgárokra vonatkozó adatok cseréjéért felelősek, akik az állampolgárságuktól eltérő tagállamban kívánnak szavazni, illetve jelöltként indulni.

Továbbá ösztönzi a módosítás a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé az Unión kívüli harmadik országban lakó állampolgáraik számára, hogy szavazhassanak az európai parlamenti választásokon. Ez magyar szempontból fontos módosítás, figyelembe véve a határon túli kettős állampolgársággal rendelkezőket.

Az új szabályzás lehetővé teszi, megfelelő feltételek mellett, az internetes szavazást is, valamint az európai pártcsaládok lógóinak használatát a szavazólapokon.

Választási szabályok országonként

Ország	választás napja	választási rendszer	jelöltek minimális életkora	határon túli választók választási lehetőségei
				levélben	követségen	interneten
Németország	május 26	zárt listás	18
Franciaország	május 26	zárt listás	18
Olaszország	május 26	preferenciális	25
Spanyolország	május 26	zárt listás	18
Lengyelország	május 26	preferenciális	21
Románia	május 26	zárt listás	23
Hollandia	május 23	preferenciális	18
Belgium	május 26	preferenciális	21
Csehország	május 23 -május 24	preferenciális	21	nincs rá lehetőség
Görögország	május 26	preferenciális	25
Magyarország	május 26	zárt listás	18
Portugália	május 26	preferenciális	18
Svédország	május 26		18
Ausztria	május 26	preferenciális	18
Bulgária	május 26	preferenciális	21
Dánia	május 26		18
Finnország	május 26	preferenciális	18
Szlovákia	május 25	preferenciális	21	nincs rá lehetőség
Írország	május 24	egyszeri átruházható szavazatok	21	nincs rá lehetőség
Horvátország	május 26	preferenciális	18
Litvánia	május 26	preferenciális	21
Lettország	május 25	preferenciális	21
Szlovénia	május 26	preferenciális	18
Észtország	május 26	preferenciális	21
Ciprus	május 26	preferenciális	21
Luxemburg	május 26	preferenciális	18
Málta	május 25	zárt listás	18	nincs rá lehetőség

A parlament összetétele

képviselői helyek eloszlása

751 képviselői hely

  GUE/NGL: 41
  Greens/EFA: 74
  S&D: 154
  Renew EU: 108
  EPP: 182
  ECR: 62
  EFDD: 44
  ID: 73
  független: 13

Az Európai Parlament összetétele.
A szabályok szerint az EFDD nem alakíthat frakciót.

A parlamenti helyek elosztását a Lisszaboni szerződés 14. cikke határozza meg. E szerint a képviselők létszáma maximum 750 fő lehet, és az uniós polgárok képviselete arányosan csökkenő módon történik. Egyetlen tagállamnak sem lehet több képviselője mint 96, és a legkisebb tagállamnak is minimálisan 6 képviselői helye van.

A 2014-es európai parlamenti választásoknak megfelelően az európai pártcsaládok a 2019-es választáson is meg kell, hogy jelöljék listavezetőjüket. Ennek megfelelően a legtöbb szavazattal rendelkező európai párt (pártcsalád) listavezetője foglalhatja el az EU legmagosabb tisztségét, ő lesz az Európai Bizottság elnöke. Ahogy ez történt a 2014. évi választásokat követően Jean-Claude Junckerrel. Az Európai szerződésben nincs kötelező jogi előírás arra, hogy a Bizottság elnökének valamelyik párt listavezetőjét kell megválasztani. Csak az szerepel, hogy az Európai Tanácsnak az Európai Bizottság elnökének megválasztásakor kötelező figyelembe vennie az európai parlamenti választások eredményét. A bizottsági elnököt az Európai Tanács javaslatára az újonnan megválasztott parlament szavazza meg.

Az Európai Parlamentben önálló frakció létrehozásához legkevesebb 7 tagállamból 25 parlamenti képviselő szükséges.

