Mora (Svédország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Mora
Mora1.jpg
Közigazgatás
Ország Svédország
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 12 789 fő (2017. dec. 31.)
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Mora (Svédország)
Mora
Mora
Pozíció Svédország térképén
é. sz. 61° 00′ 35″, k. h. 14° 33′ 49″Koordináták: é. sz. 61° 00′ 35″, k. h. 14° 33′ 49″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mora témájú médiaállományokat.

Mora nagy történelmi múltra visszatekintő település Svédország Dalarna megyéjében, egyben Mora község központja. A városka nevezetes mint a Vasa-futás befutójának a helye, valamint az itt született kiemelkedő svéd festő, Anders Zorn múzeumáról.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a régi svéd „mor” szóból ered, aminek jelentése körülbelül sűrű, nedves talajú erdő. A térség eredeti növényzete tajga jellegű erdő.

Földrajzi helyzete[szerkesztés]

Mora a Siljan és Orsasjön tavak közötti félszigeten fekszik. Itt folyik az Österdalälven folyó is a Siljan tóba. A terület egy ősi becsapódási kráter, a Siljansring nyugati széle. Ez Európa legnagyobb, 52 km átmérőjű meteoritkrátere, ami a Devon-korban, mintegy 360 millió évvel ezelőtt keletkezett. A Siljan az egykori kráter egy részét tölti ki.

A település központja az 1800-as évek végére alakult ki a régi templom körül, nagyrészt az itt épített vasútállomás vonzerejének hatására, majd fokozatosan összenőtt a környező kis falvakkal: (Noret, Lisselby, Morkarlby, Utmeland, Hemus, Selja, Långlet, Öna, Kråkberg és Östnor).

Geológiailag a település az Österdalälven hordalékára, a Siljanba nyíló deltájára épült. A folyó az elmúlt századokban gyakran változtatta futását, utoljára 1659-ben alakított ki új medret.[1] Jelenleg is rendszeresen kotorni kell annak érdekében, hogy esetleges áradásával ne okozzon súlyos károkat.

Története[szerkesztés]

A település területén már a történelem előtt időkből is találtak emberi letelepedésre utaló leleteket. Mora egyházközség valószínűleg a 13. században alakult ki, a morai templom(wd) legrégebbi részei ugyanis ebből a korból származnak.

Gustav Vasa[szerkesztés]

Mora és vidéke 1520-ban került a svéd történelembe, amikor Gustav Vasa, a későbbi nemzeti hős és svéd király, a dán uralkodó lovagjai elől menekülve Morába érkezett. A hagyomány szerint beszédet mondott a morai templom előtt, felkelésre biztatva a moraiakat. Ők azonban bizonytalankodtak, ezért Vasa folytatta menekülését Norvégia felé. A morai közösség egy idő után meggondolta magát, és két sífutót Vasa után küldött, hogy forduljon vissza. Vasát Sälenben érték utol, visszatért, és megindította azt a felkelést, ami végső soron megdöntötte II. Keresztély dán király uralmát Svédország felett. Gustav Vasa visszatérésének emlékére rendezik meg évente a Vasa-futást Sälen és Mora között.

Gazdasági élet[szerkesztés]

A gazdasági élet sok évszázadon keresztül az önellátó földművelésre, állattenyésztésre, fakitermelésre alapult. Mora kedvező földrajzi fekvésénél fogva már korán kereskedelmi szerepet is kapott, norvégiai kapcsolatokkal is rendelkezett. A helyi gyepvasércből már a viking korban készítettek fegyvereket, szerszámokat. Erre a hagyományra és a nyersanyagra alapozva a helyi lakosság a 19. században sokféle ipari tevékenységgel próbálkozott. Egy ideig sikeres volt a morai órák(wd) – nagy álló- és fali órák – gyártása, a Mora kés(wd), a jellegzetes helyi késfajta gyártása, majd a csapok és más vízszerelvények előállítása. A 19. század végére a település a nagy svéd vasútépítés nyomán a település vasúti csomópont is lett keleti, északi és déli kapcsolattal.

