Ahmad perzsa sah

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ahmad perzsa sah
AhmadShahQajar2.jpg
Született
1898. január 21.
Tebriz
Elhunyt
1930. február 21. (32 évesen)
Neuilly-sur-Seine
Állampolgársága iráni
Gyermekei Fereydoun Mirza Qajar
Szülei Malekeh Jahan
Mohammad Ali perzsa sah
Tisztség Shah of Persia
Kitüntetései Knight of the Order of St. Alexander Nevsky
Sírhely Kerbela

aláírása
aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ahmad perzsa sah témájú médiaállományokat.

Ahmad (Perzsia, Tebriz, 1898. január 21.Franciaország, Neuilly-sur-Seine, 1930. február 21.) Perzsia sahja (uralkodott 1909. július 16-ától 1925. október 31-éig), az 1796-tól trónon levő Kádzsár-dinasztia utolsó uralkodó tagja, Mohammad Ali perzsa sah és főfelesége, Maleket-e Dzsahán Hánum gyermeke volt.

Még nagyapja, Mozaffar od-Din sah életében született, aki 1906-ban elfogadta a nemzetgyűlés által kibocsátott alkotmányt. Mivel még abban az évben meghalt, Mohammad Ali nevű fia követte a trónon, aki viszont az Orosz Birodalom segítségével alkotmányellenes politikába kezdett. Ezzel párhuzamosan Nagy-Britannia és Oroszország érdekszférákra osztotta az országot, melynek északi vidékeit Szentpétervárról, déli vidékeit pedig Londonból irányították. Az elégedetlenkedők 1909-ben lemondatták, Oroszországba száműzték, és fiát, az alig tizenegy éves, 1907. január 25-én trónörökössé nyilvánított Ahmadot tették trónra. Az ifjú sah tehetetlenül szemlélte, amint atyja hatalmát 1910-ben orosz segítséggel megpróbálták restaurálni, vagy amikor a külföldi befolyás ellenében kincstárnokká kinevezett Morgan Shuster amerikai bankárt a bahtijári törzsfők 1911-ben erőszakkal lemondatták. A barátságos és intelligens gyermeksahnak nem volt igazi ereje, a nagybátyjai régenskedtek helyette. A helyzet nem változott, amikor 1914. július 21-én a teheráni Golesztán-palotában megkoronázták, amivel hivatalosan véget ért a régensi időszak: az első világháborúban Perzsia hadszíntérré vált, bár semlegessé hirdetett: az Oszmán Birodalommal itt csaptak össze az orosz és brit erők.

Az oroszok 1917-ben vonultak ki az országból, így az Egyesült Királyság maradt meg egyedüli hatalmi tényezőnek a térségben. 1919-ben szerződés is született, mely Perzsiát teljes mértékben brit gyámság alá helyezte, és létrejött az 1909-ben feltárt kőolajkincs kitermelésére az Anglo-Iranian Oil Company (AIOC, Angol-iráni Olajtársaság), ami az európai szigetországnak hajtott hasznot. A britek tartottak tőle, hogy az Oroszországban hatalomra jutó bolsevikok megpróbálnak terjeszkedni az iráni térségben, ezért részben a nomádokat fegyverezték fel, részben megpróbálták megerősíteni az államhatalmat. Ennek érdekében kapcsolatba léptek Reza Kánnal, a legütőképesebb helyi haderő, a perzsa kozákdandár parancsnokával, aki 1921. február 21-én bevonult Teheránba, és az új kormány hadügyminisztere, illetve hadfőparancsnok lett. Reza, aki már február 26-án lemondatta a szovjeteket minden hatalmi igényükről a térségben, önálló utat járt. 1923. október 26-án leváltotta Szajjed Ziá od-Din Tabátabáit, a britbarát miniszterelnököt, és december 3-áneurópai gyógykezelésre” küldte a sahot.

Ahmad Kádzsár polgári ruhában

Ahmad távollétében Reza tovább építgette hatalmát: 192425-ben leszámolt a britek támogatta huzisztáni szakadár tartományúrral, Hazal ibn Dzsáberrel, 1925 elején pedig teljhatalmat kapott a nemzetgyűléstől, ami október 31-én kimondta Ahmad sah trónfosztását. Bár a Pahlavi vezetéknevet felvevő Reza Kán eredetileg republikánus mozgalmat kívánt indítani példaképe, Atatürk mintájára, a madzslesz konzervatív elemei rávették, hogy elfoglalja a trónt. Az iráni monarchia így nem ért véget, ellentétben a Kádzsár-uralommal.

Ahmad száműzetésben halt meg, Franciaországban, magát mindvégig legitim uralkodónak tekintette. A síiták egyik szent városában, az iraki Kerbelában temették el, ahova korábban apját is. Halála után öccse, Mohammad Haszan Mirza nyilvánította magát trónörökösnek, Ahmad kisfia, Ferejdun Mirza pedig a Kádzsár-ház feje lett. Mohammad Haszan Mirza 1943-as halála után a trónörökösi rangot is megszerezte.

Házasságai, utódai[szerkesztés]

Öt feleségéről tudunk, köztük egy beludzs hercegnőről, akiktől egy fia és három lánya született, azonban egyikük anyja sem volt Kádzsár, ennek értelmében a korán elhunyt sah egyik gyermeke sem örökölhette volna a trónt.

  • Delára Hánum, egy beludzs előkelőség lánya (1912)
    • Sáhzáde Mirjam Doht Hánum (1915–2005), a francia-olasz származású dr. Albertini feleségeként az Egyesült Államokban halt meg
  • Sáhzáde Hánum Badr al-Moluk Vála, Mahmud Mirza Vála herceg alezredes lánya
    • Sáhzáde Irándoht Hánum (†1980)
  • Sáhzáde Lida Hánum, Manszur Dzsahánbáni herceg tábornok lánya
  • Sáhzáde Hánum Hánume, Sáhzáde Iszmáil Mirza Moezz od-Dovle herceg vezérőrnagy lánya
    • Sáhzáde Homajun Doht Hánum
  • Fátime Hánum, Hoszejn Minui és Maszume Hánum lánya

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lásd Külső hivatkozások: The Royal Ark.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ahmad perzsa sah témájú médiaállományokat.

Lásd még[szerkesztés]


Előző uralkodó:
Mohammad Ali
Perzsia (Irán) sahja
1909 – 1925
A Nap és az oroszlán: perzsa uralkodói szimbólumok
Következő uralkodó:
Reza