2019-es európai parlamenti választás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
2019-es európai parlamenti választások
Flag of Europe.svg
2014 2019. május 23-26 2024
705 fős parlament
Többség: 353 fő
Részvétel: 0 ezer szavazó a 500 000 ezerből
küszöb: szavazat


2019-01-14-Manfred Weber-hart aber fair-1366.jpg Frans Timmermans 2013.jpg JanZahradil.jpg
Listavezető Manfred Weber Frans Timmermans Jan Zahradil(wd)
Párt Európai Néppárt S&D ECR
Előző választ. 221 fő, 191 fő, 70 fő,
Elnyert helyek
+/–
Listás szavazat 0 0 0
arány
+/–
Egyéni kerület
+/–
Guy Verhofstadt EP press conference 3.jpg Gabriele Zimmer 01.JPG Ska Keller (10851856583).jpg
Listavezető Guy Verhofstadt Gabriele Zimmer Ska Keller és
Bas Eickhout
Párt ALDE GUE/NGL Greens/EFA
Előző választ. 67 fő, 52 fő, 50 fő,
Elnyert helyek
+/–
Listás szavazat 0 0 0
arány
+/–
Egyéni kerület
+/–
Nigel Farage MEP 1, Strasbourg - Diliff.jpg Matteo Salvini Viminale (cropped).jpg
Listavezető Nigel Farage Matteo Salvini
Párt EFDD ENF  
Előző választ. 48 fő, 35 fő,
Elnyert helyek
+/–
Listás szavazat 0 0 0
arány
+/–
Egyéni kerület
+/–
További eredmények
Lista Lista­vezető Szavazat +/–
----
az Európai Bizottság elnöke
a választások előtt
az Európai Bizottság elnöke
a választások után
Jean-Claude Juncker
EPP
'


A következő európai parlamenti választásra 2019. május 23. és 26. között kerül sor. Az Európai Parlament 751 tagja 28 ország közel 500 millió európai polgárát képviseli. A Brexitet követően az Európai Parlament 2018 februárjában hozott határozata alapján az Egyesült Királyság kiválását követően a parlamenti képviselők számát 705-re csökkentették.

Szabályok[1][szerkesztés]

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 14. cikkének 3. bekezdése szerint: „Az Európai Parlament tagjait közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon, ötéves időtartamra választják”[2] A konkrét lebonyolítás módját a tagországok saját hatáskörükben határozzák meg. Mindössze néhány, az unió összes tagállamára érvényes szabály létezik, ezek közül a legfontosabb, hogy a EP választásnak arányos választásnak kell lennie. Erre a listás választás a legalkalmasabb.

A tagállamok többségében preferenciális szavazást alkalmaznak. Ezen belül is eltérő választási szabályok vannak. Van, ahol egy félig nyitott listára szavaznak, ebben az esetben a választó csak a választáson résztvevő pártok egyetlen általa kiválasztott pártlistán belül szavazhat a listán szereplő egy vagy több jelöltre sorba állítva azokat. A teljesen nyílt listás szavazás esetén a választó különböző listák jelöltjeire is szavazhat.

Más tagállamokban a zárt listás szavazás érvényes. Ebben az esetben a szavazók nem személyekre, hanem csak és kizárólag egy párt listájára szavazhatnak. A listán elfoglalt helyeket a pártvezetés állapítja meg, és ennek megfelelően kerülnek a parlamentbe a képviselők.

Egyedül Írországban alkalmazzák az egyszeri átruházható szavazatok módszerét.

Általában egy-egy ország egy szavazókörzetnek számít,[3] de ez alól is van kivétel. Belgium, Írország, Lengyelország, és Olaszország több szavazókörzetre van felosztva.

Az európai parlamenti választásokra vonatkozó közös szabályok 1976. évi választási okmányának felülbírálatára 2018. június 7-én egy határozattervezetet hagyott jóvá a nagykövetek tanácsa. Ezeknek a módosításoknak a szövegét, miután minden tagállam elkészítette a hivatalos fordítását, az Európai Parlamentnek kell elfogadnia.