EP képviselői helyek országonkénti megoszlása

Ország	2007	2009	2011 December	2013 Július	2014	Javaslat a 2019-es választásokra Az Egyesült Királyság kilépése utánra
						"Cambridge" Kompromisszum		döntést (Feb 2018)	változások from 2014
						változás Gini-index alapján	változás arányosítás alapján
Németország	99	99	99	99	96	96	96	96
Franciaország	78	72	74	74	74	79	96	79	5
Egyesült Királyság	78	72	73	73	73	–	–	–	73
Olaszország	78	72	73	73	73	73	89	76	3
Spanyolország	54	50	54	54	54	57	70	59	5
Lengyelország	54	50	51	51	51	47	58	52	1
Románia	35	33	33	33	32	27	33	33	1
Hollandia	27	25	26	26	26	24	29	29	3
Belgium	24	22	22	22	21	18	21	21
Csehország	24	22	22	22	21	17	20	21
Görögország	24	22	22	22	21	17	20	21
Magyarország	24	22	22	22	21	16	19	21
Portugália	24	22	22	22	21	17	20	21
Svédország	19	18	20	20	20	16	19	21	1
Ausztria	18	17	19	19	18	15	18	19	1
Bulgária	18	17	18	18	17	13	15	17
Dánia	14	13	13	13	13	12	13	14	1
Finnország	14	13	13	13	13	12	13	14	1
Szlovákia	14	13	13	13	13	12	13	14	1
Írország	13	12	12	12	11	11	12	13	2
Horvátország	–	–	–	12	11	10	11	12	1
Litvánia	13	12	12	12	11	9	9	11
Lettország	9	8	9	9	8	8	8	8
Szlovénia	7	7	8	8	8	8	8	8
Észtország	6	6	6	6	6	7	7	7	1
Ciprus	6	6	6	6	6	6	7	6
Luxemburg	6	6	6	6	6	6	6	6
Málta	6	6	6	6	6	6	6	6
Teljes	785	736	754	766	751	639	736	705	46

Az Európai Parlament választása a Brexit elhalasztása miatt a következők szerint módosult. A választásokon minden ország az európai állam és kormányfők 2018 június 28-29-i csúcsértekezletén elfogadott szabályok szerint választott 705 európai parlamenti képviselőt. Az Egyesült Királyság a 2014-es szabályoknak megfelelően 73 képviselőt választott. Mivel a Lisszaboni szerződés értelmében az európai parlament képviselőinek összlétszáma maximum 751 lehet, a fenti táblázatban szereplő 27 plusz képviselő helyre megválasztott képviselők, az Egyesült Királyság végleges kiválásáig, úgy nevezett virtuális képviselői státuszba kerültek. Mandátumaikat csak azt követően vehetik át, hogy a brit képviselők végleg elhagyják az Uniót. A brexitet követően fennmaradó 46 képviselői hely tartalékban marad a jövőben csatlakozó országok számára és az európai parlament létszáma 705 fő lesz. Ezt a változást valamilyen okból a magyar kormány hivatalos EU lapján nem jelzik.

Az Európai Bizottság elnökének megválasztása

Az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének 7 bekezdése szerint az európai parlamenti választásokat követően az Európai Parlament választja meg az Európai Bizottság elnökét. A Bizottság elnökére az európai parlamenti választásokon állított listavezetők figyelembevételével és megfelelő egyeztetések lefolytatása után az Európai Tanács minősített többséggel tesz javaslatot. Ezt a jelöltet az Európai Parlament egyszerű többséggel választja meg. Ha a jelölt nem kapja meg a szükséges támogatást, az Európai Tanács egy hónapon belül új jelöltet kell hogy javasoljon – szintén minősített többséggel-, akit az Európai Parlament egyszerű többséggel választ meg.

A minősített többséghez a Tanács tagjai minimum 55%-ának (legalább tizenöt tag) és egyben az Unió népességének legalább 65%-át kitevő tagállamok képviselőjének a szavazata szükséges. A blokkoló kisebbségnek a Tanács legalább négy tagjából kell állnia, ennek hiányában a minősített többséget elértnek kell tekinteni.

2019. július 16-án az Európai Parlament minimális többséggel Ursula von der Leyent, Németország addigi védelmi miniszterét választotta az Európai Bizottság elnökévé.