A 21. században a helyi gazdaság fő ágazata a téli-nyári turizmus, elsősorban belföldi látogatókkal, valamint a hagyományos népművészeti termékek gyártása, gyakran bemutató jelleggel is. A vízszerelvények gyártása ezen túlmutatóan is jelentős.

A közlekedésben az észak-déli vasúti kapcsolatok, a csaknem az egész hatalmas országon átvezető belső svéd észak-déli vasútvonal, az Inlandsbanan forgalmának 20. századi csökkenésével vesztettek jelentőségükből, de a keleti vasúti összeköttetés fontos maradt. Jelentős modern autóutak épültek ki, így itt keresztezi egymást a 26. számú(wd) és a 70. számú svéd országos főútvonal(wd). Az előbbi hosszú szakaszon egybeesik az E45-ös európai úttal(wd). .

Éghajlata[szerkesztés]

Éghajlata nedves kontinentális. Ezen a szélességi fokon (61 fok) már inkább a szubarktikus éghajlat lenne a természetes, de a Golf-áramlat enyhítő hatása még a Skandináv-hegységnek ezen az oldalán, azaz az esőárnyékában is érzékelhető. Az itteni éghajlat erősebben kontinentális jellegű, mint a nagyobb svéd városokban, viszonylag meleg nyarakkal és az enyhébb és szigorúbb telek közötti nagy ingadozásokkal. 2015-ig a legenyhébb január 1989-ben volt 0,2 °C átlaghőmérséklettel, míg a leghidegebb, -18,8 fokkal mindössze két évvel korábban, 1987-ben volt.[2]

Az alábbi táblázat hőmérsékleti adatai a 2002-2015 közötti időszakra, a csapadék számai 1961-1990-re vonatkoznak; a szélsőségek 1941 óta végzett megfigyelések alapján szerepelnek.

Mora éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 10,5 11,5 17,3 26,4 27,7 32,4 31,7 33,0 25,4 21,6 14,4 10,9 33,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −2,2 −1,1 4,0 10,5 15,5 19,6 22,1 20,3 15,6 8,3 3,0 −0,6 9,6
Átlaghőmérséklet (°C) −5,5 −4,9 −0,8 4,8 9,7 13,8 16,5 15,0 10,7 4,6 0,2 −4,0 5,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −9,8 −8,7 −5,7 −0,8 3,9 7,9 11,0 9,8 5,8 0,8 −2,6 −7,4 0,4
Rekord min. hőmérséklet (°C) −39,7 −40,5 −30,6 −22,0 −8,6 −3,4 2,5 −2,2 −8,8 −16,6 −27,4 −35,0 −40,5
Átl. csapadékmennyiség (mm) 35 26 27 35 42 53 69 67 62 47 48 36 547
Forrás: [3][4]


Látnivalók[szerkesztés]

  • Zorn-gyűjtemények - Anders Zorn, a kiemelkedő svéd festőművész lakóháza, múzeuma, birtoka, gyűjteményei
  • Az 1200-as évekre visszavezethető Morai templom(wd)
  • A Vasa-futás célterülete és a rendezvény központi épülete
  • Anders Zorn Gustav Vasát ábrázoló szobra a Vasa-futás befutója mellett
  • A svéd népművészeti Dala ló(wd) szobra a tóparti városi parkban, gyártása a Nusnäs városrészben
  • A hagyományos helyi Mora kés(wd) gyártása
  • Az 1865-ig visszavezethető helyi vízszerelvény-gyártás bemutatója Ostnor városrészben

Látképek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ragnar Lannerbro: Ther nu ähr Elf war förra Landh (Mora 1953)
  2. Temperature and Wind - January 2015. SMHI. (Hozzáférés: 2015. február 20.)
  3. SMHI precipitation average 1961-1990. Swedish Metereological and Hydrological Institute (Mora code 10 458)
  4. SMHI Monthly & Yearly Statistics 2002-2015. SMHI, 2016. április 20.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mora című svéd Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.