II. Sten Sture

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Sten Sture

Svédország birodalmi kormányzója
Uralkodási ideje
1512 1520
Elődje Erik Trolle
Utódja II. Zsarnok Keresztély
Született 1493[1]
Elhunyt 1520. február 3. (26-27 évesen)[2]
Mälaren-tó
NyughelyeKatarina kyrkogård
Édesapja Svante Nilsson
Édesanyja Iliana Erengislesdotter av Geddeholm, heiress of Ulvåsa manor
Házastársa Christina Gyllenstierna
Gyermekei
  • Svante Stensson Sture
  • Nils Stensson Sture
  • Gustaf Sture
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Sten Sture témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Ifjabb Sten Sture halála a Mälaren-tó jegén.
Carl Gustaf Hellqvist festménye (1880)

Ifjabb Sten Sture (?, 1493Mälaren-tó, 1520. február 3.) svéd államférfi, Svédország kormányzója a kalmari unió idején 1512-től haláláig.

Élete[szerkesztés]

Ifjabb Sten Sture 1493-ban született, apja Svante Nilsson, Svédország kormányzója, a Sture család leszármazottja; anyja Iliana Gisladotter Gädda volt.

Apja halálakor Sten még csak tizennyolc éves volt. A Titkos Tanács Svante Nilsson helyett Erik Trolle főtanácsost választotta kormányzónak, aki támogatta a Dániával való uniót. Az ifjabb Sten azonban, az apja által ráhagyott csapatokat felhasználva, erőszakkal megdöntötte az uralmát. Sten ígéretet tett, hogy folytatja a tárgyalásokat Dániával, a tanács pedig elismerte őt kormányzóként Trolle helyett.

Sten valódi célja az volt, hogy megőrizze Svédország függetlenségét. Felvette a Sture családnevet, melyet dédnagyanyja is viselt, emlékezve Öreg Sten Sture-ra, aki apja harmad-unokatestvére volt.

Ifjabb Sten tudta, hogy a háború Dániával előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, ezért 1513-ban békét kötött Oroszországgal.

Kormányzóként konfliktusba keveredett Gustav Trolle érsekkel, Eric Trolle fiával. Az érsek nagyobb autonómiát követelt az egyház számára. Sten megfosztatta címétől és bebörtönöztette az érseket.

A dán király, II. Keresztély végül megindította a háborút Svédország ellen. Ifjabb Sten Sture 1520. január 19.-én a bogesundi csatában súlyosan megsebesült, és menekülés közben a Mälaren-tó jegén meghalt.

II. Keresztélyt svéd királlyá koronázták, Gustav érsek pedig bosszút állhatott Sten Sture hívein és azokon, akik támogatták a lemondatását. Az érsek listát állított össze az ellenségeiről, és eretnekséggel vádolta őket. A király a vádlottakat a stockholmi vérfürdőben kivégeztette, még Sten Sture holttestét is kihantolták, és máglyán elégették.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sapere.it (olasz nyelven). De Agostini Editore, 2001
  2. Sten Svantesson Sture (svéd nyelven)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sten Sture the Younger című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.