A cél, hogy az uniós választásokon növekedjen az európai polgárok aktivitása mind a részvétel, mind a választások jelentőségének tudatosítása területén. Valamint a választások tisztaságának erősítése, a szabálytalan szavazások megelőzése.

A szavazás érvényességnek alsó küszöbértéke kötelezően 5% legyen (a jelenlegi minimális 2% helyett). Ez a módosítás a 2019-es választásokon még csak ajánlás, kötelező csak a 2024-es választásokon lesz.

A tagállamoknak kötelező szankciókat alkalmazni a kettős szavazások kizárására (olyan esetekben, amikor egy uniós polgár egynél több tagállamban szavaz). Ezért kapcsolattartó hatóságokat kell kijelölni, amelyek az olyan polgárokra vonatkozó adatok cseréjéért felelősek, akik az állampolgárságuktól eltérő tagállamban kívánnak szavazni, illetve jelöltként indulni.

Továbbá ösztönzi a módosítás a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé az Unión kívüli harmadik országban lakó állampolgáraik számára, hogy szavazhassanak az európai parlamenti választásokon. Ez magyar szempontból fontos módosítás, figyelembe véve a határon túli kettős állampolgársággal rendelkezőket.

Az új szabályzás lehetővé teszi, megfelelő feltételek mellett, az internetes szavazást is, valamint az európai pártcsaládok lógóinak használatát a szavazólapokon.

Választási szabályok országonként
Ország választás
napja
választási rendszer jelöltek
minimális
életkora
határon túli választók
választási lehetőségei
levélben követségen interneten
 Németország zárt listás 18 Internet mail icon.svg
 Franciaország május 26 zárt listás 18 Map marker icon – Nicolas Mollet – Embassy – Offices – White.png Icons8 flat electro devices.svg
 Olaszország preferenciális 25 Map marker icon – Nicolas Mollet – Embassy – Offices – White.png
 Spanyolország zárt listás 18 Internet mail icon.svg Map marker icon – Nicolas Mollet – Embassy – Offices – White.png
 Lengyelország preferenciális 21 Map marker icon – Nicolas Mollet – Embassy – Offices – White.png
 Románia május 26 zárt listás 23 Map marker icon – Nicolas Mollet – Embassy – Offices – White.png
 Hollandia május 23 preferenciális 18 Internet mail icon.svg Icons8 flat electro devices.svg
 Belgium[4] május 26 preferenciális 21 Internet mail icon.svg Map marker icon – Nicolas Mollet – Embassy – Offices – White.png Icons8 flat electro devices.svg
 Csehország preferenciális 21 nincs rá lehetőség
 Görögország[4] preferenciális 25 Map marker icon – Nicolas Mollet – Embassy – Offices – White.png
 Magyarország zárt listás 18 Map marker icon – Nicolas Mollet – Embassy – Offices – White.png
 Portugália preferenciális 18 Internet mail icon.svg
 Svédország május 26 18 Internet mail icon.svg Map marker icon – Nicolas Mollet – Embassy – Offices – White.png
 Ausztria május 26 preferenciális 18 Internet mail icon.svg
 Bulgária[4] május 26 preferenciális 21 Map marker icon – Nicolas Mollet – Embassy – Offices – White.png
 Dánia 18 Internet mail icon.svg Map marker icon – Nicolas Mollet – Embassy – Offices – White.png
 Finnország május 26 preferenciális 18 Map marker icon – Nicolas Mollet – Embassy – Offices – White.png
 Szlovákia preferenciális 21 nincs rá lehetőség
 Írország egyszeri átruházható
szavazatok
21 nincs rá lehetőség
 Horvátország preferenciális 18 Map marker icon – Nicolas Mollet – Embassy – Offices – White.png
 Litvánia május 26 preferenciális 21 Map marker icon – Nicolas Mollet – Embassy – Offices – White.png
 Lettország preferenciális 21 Internet mail icon.svg
 Szlovénia preferenciális 18 Internet mail icon.svg Map marker icon – Nicolas Mollet – Embassy – Offices – White.png
 Észtország május 26 preferenciális 21 Internet mail icon.svg Map marker icon – Nicolas Mollet – Embassy – Offices – White.png Icons8 flat electro devices.svg
 Ciprus[4] preferenciális 21 Map marker icon – Nicolas Mollet – Embassy – Offices – White.png
 Luxemburg[4] május 26 preferenciális 18 Internet mail icon.svg
 Málta május 25 zárt listás 18 nincs rá lehetőség

A parlament összetétele[szerkesztés]

képviselői helyek eloszlása
         
756 képviselői hely

Az Európai Parlament összetétele 2018 január 1-én.

