Ugrás a tartalomhoz

V. Mehmed oszmán szultán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
V. Mehmed
Mehmed Reşad[1]
Oszmán szultán
Uralkodási ideje
1909. április 27. – 1918. július 3.
ElődjeII. Abdul-Hamid
UtódjaVI. Mehmed
Kalifa
Uralkodási ideje
1909. április 27. – 1918. július 3.
ElődjeII. Abdul-Hamid
UtódjaVI. Mehmed
Életrajzi adatok
UralkodóházOszmán-ház
Született1844. november 2.
Isztambul
Elhunyt1918. július 3. (73 évesen)
Isztambul
NyughelyeTomb of Mehmed V
ÉdesapjaI. Abdul-Medzsid
ÉdesanyjaGülcemal Kadin
Testvére(i)
Házastársa
  • Kamures Kadın
  • Mihrengiz Kadın
  • Dilfirib Kadınefendi
  • Dürriaden Kadın
  • Nazperver Kadın
Gyermekei
  • Ömer Hilmi
  • Mehmed Ziyaeddin Efendi
  • Şehzade Mahmud Necmeddin
V. Mehmed aláírása
V. Mehmed aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz V. Mehmed témájú médiaállományokat.

V. Mehmed oszmán szultán (Konstantinápoly, 1844. november 2. – Konstantinápoly, 1918. július 3.) az Oszmán Birodalom szultánja és az iszlám kalifája 1909-től haláláig.[2] Bár jó szándékú politikus volt, uralkodása mégis egybeesett az Oszmán Birodalom felbomlásának kezdetével és az akarata ellenére történt első világháborús oszmán részvétellel is.

Élete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mehmed Reşad 1909. április 27-én, bátyja II. Abdul-Hamid lemondatása után került hatalomra. Kifinomult, jóindulatú személyiség volt. Tanulmányai során ismereteket szerzett a tradicionális iszlám tantárgyakban, a perzsa irodalomban, valamint nagy érdeklődést mutatott az oszmán és iszlám történelem iránt. Ennek ellenére hiányzott belőle az uralkodás képessége. Alkotmányos uralkodóként kívánt uralkodni és a teljes irányítást átengedte az ifjútörök mozgalom nemzeti liberális szervezetének, az Egység és Haladás Mozgalmának. A mozgalom tanácsára Albániába és Trákiába látogatott az ott élő muzulmán lakossággal való szorosabb kapcsolat kiépítése céljából.[1][3]

Uralkodása alatt a Porta több háborút is elvesztett. Az első az 1911–1912-es évi olasz–török háború volt, melynek során a birodalom elveszítette Tripolitániát (Tripoli). A legsúlyosabb csapást az 1912–1913-as első Balkán-háború jelentette, melynek során a birodalom elvesztette balkáni birtokainak a nagy részét. Bár ellenezte, szintén az ő uralkodása alatt lépett be a birodalom az első világháborúba a központi hatalmak oldalán. Kalifaként szent háborúra szólította fel az összes muzulmánt, különösen az antant hatalmak uralma alatt élőket, azonban ez nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Halálakor az Oszmán Birodalom nagy része már az antant ellenőrzése alatt állt, hat hónappal később pedig Isztambul is katonai megszállás alá került. Utódja VI. Mehmed lett.[1][2]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 "Encyclopedia Britannica:Mehmed V" (angol nyelven). Hozzáférés: 2008. október 26.
  2. 1 2 "Terebess Ázsia Lexikon:Az Oszmán birodalom szultánjai". Hozzáférés: 2008. október 26.
  3. ↑ "His Majesty Sultan Mehmet V Reshat" (angol nyelven). 2009. január 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. október 26.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V._Mehmed_oszmán_szultán&oldid=28642064”