Listavezetők

2009-ig az Európai Bizottság elnökét az Európa Tanácsot alkotó állam- és kormányfők választották meg, az Európai Parlamentnek csak jóváhagyási joga volt. Ennek eredményeként az Európai Bizottság vezetői lehettek olyan szürke politikusok mint Romano Prodi vagy José Manuel Barroso. A Lisszaboni szerződés aláírását követő első európai parlamenti választásokon, 2014-ben vezették be a listavezető elvet. Ezen a választáson nevezték meg az európai pártok (pártcsoportok) először jóval a választásokat megelőzően a listavezetőjüket, az Európai Bizottság elnökségének várományosát. Gyakorlatilag ezzel kivéve az Európa Tanács kezéből az európai bizottsági elnök jelölésének jogát. Ez az európai kormány- és államfők ellenállása miatt csak a három legnagyobb pártcsalád (EPP, S&D, ALDE) összefogásával valósulhatott meg. A 3 legnagyobb frakció közös nyilatkozatban nyilvánította ki, hogy csak olyan, az Európa Tanács által javasolt bizottsági elnököt hajlandó megszavazni, aki valamelyik pártcsoport hivatalos listavezetője volt. Hozzátéve, hogy az első szavazáson a posztra a legerősebb frakció listavezetőjét kell megpróbálni megválasztani. A 2014. évi választások eredményeként az Európai Néppárt lett a legerősebb frakció, és a néppárt listavezetőjét, Jean-Claude Junckert választották meg az Európai Bizottság elnökének.

Európai Néppárt

Az Európai Néppárt hivatalos listavezetőjének helyére 2018. szeptember 8-tól lehetett pályázni, a jelentkezés határideje 2018. október 17-én déli 12 óra volt. Jelölni a tagszervezetek elnökei vagy titkárai voltak jogosultak. Az Európai Néppárt európai parlamenti választásokra jelölt listavezetőjének személyéről a Néppárt 2018. november 8-ai kongresszusa döntött Helsinkiben. Az elsőként a Néppárt jelenlegi frakcióvezetője, Manfred Weber jelentette be kandidatúráját, őt a német CDU/CSU jelölte a posztra.

Alexander Stubb (KOK-EPP), Finnország volt miniszterelnöke 2018. október 2-án Brüsszelben sajtókonferencián jelentette be, hogy hivatalosan indul az Európai Néppárt listavezetői helyéért.

Manfred Webert az Európai Néppárt kongresszusa november 8-án 79,2 %-os elsöprő többséggel választotta meg listavetőnek.

Az Európai Néppárt frakciójának 2018-ban a magyarországi politikai pártok közül a FIDESZ és a KDNP a tagszervezete.

Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége

Az európai szocialisták pártja 2018. június 20-án hirdette meg a jelölési eljárást a S&D frakció listavezetőjének posztjára. A „Szocialisták és Demokraták” tagszervezetei 2018. október 19-ig jelölhettek listavezetőt az európai parlamenti választásokra. A jelöltek bemutatkozására és programjuk megvitatására 2018. december 1-én került sor a Szocialisták és Demokraták választási napján. Ezt követően 2018. december 7-8-án a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének lisszaboni kongresszusán döntenek.

A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének listavezetői tisztségére három jelölés ismert. 2018. szeptember 17-én jelentette be kandidatúráját a szlovák SMER jelöltjeként Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke, az európai Energia Unió vezetője.

2018. szeptember 19-én jelentette be indulási szándékát Christian Kern, Ausztria volt kancellárja, az osztrák parlamenti ellenzék legnagyobb pártjának, az SPÖ-nek a frakcióvezetője. A jelölés véglegesítéséhez szükséges volt, hogy az SPÖ kongresszusa azt megerősítse. Christian Kern október 6-án bejelentette, hogy visszavonja pályázatát a S&D pártcsalád listavezető helyéért és befejezi politikusi pályafutását, visszatér az üzleti életbe.

Kern visszalépését követően másodiknak Frans Timmermans holland politikus, az Európai Bizottság jelenlegi első alelnöke jelentette be, hogy indul a csúcsjelölti tisztségéért.

Október 17-én Katarina Barley német igazságügyi miniszter is bejelentette, hogy a SPD képviseletében megpályázza az európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének a listavezetői tisztségét. A jelölt egyaránt bírja a párt jelenlegi és korábbi elnökének Andrea Nahlesnek, illetve Martin Schulznak a támogatását.

Kernt követve Maroš Šefčovič is visszalépett a jelöltségtől, így ellenjelöltek híján biztos, hogy a S&D listavezetője Frans Timmermans holland politikus lesz.

