Ansbachi Karolina brit királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ansbachi Karolina brit királyné
Caroline Wilhelmina of Brandenburg-Ansbach by Jacopo Amigoni.jpg

Uralkodóház Hohenzollern-ház
Született 1683. március 1.[1][2][3][4][5]
Ansbach[6]
Elhunyt 1737. november 20. (54 évesen)[1]
St James's Palace
Édesapja János Frigyes brandenburgi őrgróf
Édesanyja Princess Eleonore Erdmuthe of Saxe-Eisenach
Házastársa II. György brit király
Gyermekei
  • Frederick, Prince of Wales
  • Ana de Hannover
  • Hannoveri Amália Zsófia királyi hercegnő
  • Princess Caroline of Great Britain
  • Prince George William of Great Britain
  • Vilmos cumberlandi herceg
  • Princess Mary of Great Britain
  • Hannoveri Lujza
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ansbachi Karolina brit királyné témájú médiaállományokat.

Aansbachi Karolina brit királyné (Ansbach, 1683. március 1.1737. november 20.)

Teljes nevén Vilhelmina Sarolta Karolina a Hohenzollern-ház tagjaként, született János Frigyes brandenburgi őrgróf és második felesége, Szász-Eisenachi Eleonóra hercegnő elsőszülött leányaként. Két édestestvére volt, Frigyes és Vilmos. Apja előző házassága révén Karolinának volt még öt féltestvére is, Lipót, Keresztély, Dorottya, György és Sarolta.

Három éves korában 32 éves apja meghalt himlő következtében. Ezután a kislány, az édesanyja és annak másik életben maradt gyermeke, Vilmos elhagyták Ansbachot és az özvegy szülőföldjére, Eisenachba költöztek.

1692-ben Karolina anyja feleségül ment a nála 6 évvel fiatalabb IV. János szász választófejedelemmel kötött. A frigy csupán két évig, János haláláig tartott. (János szintén himlőben hunyt el, akárcsak Eleonóra első férje.)

1696-ban Eleonóra és két gyermeke elhagyta Drezdát, s visszatértek Ansbachba, Eleonóra féltestvére, II. György őrgróf udvarába. Karolina nemsokára Lützenburgba került, ahol Frigyes brandenburgi választófejedelem és felesége, Zsófia Sarolta vette őt pártfogásába. Zsófia Eleonóra jóbarátja volt.

