Ångermanland tartomány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ångermanland
Ångermanland címere
Ångermanland címere
Közigazgatás
Ország Svédország
Történelmi országrész Norrland
Megye Västernorrland megye
Västerbotten megye
Jämtland megye
Népesség
Teljes népesség132 213 fő (2016. dec. 31.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Terület
Összesen19 507 km²
Jellegzetes virág
svédül Styvmorsviol (Árvácska)
latinul Viola tricolor
Jellegzetes állat Hód (Bäver)
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
FC-Ångermanland, Sweden.png

Ångermanland egyik történelmi tartomány Svédország Norrland országrészében. Szomszédai Medelpad, Jämtland, Lappland és Västerbotten tartományok.

Megyék[szerkesztés]

Fő szócikkek: Västernorrland megye, Jämtland megye és Västerbotten megye

Történelem[szerkesztés]

Ångermanlandot először a Historia Norvegiæ említi 1170-ben, mint "Angariuam". Valószínűleg a 12. században vált kereszténnyé, mivel a 11. században még számos rúnakövet emeltek. A Vitalie kalóztestvérek 1398-ban megszállták a Styresholm-erődöt, Norrland partján. Az erődöt 1434-ben az Engelbrekt felkelés alatt lerombolták a helybeliek. Härnösand 1585-ben kapott városi jogokat. A várost 1721-ben az orosz haditengerészet porrá égette.

1931-ben az Ådalen-lövöldözés során négy tüntetőt és egy járókelőt halálra lőttek. Ennek eredményeképpen megalakult az állami rendőrség és a katonaság rendőri tevékenységét megszüntették. „Alsó-Norrland” 2005-ben kapta meg első egyetemet, amikor a „Mitthögskolan” (Középfőiskola) átalakult a „Mittuniversitet”-é (Középegyetem). Az egyetem négy városban működik: Härnösand, Sundsvall, Örnsköldsvik és Östersund.

A tartomány 2015-ben lett királyi hercegség, amikor XVI. Károly Gusztáv svéd király újszülött unokáját, Miklós svéd királyi herceget a tartomány hercegévé nevezte ki.

Földrajz[szerkesztés]

Ångermanland Svédország hatodik legnagyobb tartománya, amelynek területe 19 800 km2, ebből mintegy 1000 km2 víz.

A tartomány nyugati részének természetét nagyban befolyásolja a Ångerman folyó jelenléte. Bár a tartomány talaja többnyire túlságosan szegény a növénytermesztéshez, a folyó menti területeken folytatnak szántóföldi gazdálkodás.

Ångermanland partvidéke sziklás, kiterjedt szigetvilággal, sok meredek-falú szigettel, mély öblökkel és fjordokkal - köztük a Ångerman folyó torkolatánál. A vidék festői, különösen a sűrű erdős Ådalen régióban a Ångerman folyó körül. A táj változatos, völgyekkel, sziklákkal, tavakkal és mocsarakkal.

  • A legmagasabb hegy: Bunkfjället (740 m)
  • A legnagyobb tó: Tåsjön (45 km2)
  • Nemzeti park: Skuleskogen

A Botteni-öböl partjainál, a Höga Kusten néven ismert tengerpartot UNESCO Világörökségnek nyilvánították. A föld még mindig körülbelül egy centiméterrel emelkedik évente, az utolsó jégkorszak hatásaként, amely i.e. 7. évezredben ért véget.

Népesség[szerkesztés]

Ångermanland megye népessége 2016 végén 132 213 fő volt. Megyék szerint az alábbi táblázat mutatja:

Megye Népesség
Västernorrland megye 119 760
Västerbotten megye 9 586
Jämtland megye 2 867

Városok[szerkesztés]

Községek 1971-től[szerkesztés]

A tartomány 1971 után a következő községekből áll (lakosságuk nagyságrendjében):

Nr Község Népesség
1 Örnsköldsvik község 54 930
2 Härnösand község 24 541
3 Sollefteå község 19 964
4 Kramfors község 18 742
5 Nordmaling község 7031
6 Bjurholm község 2431
7 Strömsund kommun (egy része) 1527
8 Umeå kommun (egy része)
9 Dorotea kommun (egy része)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Ångermanland című román Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Ångermanland című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Ångermanland című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]