A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének 2018-ban a magyarországi politikai pártok közül az MSZP és a DK a tagszervezete.

Zöldek/Európai Szabad Szövetség

A Greens/EFA pártszövetség 2018. szeptember 17-én hozta nyilvánosságra a pártcsoport listavezető jelöltjeit. Ezek:

• Petra De Sutter – Groen, Belgium
• Bas Eickhout – Baloldali Zöldek, Hollandia
• Ska Keller – Bündnis 90/Die Grünen, Németország

A pártszövetség a zöld pártok hagyományainak megfelelően két listavezetőt jelöl, egy nőt és egy férfit. Ahhoz, hogy valamelyik jelölt a jelölés második körében részt vehessen, szeptember 28-ig minimálisan 5 európai zöld párt támogatását kellett megszereznie. A talpon maradt jelöltek közül a Greens/EFA listavezetőit az európai zöld pártok küldöttei a Greens/EFA pártszövetség tanácsának 2018. november 23. és 25. között Berlinben megrendezett tanácsülésén választhatták meg.

Atanas Schmidt – Bulgária Zöld Pártjának a jelöltje szeptember 28-ig nem tudta megszerezni a jelöltséghez szükséges legalább 5 tagszervezet támogatását, így a jelöltek száma 3-ra csökkent.

November 24-én brüsszeli tanácskozásukon az Európai Zöldek véglegesítették listavezető párosukat. Hivatalosan is Ska Keller, a német Bündnis 90/Die Grünen képviselője és Bas Eickhout, a holland Baloldali Zöldek párt tagja lett a pártszövetség listavezetője.

A Zöldek Európai Szabad Szövetségnek 2018-ban a magyarországi politikai pártok közül az LMP és a Párbeszéd a tagszervezete.

Európai Konzervatívok és Reformisták

Az Európai Konzervatívok és Reformisták pártszövetségének listavezetőjét a pártszövetség 2018. október 18-ai brüsszeli konferenciáján választották meg. A pártszövetség az Brexitet követően elveszti legnagyobb tagpártját, a Konzervatív Pártot, amelynek jelenleg 20 képviselője van az EP-ben. Ketten jelentették be, hogy indulnak a listavezetői helyért: Hans Olaf Henkel, a német Liberális-Konzervatív Reformer Pártnak a képviselője és a pártszövetség jelenlegi vezetője, a cseh Jan Zaharadil, a cseh Polgári Demokrata Párt képviselője. Miután Hans Olaf Henkel visszavonta kandidatúráját, a párt október 20-án Kisinyovban Jan Zaharadilt választotta meg listavezetőnek.

Az Európai Konzervatívok és Reformisták pártszövetségének tagjai között 2018-ban nem volt magyar politikai szervezet, így magyar választók erre a tömörülésre nem szavazhatnak. Ez természetesen a választásokig még változhat.

Liberálisok és Demokraták Szövetsége

Az ALDE listavezetőjét a pártcsoport november 8. és 10. között Madridban tartott konferenciáján készült megnevezni. A pártcsoport listavezetőjének megválasztását nagymértékben befolyásolta az Emmanuel Macron vezette francia kormánypárt, az En Marche döntése, hogy csatlakozik-e a pártcsoporthoz vagy önálló frakciót hoz létre.

Novemberi kongresszusán a pártcsoport úgy döntött, hogy a listavezető megválasztását 2019. február 1-ig elnapolja. A pártcsoporton belül a többség nem támogatta listavezető jelölését.

A Liberálisok és Demokraták Szövetségének 2018-ban a magyarországi politikai pártok közül a Momentum és a Liberálisok volt a tagszervezete.

2019. június 12-én a parlamenti pártcsoport Renew Europe – Újítsuk meg Európát néven állt össze (a korábbi ALDE megszűnt). Ehhez a csoporthoz csatlakozott a francia En Marche (Emmanuel Macron elnök pártja) is. A frakció összesen 110 helyet kapott a 9. Európai Parlamentben.

Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal

Az európai baloldal pártjai 2019. január 26-27-i brüsszeli elnökségi ülésükön dönthettek a listavezető személyéről. A döntést a 41 tagú elnökségnek kellett meghoznia. Mivel a tagszervezetek egy része ellenezte a listavezető állítást, nem zárható ki, hogy az Európai Baloldal nem nevez meg listavezetőt.

