Västergötland tartomány
Megjelenés
Västergötland | |
Västergötland címere | |
Közigazgatás | |
Ország | Svédország |
Történelmi országrész | Götaland |
Megye | Västra Götaland megye |
Népesség | |
Teljes népesség | 1 382 615 fő (2020. dec. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Terület | |
Összesen | 16 672 km² |
Jellegzetes virág | |
svédül | Ljung (Csarab) |
latinul | Calluna vulgaris |
Jellegzetes állat | Daru (Trana) |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 57° 43′ 41″, k. h. 12° 42′ 00″57.728000°N 12.700000°EKoordináták: é. sz. 57° 43′ 41″, k. h. 12° 42′ 00″57.728000°N 12.700000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Västergötland témájú médiaállományokat. |
Västergötland ([ˈvɛsːtərˈjøːtland]) ⓘ Svédország egyik történelmi tartománya Götalandban. Szomszédai: Bohuslän, Dalsland, Värmland, Östergötland, Småland és Halland tartományok, valamint a Kattegatt, a Vänern és Vättern tavak.
Megye
[szerkesztés]1999-ben Skaraborg, Älvsborg valamint Göteborg és Bohus megyéket a mai Västra Götaland megyébe olvasztották bele. A tartomány az új megye területén fekszik, kivéve Habo és Mullsjö járásokat, amelyek most Jönköping megyében vannak.
Történelem
[szerkesztés]Västergötland városai (a városjog elnyerésének éve)
- Alingsås (1619)
- Borås (1622)
- Falköping (kb. 1200)
- Göteborg (1621)
- Hjo (kb. 1400)
- Lidköping (1446)
- Mariestad (1583)
- Mölndal (1922)
- Skara (kb. 988)
- Skövde (kb. 1400)
- Tidaholm (1910)
- Trollhättan (1916)
- Ulricehamn (akb. 1400)
- Vänersborg (1644)
Földrajz
[szerkesztés]Kultúra
[szerkesztés]Címer
[szerkesztés]A címert 1560-ban, I. Vasa Gusztáv temetésekor kapta. A tartomány hercegség is, ezért hercegi korona is látható a címeren.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Folkmängd i landskapen den 31 december 2020. Svéd Statisztikai Hivatal
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Wikimédia Commons tartalmaz Västergötland tartomány témájú médiaállományokat.
- Västergötland[halott link] – Turista információk