Dalarna tartomány
| Dalarna | |
 | |
| Dalarna címere | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Svédország |
| Történelmi országrész | Svealand |
| Megye | Dalarna megye |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 284 279 fő (2020. dec. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | |
| Összesen | 29 086 km² |
| Jellegzetes virág | |
| svédül | Ängsklocka (Harangvirág) |
| latinul | Campanula patula |
| Jellegzetes állat | Fülesbagoly (Berguv) |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
| é. sz. 60° 52′, k. h. 14° 44′Koordináták: é. sz. 60° 52′, k. h. 14° 44′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dalarna témájú médiaállományokat. | |
Dalarna Svédország egyik történelmi tartománya Közép-Svédországban. Szomszédai: Härjedalen, Hälsingland, Gästrikland, Västmanland és Värmland tartományok, valamint Norvégia.
Megye[szerkesztés]
A tartomány határai ugyanazok, mint a megye határai. Csak egy kis rész északon tartozik Gävleborg megyéhez.
Történelem[szerkesztés]
1971 előtt feltérképezett városok:
Földrajz[szerkesztés]
A déli részen néhány rézbánya található. Az északi rész hegyes, sok tóval.
Nemzeti parkok:
Ugyancsak itt található az 5. legnagyobb tó Svédországban, a Siljan.
Kultúra[szerkesztés]
A legismertebb jellemzője a Dala ló (Dalahästen), egy festett és kidiszített faló. A Vasa futamot (90 km-es sífutás) évente megtartják március első vasárnapján Sälen és Mora között. A Falun környéki bányavidéket az UNESCO világörökségnek nyilvánította.
Híres emberek[szerkesztés]
- Gustaf de Laval (1845-1913), feltaláló és mérnök
Címer[szerkesztés]
A címert 1560-ban kapta. A tartomány hercegség is, ezért hercegi korona is látható a címeren.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Folkmängd i landskapen den 31 december 2020. Svéd Statisztikai Hivatal
További információk[szerkesztés]
- Dalarna – Turista információk
|