Az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal pártszövetségének tagjai között 2018-ban nem volt magyar politikai szervezet, így magyar választók erre a tömörülésre sem szavazhatnak. Ez természetesen a választásokig még változhat.

Nemzet és Szabadság Európája

Nem ismert, hogy a Nemzet és Szabadság Európája pártszövetség egyáltalán állít-e listavezetőt, és ha igen, akkor mikor és hol dönt a listavezető személyéről. 2018 november közepéig egyedül Matteo Salvini olasz belügyminiszter jelezte, hogy szívesen lenne a pártcsoport listavetője.

A Nemzet és Szabadság Európája pártszövetségének tagjai között 2018-ban nem volt magyar politikai szervezet, így magyar választók erre a tömörülésre nem szavazhatnak. Ez természetesen a választásokig még változhat. 2019-től a parlamenti pártcsoport Identitás és Demokrácia néven állt össze.

Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája

A Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája pártszövetségnek tagjai között 2018-ban nem volt magyar politikai szervezet, így magyar választók erre a tömörülésre nem szavazhatnak. Ez természetesen a választásokig még változhat.

Közvélemény-kutatások – előrejelzések

Az európai választásokhoz kapcsolódóan nincs az Unió összes tagállamára kiterjedő közvélemény-kutatás. Ennek ellenére több intézmény és honlap igyekszik a nemzeti közvélemény-kutatásokat feldolgozva előrejelzést készíteni. Ezeket a szintetizált közvélemény-kutatási adatokat 2017 májusától teszik közzé. A következő táblázatban a frakció alakításához elégtelen értékeket kurzívval jelöljük. A táblázatban a jelenlegi európai pártok (pártcsoportok) szerepelnek. Az esetleges pártszakadások, kizárások és újonnan alakuló csoportosulások nincsenek feltüntetve. A brexit halasztásától függetlenül a közvélemény kutató szervezetek előrejelzései a leendő 705 fős (brit képviselők nélküli parlamenti erőviszonyokra vonatkoznak. Azonban a új parlament megalakulásakor a parlamenti munkában részt vevő 73 brit képviselő jelentősen befolyásolhatja a különböző pozíciók elosztásáért folyó tárgyalásokat és az egyes frakciók erőviszonyait.

Közvélemény-kutatások – előrejelzések

Dátum	Forrás	GUE /NGL	Greens EFA	S&D	ALDE	Európai Néppárt	ECR	EFDD	ENF	szélső- jobb	szélső- bal	popu- listák	Frakció nélküliek	Egyéb
Aktuális parlamenti helyek (Aktuális helyzet: 2018. szeptember 19.)		46	53	135	69	184	81	42	36	-	-	-	30	–
2019-05-21 Az Egyesült Királysággal együtt	EuropeanElectionsStats.eu	46	60	147	76	180	53	58	61	21	4	-	45	-
2019-05-14	EuropeanElectionsStats.eu	49	49	137	69	191	43	21	76	23	2	-	23	22 (En Marche)
2019-04-18	Európai Parlament	46	57	149	76	180	66	45	62	-	-	-	-	70
2019-04-09	EuropeanElections Stats.eu	49	51	130	71	190	42	26	59	35	2	49	-	-
2019-03-31	EuropeanElections Stats.eu	49	51	131	73	191	60	26	58	37	2	43	-	-
2019-03-21	Politico	49	47	132	69	178	60	24	61	38	3	47	-	-
2019-03-12	EuropeanElections Stats.eu	49	46	134	73	183	40	32	60	38	3	47	-	-
2019-02-03	EuropeanElections Stats.eu	50	43	136	71	190	41	34	59	42	3	36	-	-
2018-12-23	EuropeanElections Stats.eu	53	45	136	70	188	43	36	57	38	3	34	-	-
2018-11-15	EuropeanElections Stats.eu	57	43	139	76	185	44	38	55	34	3	31	-	-
2018-10-10	EuropeanElections Stats.eu	59	39	140	74	184	43	40	53	37	3	33	-	-
2018-09-29	EuropeanElections Stats.eu	61	35	140	76	182	46	39	52	38	3	33	-	-
2018-09-18	Der (europäische) Föderalist	60	42	140	95	178	50	21	59	-	-	-	10	50
2018-09-05	EuropeanElections Stats.eu	56	34	140	75	185	44	38	53	40	4	35	-	-
2018-08-13	Europe Elects	60	36	137	104	179	50	49	55	-	-	-	10	25
2018-07-25	Der (europäische) Föderalist	57	38	145	102	177	50	22	56	-	-	-	10	48
2018-07-06	Europe Elects	58	34	141	110	185	44	49	52	-	-	-	9	23
2018-05-31	Der (europäische) Föderalist	55	37	137	103	178	43	23	46	-	-	-	12	44
2018-05-18	Europe Elects	61	32	141	112	179	42	58	47	-	-	-	12	21
2018-04-18	Europe Elects	60	33	143	112	180	42	58	46	-	-	-	9	22
2018-04-05	Der (europäische) Föderalist	58	33	137	104	180	41	23	44	-	-	-	12	46

