Tczew

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tczew
Tczew, pohled na centrum města od nábřeží Visly.JPG
Tczew belvárosa
Tczew címere
Tczew címere
Tczew zászlaja
Tczew zászlaja
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság Pomerániai
Járás Tczewi
Rang város
Irányítószám 83-110
Körzethívószám (+48)58
Rendszám GTC
Népesség
Teljes népesség 60 173 fő (2009)[1] +/-
Földrajzi adatok
Terület 22,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tczew (Lengyelország)
Tczew
Tczew
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 54° 06′, k. h. 18° 43′Koordináták: é. sz. 54° 06′, k. h. 18° 43′
Tczew weboldala

Tczew (kasub nyelven Dërszewò, kociew nyelvjárásban Derszewo, németül Dirschau, latinul Trsovia) város Lengyelországban a Pomerániai vajdaságban, a Tczewi járás székhelye. 1975-1998 között a Gdański vajdasághoz tartozott. 2009. június elején Tczewben 60 209 személy volt bejelentve, ebből 59 237 állandóra és 1026 ideiglenesen.

Földrajzi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a Visztula partján fekszik a Kociew régióban, amely második a Kaszub régió mellett a Gdański Pomerániában. Az egyik legrégibb város Pomerániában, története 1198-ig nyúlik vissza. Észak-Lengyelország fontos közlekedési csomópontja, a Sziléziából a Balti-tengerig és Berlinből Kalinyingrádba vezető utak kereszteződésében helyezkedik el. Itt keresztezi egymást az 1. számú országos főút (Gdańsk - Cieszyn) és a 224. számú vajdasági főút (Tczew - Wejherowo) és a közelben halad el az 1. autósztráda és a 22. számú országos főút (Kostrzyn nad Odrą - Grzechotki).

Kerületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatalosan a város nincs kerületekre osztva, de megkülönböztetik az alábbi városrészeket:

  • Nowe Miasto
  • Os. Bajkowe/Piotrowo
  • Os. Czyżykowo
  • Os. Garnuszewskiego
  • Os. gen. J. Bema
  • Os. Kolejarz
  • Os. Prątnica
  • Os. S. Staszica
  • Os. Strzelnica
  • Os. Suchostrzygi
  • Os. W. Witosa (Górki)
  • Os. Za Parkiem
  • Os. Zatorze
  • Stare Miasto

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ember első nyomai mintegy i.e. 3000-1700 év előttiek a neolit korszakból valók az archeológiai leletek alapján. Az ember jelenlétének folytonosságáról a hallstatti korszakból (i.e. 500-400) származó ékszerek és szerszámok, a római időkből feltárt temetők és kora középkori települések nyomai tanúskodnak.

Lengyelország felosztásáig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tczew első írásos említése 1198-ból maradt ránk, amikor Grzymisław swieciei herceg földbirtokot ajándékozott Pomerániában a gdański johannita lovagoknak. Az itt említett Trsow Tczewet jelölte. A 13. században már valószínűleg volt plébániája. A város nevének eredete máig nem tisztázott. A 12-13. századi oklevelekben kétféleképpen fordul elő: Trsow ez vagy etruszk, vagy a lengyel takács szóból származik, illetve Derszewo, ami azt jelenti, hogy Dersław birtoka.

A Visztula fokozódó gazdasági jelentősége és a környék növekvő lakossága szükségessé tette vár építését és azt, hogy II. Sambor herceg székhelyét Lubiszewből Tczewbe tegye 1252-53 telén. 1258-ban városi tanács alakult még ugyancsak II. Sambor engedélyével. Ez az aktus megelőzte a városjogokat, ami Lengyelországban példátlan volt. A városi tanács korábban alakult meg itt, mint Wrocławban (1261), Krakkóban (1264) vagy Poznańban (1280), ahol a tanács csak néhány évvel a várossá válás után alakult meg. 1260-ban Tczew lübecki mintájú városjogokat kapott II. Sambortól. A városban felvirágzott a kereskedelem és kézművesipar. Zamożnośćon kibővítették a vámkamarát a Visztulán. Kikötőt nyitottak, melybe felhajóztak a folyón a nyugati kupecek, és a pénzverdéjük széles körben beváltható ezüst dénárokat vert. A Gdański Pomeránia utolsó uralkodója, II. Mściwój 1289-ban domonkos rendi szerzeteseket telepített le, akik templomot és kolostort építettek.

1308-ban Tczewet elfoglalta a Német lovagrend. Birtokukba került a városi privilégiumok oklevele, a városi pecsét és a lübecki törvénykönyv. A városi önkormányzatot több, mint fél évszázadra felfüggesztették. Ehelyett a keresztesek új privilégiumot és törvénykönyvet adtak 1364-ben chełmnoi mintára.[2]

1410-ben a Gunwaldi csata után a város rövid időre a lengyelek kezére került, az első thorni béke azonban Tczewet és egész Pomerániát a rendi állam birtokában hagyta. 1440-ben Tczew csatlakozott a Porosz Szövetséghez. A harmincéves háború alatt (1454-1466 a város többször cserélt gazdát, míg végül a második thorni béke 1466-ban Lengyelországhoz csatolta. 1468-tól Tczew várispán székhelye és járási központ lett. A város újból fejlődésnek indult, virágzott a gabonakereskedelem és kézműipar. Többször itt tartották meg a porosz államok gyűlését.