1701-ben Frigyes és Zsófia lettek Poroszország királya és királynéja. A királyné az özvegy Hannover-i Zsófia választófejedelemné leánya volt. A porosz királyné intelligens, erős akaratú leányt nevelt Karolinából, aki filozófiát is tanulhatott, méghozzá Gottfried Leibniz-től. Az asszony és pártfogoltja között már korán igen erős kötelék alakult ki, a kislány szinte már édesanyjaként szerette és csodálta a királynét, ezért Zsófia igencsak fájlalta, amikor Karolina visszatért Ansbach-ba. Mire Karolina eladósorba került, már jól látszott, hogy igen vonzó és intelligens hölgy vált belőle a porosz udvarban. Az is szóba került, hogy a leendő VI. Károly német-római császár lesz a férje. Károly 1703-ban meg is látogatta a lányt, aki 1704-ben végül úgy döntött, mégsem akar hozzámenni a főherceghez, ugyanis az őrgrófnő nem lett volna hajlandó áttérni a lutheránus vallásról a római katolikus hitre leendő hitvese kedvéért. 1705 elején a lány legfőbb támasza, Zsófia porosz királyné meghalt, ami mélyen megrendítette Karolinát. Azév júniusában Zsófia unokaöccse, György Ágost hannover-i herceg az ansbach-i udvarba látogatott, állítólag inkognitóban, hogy megleshesse Karolinát. György apja akarta így rendezni a dolgokat, mivel nem akarta, hogy hozzá hasonlóan fia is szerelem nélkül házasodjon, úgy, hogy előtte egyszer sem találkozik leendő nejével. Mivel Györgynek három gyermektelen nagybátyja volt, így igen nagy volt rajta a nyomás, hogy nősüljön meg és nemzzen örökösöket. György már nagyon kíváncsi volt Karolinára, akinek szépsége és jó természete híre már Hannoverbe is eljutott. Első látásra megtetszett neki a 22 éves lány. Az első benyomás szerencsére kölcsönös volt, Karolinának is imponált kérője, aki akkor már harmadik volt a brit trónöröklési sorban. 1705. augusztus 22-én Karolina megérkezett Hannoverbe, hogy György Ágost felesége legyen, s még aznap este össze is házasodtak a herrenhausen-i palota kápolnájában. A következő év májusában az asszony már várandós volt, s 1707. január 20-án megszületett első gyermeke, egy fiú, aki a Frigyes nevet kapta. Pár hónappal ezután Karolina himlős lett, amit tüdőbaj előzött meg. A csecsemő sajnos elkapta a kórt édesanyjától. György sokat a neje betegágyánál virrasztott, és sajnos ő is megkapta a betegséget, ám szerencsésen kigyógyult belőle, akárcsak hitvese és kisfiuk. A következő hat esztendő során még három gyermekük jött világra, Anna, Amélia és Karolina, akik még Hannoverben születtek. György és Karolina házassága mindent egybevéve sikeres és boldog volt, habár György nem is próbálta titkolni neje előtt, hogy szeretőket tart. Két legismertebb ágyasa Henrietta Howard (később Suffolk grófné) és 1735-től Amalie von Wallmoden (Yarmouth grófné) volt. Henrietta egyike volt Karolina udvarhölgyeinek, s több képviselővel is viszonyt folytatott, mikoris férje 1731-ben megörökölte a grófi rangot. Az asszony 1734-ig volt György ágyasa. Karolina azonban, anyósával és Györggyel ellentétben, végig hűséges házastárs volt az évek során és nem rendezett kínos jeleneteket sem férje kalandjai okán. Sőt, inkább udvarhölgyei közé fogadta hitvese aktuális ágyasait, hogy így még jobban szemmel tarthassa őket. A gyermekáldás ellenére a brit korona jövője még mindig bizonytalan volt, hiszen Anna brit királynő féltestvére, Stuárt Jakab herceg igényt nyújtott be Hannoverre is, továbbá Karolina anyósa, a leányági vérvonal utolsó trónörököse is elhunyt időközben. Anna királynő nem engedélyezte egyetlen Hannovernek sem, hogy Nagy-Britanniába látogasson, míg ő él. Karolina egyszer ezt írta Leibniz-nek: ,, Készséggel elfogadom az összehasonlítást, melyet Anna tesz köztem és a néhai Erzsébet királynő közt, amit egy jó előjelnek tekintek, s igencsak hízelgő rám nézve. Hiszen akárcsak Erzsébet esetében, úgy anyósom esetében is egy féltékeny női rokon (Anna) az, aki kétségbe vonja jogos trónigényét. " 1714 júniusában Karolina anyósa a menye karjaiban hunyt el, 83 éves korában. Végülis nem lehetett ő Nagy-Britannia következő királynője, így férje lett Anna következő örököse. Pár héttel később Anna is elhunyt, így Karolina apósa lett a szigetország következő uralkodója, I. György néven. György Ágost 1714 szeptemberében Nagy-Britanniába hajózott, októberben pedig Karolina és két leányuk is követte őt hajón, ez volt az asszony egyetlen tengeri útja élete során. Kisfiuk, Frigyes Hannoverben maradt, magántanárok oktatták és nevelők gondoskodtak róla nagyapja uralkodása alatt. György Ágost elnyerte a Cornwall hercege és a Rothesay hercege címeket is, akárcsak a Wales hercege rangot, miáltal Karolina Wales hercegnéje lett. Ő volt az első asszony, aki hitvesével egyidőben kapta meg ezt a címet. Kétszáz évvel korábban