A parlamenti helyek elosztását a Lisszaboni szerződés 14. cikke határozza meg. E szerint a képviselők létszáma maximum 750 fő lehet, és az uniós polgárok képviselete arányosan csökkenő módon történik. Egyetlen tagállamnak sem lehet több képviselője mint 96, és a legkisebb tagállamnak is minimálisan 6 képviselői helye van.

A 2014-es európai parlamenti választásoknak megfelelően az európai pártcsaládok a 2019-es választáson is meg kell, hogy jelöljék listavezetőjüket. Ennek megfelelően a legtöbb szavazattal rendelkező európai párt (pártcsalád) listavezetője foglalhatja el az EU legmagosabb tisztségét, ő lesz az Európai Bizottság elnöke. Ahogy ez történt a 2014. évi választásokat követően Jean-Claude Junckerrel. Az Európai szerződésben nincs kötelező jogi előírás arra, hogy a Bizottság elnökének valamelyik párt listavezetőjét kell megválasztani. Csak az szerepel, hogy az Európai Tanácsnak az Európai Bizottság elnökének megválasztásakor kötelező figyelembe vennie az európai parlamenti választások eredményét. A bizottsági elnököt az Európai Tanács javaslatára az újonnan megválasztott parlament szavazza meg.

Az Európai Parlamentben önálló frakció létrehozásához legkevesebb 7 tagállamból 25 parlamenti képviselő szükséges.

EP képviselők országonkénti megoszlása
Ország 2007 2009
2011[5] 
December
2013
Július
2014 Javaslat a 2019-es választásokra
Az Egyesült Királyság kilépése utánra[6][7]
"Cambridge" Kompromisszum döntést
(Feb 2018)
változások
from 2014
változás
Gini-index alapján
változás
arányosítás alapján
 Németország 99 99 99 99 96 96 96 96 Állandó
 Franciaország 78 72 74 74 74 79 96 79 Növekedés 5
 Egyesült Királyság 78 72 73 73 73 Csökkenés 73
 Olaszország 78 72 73 73 73 73 89 76 Növekedés 3
 Spanyolország 54 50 54 54 54 57 70 59 Növekedés 5
 Lengyelország 54 50 51 51 51 47 58 52 Növekedés 1
 Románia 35 33 33 33 32 27 33 33 Növekedés 1
 Hollandia 27 25 26 26 26 24 29 29 Növekedés 3
 Belgium 24 22 22 22 21 18 21 21 Állandó
 Csehország 24 22 22 22 21 17 20 21 Állandó
 Görögország 24 22 22 22 21 17 20 21 Állandó
 Magyarország 24 22 22 22 21 16 19 21 Állandó
 Portugália 24 22 22 22 21 17 20 21 Állandó
 Svédország 19 18 20 20 20 16 19 21 Növekedés 1
 Ausztria 18 17 19 19 18 15 18 19 Növekedés 1
 Bulgária 18 17 18 18 17 13 15 17 Állandó
 Dánia 14 13 13 13 13 12 13 14 Növekedés 1
 Finnország 14 13 13 13 13 12 13 14 Növekedés 1
 Szlovákia 14 13 13 13 13 12 13 14 Növekedés 1
 Írország 13 12 12 12 11 11 12 13 Növekedés 2
 Horvátország 12 11 10 11 12 Növekedés 1
 Litvánia 13 12 12 12 11 9 9 11 Állandó
 Lettország 9 8 9 9 8 8 8 8 Állandó
 Szlovénia 7 7 8 8 8 8 8 8 Állandó
 Észtország 6 6 6 6 6 7 7 7 Növekedés 1
 Ciprus 6 6 6 6 6 6 7 6 Állandó
 Luxemburg 6 6 6 6 6 6 6 6 Állandó
 Málta 6 6 6 6 6 6 6 6 Állandó
Teljes 785 736 754 766 751 639 736 705 Csökkenés 46