1577-ben Báthory István katonáinak gondatlansága következtében hatalmas tűzvész pusztított, mely csaknem teljesen megsemmisítette a várost. Csak a templomok maradtak épek. Az újjáépült várost 1623-ban III. Zsigmond király szemlélte meg.

A svédekkel a 17. században folytatott háború és a nagy északi háború (1700-1721) alatt az idegen csapatok hosszadalmas itt tartózkodása miatt sokat szenvedett.

Lengyelország első felosztása után Tczew Poroszországhoz került. A lengyel kultúra megőrzésének központja a domonkos rend volt 1818-ban történt feloszlatásukig.

1794-ben felcsillant a lehetőség a Kościuszko-felkelés alatt, majd a napóleoni háborúk alatt, 1806-1807-ben, amikor Napóleon csapatai és a Lengyel Légió Nagy-Lengyelország és Pomeránia területére léptek, hogy megszabadulnak a porosz fennhatóságtól. Az itáliai Lengyel Légió 1807. január 17-én Tczew alá ért. Henryk Dąbrowski csapatai 1807. február 23-án fergeteges rohammal bevették a várost, melyhez a helyi lakosság is csatlakozott. A felkelés leverése után több vezetőjét a porosz állam Tczewbe internálta, akik közül többen később letelepedtek a városban.

A 19. század elején a poroszok, - a svédekkel és Napóleonnal vívott háborúk alatt létesített - erődítmények egy részét lebontatták a rombadőlt tczewi várral együtt. A század közepén Tczew ipari központtá és fontos vasúti és közúti csomóponttá fejlődött. 1851-57 között épült fel az első Visztula-híd, mely neogótikus tornyokkal és kapukkal volt díszítve. Akkoriban ez volt Észak-Európa leghosszabb hídja (kb. 800 m). Nem sokkal később már kicsinek is bizonyult és 30 méterrel távolabb második híd is épült 1888-1890-ben. Ez utóbbi bonyolította le a vasúti, az első pedig a közúti és gyalogos forgalmat.

A 19. század második felében és a 20. század elején Tczewben gőzmalom, több gépgyár, gépjavító üzem, vasöntöde, cementgyár két cukorgyár, ostyagyár, sörgyár, gázgyár, vízvezeték, csatornahálózat létesült. Fejlődött a gabonakereskedelem és a folyami hajózás is.

1918-ban néptanács alakult, mely nem hivatalosan átvette a hatalmat a német hatóságoktól. 1920-ban a város visszakerült Lengyelországhoz. Még ugyanebben az évben állami tengerészeti iskola alakult, ahol tengerésztiszteket képeztek. Új folyami kikötő épült, melynek nagy jelentősége volt a lengyel szén exportjában. 1928 után, a gdyniai kikötő konkurenciája következtében Tczew elvesztette jelentőségét. Új templom és stadion épült. A népesség elérte 1921-ben a 16 000, 1938-ban a 28 000 főt.

1930-tól Tczewben utász egységek állomásoztak, akiknek háború esetén a lehető leghosszabb ideig tartaniuk kellett volna a Visztula hídjait vagy felrobbantani azokat.

A lengyel utászok által felrobbantott tczewi hidak

1939. szeptember 1-jén a hidakat három német zuhanóbombázó támadta meg, de nem azok elpusztítása, hanem felrobbantásuknak megakadályozása volt a cél. A város védelmi harcai egyetlen nap alatt véget értek, de a lengyel katonák sikerrel teljesítették feladatukat és lerombolták a hidakat. Ilyen módon sikerült megakadályozni, hogy a Birodalomból támadó német csapatok Kelet-Poroszországba jussanak és átkarolják a lengyel hadsereget.

A német megszállás alatt a városban angol és francia katonák számára hadifogolytábor létesült, valamint munkatábor lengyelek számára. A földalatti ellenállás több csoportja működött a városban. A német megszállás 1945. március 12-én ért véget, amikor a II. Belorusz front csapatai felszabadították a várost. A háború után Tczew, Pomeránia legtöbb kárt szenvedett városai közé tartozott. Egyetlen működőképes gyára sem maradt, jelentősen csökkent népessége.

A újjáépítés éveiben, a városban villamosgépgyár, gépgyár, hajógyár, élelmiszeripari és hídépítő üzem létesült.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tczew című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.stat.gov.pl/cps/rde/xbcr/gus/PUBL_L_ludnosc_stan_struktura_30_06_2009.pdf
  2. K.Korda, Gdy miasto upadło. Zdobycie Tczewa przez Krzyżaków w 1308 roku, Kociewski Magazyn Regionalny, nr 2, 2001
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tczew témájú médiaállományokat.