Aragóniai Katalin volt az utolsó asszony, aki viselhette a Wales hercegnéje rangot. Minthogy I. György feleségét, Celle-i Zsófia Dorottyát eltaszította magától 1694-ben, így már csak Karolinából lehetett királyné, amikor hitvese később trónra került. Azonban még így is ő lett Nagy-Britannia akkori legmagasabb rangú asszonya. György Ágost és Karolina sok energiát fektetett abba, hogy jól megtanulják az angol nyelvet és szokásokat, megismerjék a politikai viszonyokat és a jogrendszert. A házaspár sokszor került szembe I. Györggyel több tekintetben is, ugyanis a király magával hozta német minisztereit és udvaroncait, míg György Ágost és felesége már egy angol típusú udvartartást vezetett Walesben, s ők sokkal népszerűbbek voltak mind a brit nemesség, mind pedig az egyszerű polgárok körében. Két évvel az Angliába érkezése után a hercegné sajnos megélt egy halvaszületést is, aki egy kisfiú volt, melyért közeli barátja, Bückeburg grófné az angol orvosok ügyetlenségét tartotta felelősnek. A következő évben viszont újabb egészséges fia született, aki a György Vilmos nevet kapta. A csecsemő keresztelője 1717 novemberében volt, de György Ágost vitába keveredett apjával a lehetséges keresztszülők személyét illetően. Ennek következtében a király házi őrizetbe záratta őket a Szent Jakab Palotában, s száműzte Karolinát és férjét az udvarból is. A hercegné végülis gyermekeivel maradhatott volna, de ő úgy gondolta, hitvese mellett a helye. A gyermekeik így a király felügyelete alá kerültek, a pár pedig elköltözött a Leicester Házba. Karolina emiatt lelki beteg lett és el is ájult egy titkos látogatás alkalmával, amikor gyermekeit szerette volna megnézni apósa engedélye nélkül. 1718 januárjában aztán mégiscsak megengedte menyének, hogy láthassa gyermekeit. Aztán februárban György Vilmos beteg lett, ezért a király megengedte, hogy szülei mellette legyenek a Kensington Palotában. A csecsemő sajnos meghalt, állítólag a szíve volt beteg, szülei azonban a királyt okolták a tragédiáért, mivel elválasztotta őt édesanyjától. Abban az évben újabb csapás érte őket, amikor a hercegné elvetélt egy magzatot Richmond Lodge-ban, vidéki rezidenciájukon. A következő években Karolinának újabb három gyermeke jött világra: Vilmos, Mária és Lujza. Onnantól kezdve a Leicester House lett a királyellenes politikai erők egyik legfőbb találkahelye. Karolina összebarátkozik az egykori miniszterelnökkel, Sir Robert Walpole-lal, aki a whig párt soraiból került ki, s aki többször is elégedetlenségét fejezte ki a kormányon lévő politikai erőkkel szemben. 1720 áprilisában Walpole és a whigek tárgyalásokba kezdtek a kormánypárti erőkkel, a hercegné pedig egyfajta közvetítő szerepet töltött be a két párt között, ezáltal elősegítve György Ágost és a király kibékülését egymással, a királyság jövője érdekében. Karolina szerette volna ismét maga nevelni három legidősebb leányát, akik akkor még a király felügyelete alatt álltak. Remélte, hogy ez mielőbb meg is történhet, most, hogy el kezdtek közeledni apósa felé, ám ez a változás végül sajnos mégsem valósulhatott meg. György Ágost Walpole-t akarta felhasználni ahhoz, hogy még több támogatót szerezzen a whigek soraiban, ahhoz, hogyha majd trónra kerül, minél szilárdabb lehessen a hatalma a parlament fölött. A herceg látszólag elszigetelődött a whigek és a király közti vitában való állásfoglalástól, viszont a Leicester House gyakran így is számos korabeli irodalmárt látott vendégül, akik sok mindenben nem értettek egyet a kormánnyal. Köztük volt például John Arbuthnot és Jonathan Swift is. Arbuthnot mesélte Swift-nek, hogy Karolina élvezettel olvasta a Gulliver utazásai című könyvét, különösen azért, mert volt benne egy olyan herceg, aki magas sarkú cipőt viselt egy olyan országban, ahol még a király és közvetlen környezete is alacsony talpú cipőket hordott, ezzel is kifejezve, hogy a trónörökös és az uralkodó nem értettek egyet sok dologban, akárcsak a király és György Ágost. Karolina jóval műveltebb volt nő létére a férjénél. A királyné imádott olvasni. Karolina egy igen jelentős könyvtárat alapított a St. James Palotában. Levelezett Gottfried Leibniz-zel, a kor egyik filozófus etalonjával, aki akkoriban a hannover-i udvarban élt udvaroncként. A királyné felajánlotta hat halálraítéltnek a börtönben, hogy meghagyja életüket, ami sikerült is neki, így pedig ugyanennyi gyermeket mentett meg attól, hogy félárván maradjanak ezáltal.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Bosls bayerische Biographie, 110, Caroline von Ansbach
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  3. Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Find a Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 10.)