Eredmények

Zöld háttérszín jelöli azokat a pártokat, amelyek abszolút többséget szereztek hazájukban.

Sárga háttérszín jelöli az adott országban legtöbb szavazatot szerzett pártot.

Országok	Választás napja	Pártcsaládok																		Képviselők		megjegyzés	Új pártok vagy pártszövetségek
		EPP		S&D		ECR		ALDE		GUE/NGL		Greens/EFA		EFDD		ID		Függetlenek
Németország	május 26		29		16		0		7		6		21		11		0		6				Német Állatjólét Párt, Volt Európa, Német Kalózpárt
Franciaország	május 26		8		5		0		21		6		12		0		22		0
Egyesült Királyság	május 23		0		10		4		16		1		11		29		0		2
Olaszország	május 26		8		18		5		0		0		0		14		28		0
Spanyolország	május 26		12		20		0		8		5		4		0		0		5				Vox JUNTS
Lengyelország	május 26		16		5		23		0		0		0		0		0		7
Románia	május 26		14		9		1		8		0		0		0		0		0				USR, PRO Romania
Hollandia	május 23		4		6		5		6		1		3		0		0		1				FvD, 50Plus
Belgium	május 26		4		3		3		4		1		3		0		3		0
Csehország	május 24-25		5		0		4		6		1		0		0		2		3				Cseh Kalózpárt
Görögország	május 26		7		2		0		0		6		0		0		0		6				Greek Solution
Magyarország	május 26		13		5		0		2		0		0		0		0		1
Portugália	május 26		7		9		0		0		4		1		0		0		0
Svédország	május 26		6		5		3		3		1		2		0		0		0
Ausztria	május 26		7		5		0		1		0		2		0		3		0
Bulgária	május 26		7		5		2		3		0		0		0		0		0
Finnország	május 26		3		2		2		3		1		2		0		0		0
Dánia	május 26		1		3		1		5		1		2		0		0		0
Szlovákia	május 25		4		3		2		2		0		0		0		0		2				Kotleba – A Mi Szlovákiánk Néppárt
Horvátország	május 26		4		3		1		1		0		0		0		0		2				független
Írország	május 24		4		0		0		2		3		2		0		0		0				független
Litvánia	május 26		3		2		1		2		0		2		0		0		1				független
Lettország	május 25		2		2		2		0		0		1		0		0		1				Attīstībai/Par
Szlovénia	május 26		4		2		0		2		0		0		0		0		0
Ciprus	május 26		2		2		0		0		2		0		0		0		0
Észtország	május 26		0		2		0		3		0		0		0		0		1
Luxemburg	május 26		2		1		0		2		0		1		0		0		0
Málta	május 25		2		4		0		0		0		0		0		0		0
összesen	N/A		180		148		59		109		39		69		54		58		37

Kapcsolódó szócikkek

2019-es európai parlamenti választás Magyarországon

Jegyzetek

↑ kötelező szavazás: Ezekben az országokban kötelező a szavazáson való részvétel.

Források

• European Parliament Elections 2019. Poll of Polls - Polling Data for Europe Since 2017 -. (Hozzáférés: 2018. szeptember 20.)
• A képviselői helyek elosztása a 2019-es európai választások után, 2018. február 1. (Hozzáférés: 2019. május 15.) „Elavult információk. A hiteles és aktuális információk az unió más nyelvein érhetők csak el.”

További információk

• 2019 European Elections – Politico.eu (angolul)