Ibrahim oszmán szultán
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. (2017 februárjából) |
| Ibrahim | |
 | |
| Ibrahim szultán. Korabeli miniatúra | |
| Ragadványneve | Őrült |
| Oszmán szultán | |
| Uralkodási ideje | |
| 1640. február 9. – 1648. augusztus 8. | |
| Elődje | IV. Murád |
| Utódja | IV. Mehmed |
| Kalifa | |
| Uralkodási ideje | |
| 1640. február 9. – 1648. augusztus 8. | |
| Elődje | IV. Murád |
| Utódja | IV. Mehmed |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Oszmán-ház |
| Született |
1615. november 5. Isztambul |
| Elhunyt |
1648. augusztus 12. (32 évesen) Isztambul |
| Édesapja | I. Ahmed |
| Édesanyja | Köszem szultána |
| Házastársa | Turhan Hatidzse szultána |
| Gyermekei | Mehmed, Szulejmán, Ahmed |
 | |
| Ibrahim aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ibrahim témájú médiaállományokat. | |
Ibrahim, melléknevén Őrült Ibrahim, magyarosan Ábrahám (Isztambul, 1615. november 5. – Isztambul, 1648. augusztus 12.) oszmán szultán és kalifa 1640-től 1648-ig. Apja I. Ahmed szultán, anyja Köszem szultána volt. Halála előtt trónfosztották.
Tartalomjegyzék
Élete[szerkesztés]
Ifjúkora[szerkesztés]
Ibrahim 1615. november 5-én született I. Ahmed és Köszem szultána fiaként.
Uralkodása[szerkesztés]
Bátyját, IV. Murádot követte a trónon, mint Oszmán szultán törzsének utolsó sarja és törzsatyjává lett az utána következő összes szultánoknak.[1] Kegyetlen, kapzsi és költekező fejedelem volt,[1] úgy vonult be a történelembe mint az "Őrült Ibrahim". Intézkedéseivel a birodalom hanyatlását siettette.
A főhatalmat uralkodása alatt édesanyja, Köszem szultána tartotta a kezében, aki Murád kiskorúsága idején kormányzó volt, majd Murád halála után újra átvette az irányítást.
Ibrahim uralkodása elején nem avatkozott bele a politikába, de idővel beleszólt a vezetésbe és kivégeztetett néhány vezírt. Háborúba keveredett Velencével Kréta birtoklása miatt – e háborút már csak fia tudta befejezni.[1]
Családja[szerkesztés]
Asszonyai:
- Turhan Hatidzse szultána
- Saliha Dilasub szultána
- Hatice Muazzez szultána
- Telli Hümaşah szultána
- Leyla Saçbağlı szultána
- Ayşe szultána
- Mahienver
- Sivekar szultána
- Zafire Hatun
- Sekerpare Hatun
Gyermekei:
- IV. Mehmed (1642. január) - Turhan-tól
- Ümmügülsüm szultána (1642. január) Saliha-tól
- II. Szulejmán (1642. április) - Saliha-tól
- Fatma szultána (1642. szeptember) Hatice-tól
- Gevherhan szultána (1642) Turhan-tól
- Kaya szultána (1642) Mahienver-től
- II. Ahmed (1643) - Hatice-tól
- Murad herceg (1643) Ayşe-tól
- Selim herceg (1644) -Leyla-tól
- Osman herceg (1644) - Mahienver-től
- Beyhan szultána (1645) Turhan-tól
- Beyazid herceg (1646) Sivekartól
- Cihangir herceg (1646) - Sivekartól
- Atike szultána (1646) Leyla-tól
- Ayse szultána (1646) -Saliha-tól
- Orhan herceg (1648) -Telli Hümaşah-tól
- Bican szultána (1648) - Leyla-tól
Halála[szerkesztés]
Ibrahimot még az ulemák (muzulmán vallástudósok) és a janicsárok is csakhamar meggyűlölték.[1] Amikor pedig az egyházi javakra is kivetette az adót, és megtagadta a janicsároknak járó zsoldot, 1648. augusztus 8-án letették a trónról, és negyednapra megfojtották.[1] A trónon fia, IV. Mehmed követte.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ^ a b c d e f Bokor József (szerk.). Ibrahim (1.), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
| Elődje: IV. Murád |
|
Utódja: IV. Mehmed |
| Elődje: IV. Murád |
|
Utódja: IV. Mehmed |
|