Listavezetők[szerkesztés]

2009-ig az Európai Bizottság elnökét az Európa Tanácsot alkotó állam- és kormányfők választották meg, az Európai Parlamentnek csak jóváhagyási joga volt. Ennek eredményeként az Európai Bizottság vezetői lehettek olyan szürke politikusok mint Romano Prodi vagy José Manuel Barroso. A Lisszaboni szerződés aláírását követő első európai parlamenti választásokon, 2014-ben vezették be a listavezető elvet. Ezen a választáson nevezték meg az európai pártok (pártcsoportok) először jóval a választásokat megelőzően a listavezetőjüket, az Európai Bizottság elnökségének várományosát. Gyakorlatilag ezzel kivéve az Európa Tanács kezéből az európai bizottsági elnök jelölésének jogát. Ez az európai kormány- és államfők ellenállása miatt csak a három legnagyobb pártcsalád (EPP, S&D, ALDE) összefogásával valósulhatott meg. A 3 legnagyobb frakció közös nyilatkozatban nyilvánította ki, hogy csak olyan, az Európa Tanács által javasolt bizottsági elnököt hajlandó megszavazni, aki valamelyik pártcsoport hivatalos listavezetője volt. Hozzátéve, hogy az első szavazáson a posztra a legerősebb frakció listavezetőjét kell megpróbálni megválasztani.[8] A 2014. évi választások eredményeként az Európai Néppárt lett a legerősebb frakció, és a néppárt listavezetőjét, Jean-Claude Junckert választották meg az Európai Bizottság elnökének.

Európai Néppárt[szerkesztés]

Az Európai Néppárt hivatalos listavezetőjének helyére 2018. szeptember 8-tól lehet pályázni, a jelentkezés határideje 2018. október 17-én déli 12 óra. Jelölni a tagszervezetek elnökei vagy titkárai jogosultak. Ez Európai Néppárt európai parlamenti választásokra jelölt listavezetőjének személyéről a Néppárt 2018. november 8-ai kongresszusa dönt Helsinkiben.[9] Az első, aki kandidatúráját bejelentette, a Néppárt jelenlegi frakcióvezetője, Manfred Weber volt. Webert a német CDU/CSU jelölte a posztra.

Alexander Stubb (KOK-EPP), Finnország volt miniszterelnöke 2018. október 2-án Brüsszelben sajtókonferencián jelentette be, hogy hivatalosan indul az Európai Néppárt listavezetői helyéért.[10]

Manfred Webert az Európai néppárt kongresszusa november 8-án elsöprő 79,2 %-os többséggel választotta meg listavetőnek.[11]

Az Európai Néppárt frakciójának 2018-ban a Magyarországi politikai pártok közül a FIDESZ és a KDNP a tagszervezete.

Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége[szerkesztés]

Az európai szocialisták pártja 2018. június 20-án hirdette meg a jelölési eljárást a S&D frakció listavezetőjének posztjára. A „Szocialisták és Demokraták” tagszervezetei 2018. október 19-ig jelölhetnek listavezetőt az európai parlamenti választásokra. A jelöltek bemutatkozására és programjuk megvitatására 2018. december 1-én kerül sor a Szocilisták és Demokraták választási napján. Ezt követően 2018. december 7-8-án a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének lisszaboni kongresszusán döntenek.[12]

A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének listavezetői tisztségére eddig három jelölés ismert. 2018. szeptember 17-én jelentette be kandidatúráját a szlovák SMER jelöltjeként Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke, az európai Energia Unió vezetője.[13]

