Visztula
| Visztula | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok |
 Lengyelországvízgyűjtő terület:  Fehéroroszország,  Ukrajna,  Szlovákia,  Csehország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 1047 km |
| Forrásszint | 1106 m |
| Vízhozam | 1054 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 194 424 km² |
| Forrás | Barania Góra (Beszkidek) |
| Torkolat | Balti-tenger (Gdańsknál) |
| é. sz. 49° 36′ 15″, k. h. 19° 00′ 05″Koordináták: é. sz. 49° 36′ 15″, k. h. 19° 00′ 05″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Visztula témájú médiaállományokat. | |
A Visztula (lengyelül Wisła, németül Weichsel) Lengyelország legfontosabb és leghosszabb folyója, a Balti-tenger vízgyűjtőjének legnagyobb folyója. Hossza 1047 km. Forrása 1106 m magasan a Barania Góra hegy nyugati lejtőjén van, mely a Sziléziai-Beszkidekben fekszik. (Két patakból folyik össze, a Fehér- és Fekete-Visztulából, ez utóbbi a hivatalos forrás.) A folyás iránya alapvetően északi. Közepes vízhozama (torkolatánál) 1054 m³/s, a legnagyobb vízszint különbség 10 m.
A Visztula rendkívül szennyezett: a 894 km hosszú szabályozott partja 93%-ban túlságosan szennyezett, és 7% (a Radomka és Świder között) III. osztályú víztisztaságú. Évente kb. 2,2 millió m³ hordalékot szállít a Balti-tengerbe, ebben többek között kb. 5000 t konyhasót naponta a szénbányákból, nő a bakteriális szennyezés is.
Az ókorban a Visztulát ismerték és leírták a geográfusok. A folyó neve akkor Vistla és Vistula volt, legrégebbi alakját pedig *Wīstlā-ként lehet rekonstruálni. Korábban a nevét kelta, germán, illetve szláv eredetre próbálták visszavezetni, vagy a *weys „úszik” tőre.[1] Ma a nyelvtörténészek azt tartják, hogy a Visztula nevét az indoeurópai népek korábbi népektől vették át.
Tartalomjegyzék
A Visztula deltája[szerkesztés]
Biała Góra helységnél, kb. 50 km-re a torkolat felett a Visztula két ágra bomlik: a bal oldali a Leniwka, a jobb oldali a Nogat, ezt a széles deltát Żuławynek hívják. Gdańska Głowánál a Leniwka újból elágazik keletre, az új ág neve Szkarpawa, ez árvízvédelmi okokból zárt zsilippel van ellátva. A következő ág, a Martwa Wisła (Holt Visztula) Przegalinánál ágazik el és a Gdański-öbölbe ömlik.
A 14. századig a Visztula torkolata két fő ágra bomlott: a keleti ág az Elblągi Visztula, a kisebb ág Gdański Visztula volt. 1371-től a főág a Gdański Visztula lett. Az 1840-es árvíz után új ág, a Wisła Śmiała keletkezett. 1890-1895-ben Świbno mellett ágvágást létesítettek.
Fontosabb mellékfolyói[szerkesztés]
Jobbparti[szerkesztés]
A forrástól számítva:
- Soła
- Skawa
- Raba
- Dunajec
- Wisłoka
- San
- Wieprz
- Świder
- Narew – 1962ig Bug
- Skrwa
- Drwęca
- Osa
- Liwa ( Nogatba)
Balparti[szerkesztés]
A forrástól számítva:
Jelentősebb városok és települések a Visztulán és mellékfolyóin[szerkesztés]
Víztározók[szerkesztés]
- Wisła Czarne
- Tározó Wisła városnál
- Goczałkowicei-tó
- Włocławeki-tó
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A név végső forrása feltehetőleg egy indogermán szó: *ueis-tla, amelyben a *ueis jelentése: (szét)folyik. (Különleges karakterek nincsenek a Windows karakterkészletében, ezért az u-karakter alá egy kicsi felső félkört kell képzelnünk, az a-karakter fölé pedig egy vízszintes vonalkát - az indogermán szó írásképét nyelvészek ismerhetik.) Van más szófejtés is, szintén indogermán szóra visszavezetve... (Forrás: Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára Akadémiai Kiadó, Budapest 1978, ISBN 963 05 1490 7, 698. oldal)
|
