Lappföld (svéd tartomány)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lappföld
Lappföld helyzete Svédországban
Lappföld helyzete Svédországban
Lappföld címere
Lappföld címere
Közigazgatás
Ország Svédország
Történelmi országrész Norrland
Megye Västerbotten megye
Norrbotten megye
Jämtland megye
Népesség
Teljes népesség
  • 91 666 fő (2016. dec. 31.)[1]
  • 89 991 fő (2019. dec. 31.)[2] +/-
Földrajzi adatok
Terület
Összesen109702 km²
Jellegzetes virág
svédül havasi magcsákó
Jellegzetes állat sarki róka
Időzóna CET, UTC+1

Lappföld (svéd: Lappland, észak-számi: Sápmi, finn: Lappi, latin: Lapponia) egy tartomány Svédország legészakibb részén. Határos Jämtland, Ångermanland, Västerbotten és Norrbotten tartományokkal valamint Norvégiával és Finnországgal. Svédország szárazföldi területének csaknem egynegyedét teszi ki. A tartomány Västerbotten és Norrbotten megyékhez tartozik, kivéve egy kis részt délnyugaton, amely Jämtland megye részét képezi.

Lappföld eredetileg keletebbre nyúlt, azonban 1809-ben az Orosz Birodalom annektálta a svéd birodalom keleti részét és létrehozta a Finn Nagyhercegséget, ami Lappföldet egy svéd és egy finn részre osztotta, s amelyek ma is fennállnak.

Története[szerkesztés]

Lappföld története sok szempontból kapcsolódik Norrbotten és Västerbotten megye történetéhez, mivel Lappland történelmi tartomány kapcsolódik ezekhez a megyékhez. A középkorban Norrbotten/Lappland „senki földje” volt. A területet akkoriban nomád számik lakták, de a régiót fokozatosan svéd, finn és norvég telepesek vették át - különösen a partok és a nagy folyók mentén. A középkortól kezdve a svéd királyok megpróbálták kolonizálni és kereszténységet bevezetni a területet, a jelenleg Finnországból és Dél-Svédországból származó telepesekkel. A domináns svéd kultúrába történő széles körű asszimiláció ellenére a finn és a számi kisebbségek továbbra is fenntartják kultúrájukat és identitásaikat.

Mindazonáltal a 17. és a 18. században a lappföldiek általában elhagyták eredeti sámánizmusukat és áttértek lutheranizmusra. A 19. század óta Lappföld vallását a laestadianizmus jellemzi.

A Svédország 19. század végi iparosodása során a Lappföld és a környező tartományok természeti erőforrásai (vízenergia, fa és ásványok) kulcsszerepet játszottak. Így a bányászat, az erdőgazdálkodás és a vízenergia a helyi gazdaság gerincét képezi, az önkormányzati szolgáltatásokkal együtt. A munkanélküliség azonban évtizedek óta viszonylag magas volt, ezért sok fiatal távozik a nagyobb part-menti városokba vagy Svédország déli részére.

Földrajza[szerkesztés]

Lappföld nyugati határa a skandináv hegység mentén húzódik. A táj nagyrészt hegyvidéki terület. Nyugaton a hegyek, keleten a fennsíkok dominálnak. A felszín kb. 47%-a magasabb, mint 500 méter a tengerszint felett és a területe 109 702 négyzetkilométer, valamivel nagyobb mint Magyarország. A legmagasabb pont Kebnekaise déli csúcsa, amely egyben Svédország legmagasabb hegycsúcsa 2111 méterrel. Svédországban mind a tizenkét csúcs amelynek magassága meghaladja a 2000 métert, Lappföldön található.

Lappföld természete nagyrészt erdőkből (tűlevelű erdők és molyhos nyírfák), tundrából és hegyvidékből áll.

Tavak[szerkesztés]

Folyók[szerkesztés]

Nemzeti parkok[szerkesztés]

Lapporten (A lapp kapu)

Lappföldön van a Vindelfjällen Természetvédelmi Területet, amely Svédország egyik legnagyobb természetvédelmi területe. Különböző részeit az UNESCO Világörökség részének nyilvánították, mint például a lapponiai térséget. A tartományban találhatók Észak-Európa legrégebbi és leglátványosabb nemzeti parkjai, mint például a Sarek Nemzeti Park amit 1909-ben alapítottak.

Közigazgatás[szerkesztés]

A svéd történelmi tartományok nem szolgálnak közigazgatási vagy politikai célokat, csak kulturális és történelmi jelentőségük van. Közigazgatási szempontból Lappföld képezi két svéd megye nyugati részét, északon a Norrbotten megye és délen Västerbotten megye. Svédország legtöbb más területével ellentétben inkább a „megyékkel” azonosulnak, mint a „régiókkal”. Így aztán ezekben a megyékben a legtöbb ember az egész megyére utal, beleértve Lappföld idevágó területeit is, amikor „Norrbotten” vagy „Västerbotten” -t mondják.

A számi származású állampolgárok jogosultak a svéd Számi parlamenti választásokon való jelölésre és szavazásra. A számi nyelv hivatalos kisebbségi státusszal rendelkezik Kiruna község, Gällivare község, Jokkmokk község és Arjeplog község területén.

Népesség[szerkesztés]

2017. december 31-én a svéd Lappföld népessége 91 333 volt. [3] A többi történelmi Lappfölddel együtt az összlakosság kb. 250 000.[4] A legnagyobb városok Kiruna 23 178, Gällivare 18 123 és Lycksele 12 177 lakossal.[5]

Norrbotten megyében:

Västerbotten megyében:

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lapland (Sweden) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lappland, Sverige című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Folkmängd i landskapen den 31 december 2016. Svéd Statisztikai Hivatal
  2. Folkmängd i landskapen den 31 december 2019. Svéd Statisztikai Hivatal
  3. Folkmängd i landskapen den 31 december 2018
  4. Beleszámolt finn települések: Enontekiö, Inari , Utsjoki, Muonio, Kittilä és Sodankylä.
  5. Folkmängden efter region, civilstånd, ålder och kön

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Lappföld (finn tartomány)