2018. szeptember 19-én jelentette be indulási szándékát Christian Kern Ausztria volt kancellárja az osztrák parlamenti ellenzék legnagyobb pártjának, az SPÖ-nek a frakcióvezetője. A jelölés véglegesítéséhez szükséges, hogy az SPÖ kongresszusa azt megerősítse.[14] Christian Kern október 6-án bejelentette, hogy visszavonja pályázatát a S&D pártcsalád listavezető helyéért és befejezi politikusi pályafutását, visszatér az üzleti életbe. [15]

Kern visszalépését követően másodiknak Frans Timmermans holland politikus, az Európai Bizottság jelenlegi első alelnöke jelentette be, hogy indul a csúcsjelölti tisztségéért.[16]

Október 17-én Katarina Barley német igazságügyi miniszter is bejelentette, hogy a SPD képviseletében megpályázza az európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének a listavezetői tisztségét. A jelölt egyaránt bírja a párt jelenlegi és korábbi elnökének Andrea Nahlesnek illetve Martin Schulznak a támogatását [17]

Kernt követve Maroš Šefčovič is visszalépett a jelöltségtől így ellenjelöltek híján biztos, hogy a S&D listavezetője Frans Timmermans holland politikus lesz.

Az Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének 2018-ban a Magyarországi politikai pártok közül az MSZP és a DK a tagszervezete.

Zöldek/Európai Szabad Szövetség[szerkesztés]

A Greens/EFA pártszövetség 2018. szeptember 17-én hozta nyilvánosságra a pártcsoport listavezető jelöltjeit. Ezek:

A pártszövetség a zöld pártok hagyományainak megfelelően két listavezetőt jelöl, egy nőt és egy férfit. Ahhoz, hogy valamelyik jelölt a jelölés második körében részt vehessen, szeptember 28-ig minimálisan 5 európai zöld párt támogatását kell megszereznie. A talpon maradt jelöltek közül a Greens/EFA listavezetőit az európai zöld pártok küldöttei a Greens/EFA pártszövetség tanácsának 2018. november 23. és 25. között Berlinben megrendezett tanácsülésén választják meg.[18]

Atanas Schmidt - Bulgária Zöld Pártjának a jelöltje szeptember 28-ig nem tudta megszerezni a jelöltséghez szükséges legalább 5 tagszervezet támogatását, így a jelöltek száma 3-ra redukálódott.

November 24-én Brüsszeli tanácskozásukon az Európai Zöldek véglegesítették listavezető párosukat. Hivatalosan is Ska Keller a német Bündnis 90/Die Grünen képviselője és Bas Eickhout a holland Baloldali Zöldek párt tagja lesz a pártszövetség listavezetője. [19]

A Zöldek Európai Szabad Szövetségnek 2018-ban a Magyarországi politikai pártok közül az LMP és a Párbeszéd a tagszervezete.

Európai Konzervatívok és Reformisták[szerkesztés]

Az Európai Konzervatívok és Reformisták pártszövetségének listavezetőjét a pártszövetség 2018. október 18-ai brüsszeli konferenciáján választják meg. A pártszövetség az Brexitet követően elveszti legnagyobb tagpártját, a Konzervatív Pártot, amelynek jelenleg 20 képviselője van az EP-ben. Eddig ketten jelentették be, hogy indulnak a listavezetői helyért: Hans Olaf Henkel(wd), a német Liberális-Konzervatív Reformer Pártnak(wd) a képviselője és a pártszövetség jelenlegi vezetője, a cseh Jan Zaharadil,(wd) a cseh Polgári Demokrata Párt képviselője.[20] Miután Hans Olaf Henkel visszavonta kandidatúráját a párt október 20-án Kisinyovban Jan Zaharadilt választotta meg listavezetőnek.

Az Európai Konzervatívok és Reformisták pártszövetségének tagjai között 2018-ban magyar politikai szervezet nincs, így a magyar választók erre a tömörülésre nem szavazhatnak. Ez természetesen a választásokig még változhat.

