Ibrahim oszmán szultán
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. (2017 februárjából) |
| Ibrahim | |
| Ibrahim szultán képe | |
| Ragadványneve | Őrült |
| Oszmán szultán | |
| Uralkodási ideje | |
| 1640. február 9. – 1648. augusztus 8. | |
| Elődje | IV. Murád |
| Utódja | IV. Mehmed |
| Kalifa | |
| Uralkodási ideje | |
| 1640. február 9. – 1648. augusztus 8. | |
| Elődje | IV. Murád |
| Utódja | IV. Mehmed |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Oszmán-ház |
| Született | 1615. november 5. Isztambul |
| Elhunyt | 1648. augusztus 12. (32 évesen) Isztambul |
| Nyughelye | |
| Édesapja | I. Ahmed |
| Édesanyja | Köszem szultána |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Turhan Hatidzse szultána |
| Gyermekei | Mehmed, Szulejmán, Ahmed |
| Ibrahim aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ibrahim témájú médiaállományokat. | |
Ibrahim, melléknevén Őrült Ibrahim, magyarosan Ábrahám (Isztambul, 1615. november 5. – Isztambul, 1648. augusztus 12.) oszmán szultán és kalifa 1640-től 1648-ig. Apja I. Ahmed szultán, anyja Köszem szultána volt. Halála előtt trónfosztották.
Élete
[szerkesztés]Ifjúkora
[szerkesztés]Ibrahim 1615. november 5-én született I. Ahmed és Köszem szultána fiaként.
Uralkodása
[szerkesztés]Bátyját, IV. Murádot követte a trónon, mint Oszmán szultán törzsének utolsó sarja és törzsatyjává lett az utána következő összes szultánoknak.[1] Kegyetlen, kapzsi és költekező fejedelem volt,[1] úgy vonult be a történelembe mint az "Őrült Ibrahim". Intézkedéseivel a birodalom hanyatlását siettette.
A főhatalmat uralkodása alatt édesanyja, Köszem szultána tartotta a kezében, aki Murád kiskorúsága idején kormányzó volt, majd Murád halála után újra átvette az irányítást.
Ibrahim uralkodása elején nem avatkozott bele a politikába, de idővel beleszólt a vezetésbe és kivégeztetett néhány vezírt. Háborúba keveredett Velencével Kréta birtoklása miatt – e háborút már csak fia tudta befejezni.[1]
Családja
[szerkesztés]Asszonyai:
- Turhan Hatidzse szultána
- Saliha Dilasub szultána
- Hatice Muazzez szultána
- Telli Hümaşah szultána
- Leyla Saçbağlı szultána
- Ayşe szultána
- Mahienver szultána
- Sivekar szultána
- Zafire
Gyermekei:
Fiai
- IV. Mehmed oszmán szultán (1642. január 2. – 1693. január 6.) Turhantól
- II. Szulejmán oszmán szultán (1642. április 15 – 1691. június 22/23. ) - Salihatól
- II. Ahmed oszmán szultán (1643. február 25. – 1695. február 5.) - Haticétől
- Murád herceg (1643. március 22. – 1645. január 16.)
- Szelim herceg (1644. március 19. – 1669 október)
- Oszmán herceg (1644. augusztus – 1646)
- Bayezid herceg (1646. május 1. – 1647. augusztus)
- Cihangir herceg (1646. december 11. – 1648. december)
- Orhan herceg (1648. október – 1650. január) - Hümasahtól
Lányai
- Ümmügülsüm szultána
- Fatma szultána (1642-1657)
- Gevherhan szultána (1642 – 1694. szeptember 21.)
- Beyhan szultána (1645 – 1701. március 5.)
Halála
[szerkesztés]Ibrahimot még az ulemák (muzulmán vallástudósok) és a janicsárok is csakhamar meggyűlölték.[1] Amikor pedig az egyházi javakra is kivetette az adót, és megtagadta a janicsároknak járó zsoldot, 1648. augusztus 8-án letették a trónról, és negyednapra megfojtották.[1] A trónon fia, IV. Mehmed követte.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f Ibrahim (1.). In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
| Elődje: IV. Murád |
Utódja: IV. Mehmed |
| Elődje: IV. Murád |
Utódja: IV. Mehmed |