Liberálisok és Demokraták Szövetsége[szerkesztés]

Az ALDE listavezetőjét a pártcsoport várhatóan a november 8 és 10 között Madridban megtartandó konferenciáján fogja megnevezni. A pártcsoport listavezetőjének megválasztását nagymértékben befolyásolhatja az Emmanuel Macron vezette francia kormánypárt az En Marche döntése, hogy az csatlakozik-e a pártcsoporthoz, vagy önálló frakciót hoz létre.

A novemberi kongresszuson a pártcsoport úgy döntött, hogy a listavezető megválasztását 2019. február 1-ig elnapolja. A pártcsoporton belül a többség nem támogatta listavezető jelölését.

A Liberálisok és Demokraták Szövetségének 2018-ban a Magyarországi politikai pártok közül a Momentum és a Liberálisok a tagszervezete.

Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal[szerkesztés]

Az európai baloldal pártjai 2019 január 26-27-én Brüsszelben tartandó elnökségi ülésükön döntenek a listavezető személyéről. A döntést a 41 tagú elnökségnek kell meghoznia. Mivel a tagszervezetek egy része ellenzi a listavezető állítást nem zárható ki, hogy az Európai Baloldal nem nevez meg listavezetőt.[21]

Az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal pártszövetségének tagjai között 2018-ban magyar politikai szervezet nincs, így a magyar választók erre a tömörülésre sem szavazhatnak. Ez természetesen a választásokig még változhat.

Nemzet és Szabadság Európája[szerkesztés]

Nem ismert, hogy a Nemzet és Szabadság Európája pártszövetség egyáltalán állít-e listavezetőt és ha igen akkor mikor és hol dönt a pártszövetség a listavezető személyéről. 2018 november közepéig egyedül Matteo Salvini olasz belügyminiszter jelezte, hogy szívesen lenne a pártcsoport listavetője.

Az Nemzet és Szabadság Európája pártszövetségének tagjai között 2018-ban magyar politikai szervezet nincs, így a magyar választók erre a tömörülésre nem szavazhatnak. Ez természetesen a választásokig még változhat.

Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája[szerkesztés]

Az Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája pártszövetségének tagjai között 2018-ban magyar politikai szervezet nincs, így a magyar választók erre a tömörülésre nem szavazhatnak. Ez természetesen a választásokig még változhat.

Közvélemény-kutatások – előrejelzések[szerkesztés]

Az európai választásokhoz kapcsolódóan nincs az Unió összes tagállamára kiterjedő közvélemény-kutatás. Ennek ellenére több intézmény és honlap igyekszik a nemzeti közvélemény-kutatásokat feldolgozva előrejelzést készíteni. Ezek a szintetizált közvélemény-kutatási adatokat a Brexit véglegessé válását követően 2017 májusától teszik közzé. A következő táblázatban a frakció alakításához elégtelen értékeket kurzívval jelöljük. A táblázatban a jelenlegi európai pártok (pártcsoportok) szerepelnek. Az esetleges pártszakadások, kizárások, és újonnan alakuló csoportulások nincsenek figyelembe véve.

Közvélemény-kutatások – előrejelzések
Dátum Forrás GUE
/NGL
Greens
EFA
S&D ALDE Európai
Néppárt
ECR EFDD ENF szélső-
jobb
szélső-
bal
popu-
listák
Frakció
nélküliek
Egyéb
Aktuális parlamenti helyek (Aktuális helyzet: 2018. szeptember 19.[22]) 52 52 187 68 217 75 41 37 - - - 22
2019-03-12 EuropeanElections
Stats.eu
49 46 134 73 183 40 32 60 38 3 47 - -
2019-02-03 EuropeanElections
Stats.eu
50 43 136 71 190 41 34 59 42 3 36 - -
2018-12-23 EuropeanElections
Stats.eu
53 45 136 70 188 43 36 57 38 3 34 - -
2018-11-15 EuropeanElections
Stats.eu
57 43 139 76 185 44 38 55 34 3 31 - -
2018-10-10 EuropeanElections
Stats.eu
59 39 140 74 184 43 40 53 37 3 33 - -
2018-09-29 EuropeanElections
Stats.eu
61 35 140 76 182 46 39 52 38 3 33 - -
2018-09-18 Der (europäische) Föderalist 60 42 140 95 178 50 21 59 - - - 10 50
2018-09-05 EuropeanElections
Stats.eu
56 34 140 75 185 44 38 53 40 4 35 - -
2018-08-13 Europe Elects 60 36 137 104 179 50 49 55 - - - 10 25
2018-07-25 Der (europäische) Föderalist 57 38 145 102 177 50 22 56 - - - 10 48
2018-07-06 Europe Elects 58 34 141 110 185 44 49 52 - - - 9 23
2018-05-31 Der (europäische) Föderalist 55 37 137 103 178 43 23 46 - - - 12 44
2018-05-18 Europe Elects 61 32 141 112 179 42 58 47 - - - 12 21
2018-04-18 Europe Elects 60 33 143 112 180 42 58 46 - - - 9 22
2018-04-05 Der (europäische) Föderalist 58 33 137 104 180 41 23 44 - - - 12 46

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

2019-es európai parlamenti választás Magyarországon

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Liis Jaansalu: Európai parlamenti választások: a Tanács megállapodott az uniós választási jog korszerűsítését célzó intézkedésekről (pdf). Press Office of General Secretariat of the Council, 2018. június 7. (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)
  2. AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA (2008/C 115/01). Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 2008. szeptember 5. (Hozzáférés: 2018. szeptember 20.)
  3. Franciaországban a nemzetgyűlés Franciaországot 2018. január 3-án az EP választások szempontjából egy választási körzetté nyilvánította, de ezt az alkotmánybíróság elé vitték, és még nem született bírósági döntés.
  4. a b c d e [[#hely:kötelező_szavazás|kötelező szavazás]]
  5. Amendments to the protocol on transitional provisions annexed to the EU treaties ratified on 1st December 2011, according to the European Parliament Press release on the ratification of Parliament's 18 additional MEPs, 1st December 2011
  6. MEPs debate who inherits British seats”, politico.eu (Hozzáférés ideje: 2017. április 12.) 
  7. http://bruegel.org/wp-content/uploads/2017/01/PC-2017_02-Euro-Parl-310117.pdf
  8. Joint declaration by the EPP Group, S&D Group and ALDE Group on the election of the president of the European Commission. S&D Group, 2014. április 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 20.)
  9. Spitzenkandidat. EPP, 2018. április 9. (Hozzáférés: 2018. szeptember 20.)
  10. Europe Elects. (Hozzáférés: 2018. október 2.)
  11. Know our Spitzenkandidat. Európai Néppárt. (Hozzáférés: 2018. november 23.)
  12. PES common candidate nominations due by 19 October. EURACTIV, 2018. június 20. (Hozzáférés: 2018. szeptember 20.)
  13. Sefcovic will Spitzenkandidat werden. EURACTIV, 2018. szeptember 17. (Hozzáférés: 2018. szeptember 20.)
  14. Kern ernennt sich zum EU-Spitzenkandidaten der Sozialdemokraten. EURACTIV, 2018. szeptember 19. (Hozzáférés: 2018. szeptember 20.)
  15. "Maßanzug und Krönchen": Christian Kern will kein Berufspolitiker mehr sein. Die Presse, 2018. október 6. (Hozzáférés: 2018. október 17.)
  16. Orbán Viktor újabb nagy ellenfele jelentkezett be Juncker utódjának (hvg.hu, 2018-10-10)
  17. Katarina Barley (Twitter). (Hozzáférés: 2018. október 17.)
  18. Four Greens enter race to become European Green Party leading candidates. European Greens, 2018. szeptember 17. (Hozzáférés: 2018. szeptember 23.)
  19. European Greens elect leading duo, 2018. november 24. (Hozzáférés: 2018. november 25.)
  20. Europa Elects, 2018. szeptember 25. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  21. European Left: Summary General Assembly. The Party of the European Left, 2018. október 1. (Hozzáférés: 2018. november 15.)
  22. europarl.europa.eu

kötelező szavazás: Ezekben az országokban kötelező a szavazáson való részvétel.

Források[szerkesztés]