IV. Murád oszmán szultán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IV. Murád
IV Murat.jpg

Oszmán szultán
Uralkodási ideje
1623. szeptember 10.1640. február 9.
Elődje I. Musztafa
Utódja Ibrahim
Kalifa
Uralkodási ideje
1623. szeptember 10.1640. február 9.
Elődje I. Musztafa
Utódja Ibrahim
Életrajzi adatok
Uralkodóház Oszmán-ház
Született 1612. július 26.
Isztambul
Elhunyt 1640. február 9. (27 évesen)
Isztambul
Házastársa Ajse szultána
Gyermekei Ismihan Kaya Sultan (daughter of Murad IV)
Édesapja I. Ahmed
Édesanyja Köszem szultána
IV. Murád aláírása
IV. Murád aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Murád témájú médiaállományokat.

IV. Murád (Isztambul, 1612. június 26.Isztambul, 1640. február 9.[1]) oszmán szultán és kalifa 1623 és 1640 között. Murád herceget egy puccs ültette trónra tizenegy éves korában. Uralkodása első 8 évében anyja, Köszem szultána kormányzóként irányította a birodalmat, aki így Murád uralkodása alatt mindvégig nagy befolyással volt a politikára. Apjával, I. Ahmeddel együtt az utolsó harcos szultánok közé tartozott.

Élete[szerkesztés]

Uralkodása előtt[szerkesztés]

Murád I. Ahmed szultán és Köszem szultána ötödik gyermekeként született 1612. július 26-án a Topkapı palotában.

Trónra lépése[szerkesztés]

Murád herceg államcsíny során került a trónra 1623-ban, melyet anyja, Köszem szultána szervezett I. Musztafa szultán és Halime szultána ellen. Murád tehetséges és tanult ember volt, de rövid idő alatt – több elődéhez hasonlóan – ő is az érzékiség, az iszákosság és zsarnoki szeszélyeinek rabjává süllyedt.[1] A kormányzást később anyjára és Ali nagyvezírre bízta, aki Magyarországgal szemben nagyon oktalan politikát folytatott.[1]

Perzsiai hadjárata[szerkesztés]

Murád hamarosan háborúba keveredett Perzsiával.[1] A szultán vezérei Erivant, Tebrizt és Bagdadot sikerült visszafoglalniuk a perzsa sahtól[1] (1638). Murád személyesen vezette a hadsereget Mezopotámiába és kitűnt katonai ügyességével.

Más hadjáratai[szerkesztés]

Murád szultán a Velencei Köztársaság és a kozákok ellen is viselt háborút.

Egyeduralma[szerkesztés]

1632-ben átvette a birodalom irányítását ezzel Köszem szultána elvesztette kormányzói tisztségét, azonban továbbra is nagy hatással volt fia döntéseire.

Amíg vezírei hadakoztak, ő maga a hárem falai között töltötte napjait – vagy személyesen hajtotta végre a kivégzéseket.[1] 1632 és 1637 között több mint 25 000 embert végeztek ki parancsára, mivel a janicsárság uralkodása alatt folyamatosan lázadozott a dinasztia ellen.[1]

1640-ben Murád döntő lépésre szánta el magát: megszabadult a család befolyásától. Ezt azzal mutatta ki, hogy lefejeztette a nagyvezírt és átvette a főhatalmat. Megpróbálta felszámolni a korrupciót, ami ekkorra nagy méreteket öltött. Rendeleteket adott ki, többek között az oktalan költekezés ellen (például szigorította az alkoholra és dohány használatát).

Halála[szerkesztés]

Fiatalon halt meg: 1640. február 9-én 27 éves korában, akárcsak apja. A trónon öccse, Ibrahim követte.

Családja[szerkesztés]

Felesége

Ágyasa

  • Szanávber asszony (1628-ban lett Murád ágyasa)

Gyermekei
Evlija Cselebi világhírű török utazó szerint IV. Murádnak 32 gyermeke született. Ezt nem támasztja alá semmi, ugyanis csak 10 gyermek neve maradt fenn. Ők a következők:

  • Szulejmán herceg
  • Ahmed herceg
  • Mehmed herceg
  • Aladdin herceg
  • Száfije szultána
  • Gecher szultána
  • Iszmihán Kaja szultána
  • Rukije szultána
  • Ajse Bedia szultána
  • Hafsza szultána

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g Bokor József (szerk.). Murad (II.), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 


Elődje:
I. Musztafa
Oszmán szultán
16231640
Az Oszmán Birodalom címere
Utódja:
Ibrahim
Elődje:
I. Musztafa
Kalifa
16231640
Isten arab neve szimbolikus zöld színben
Utódja:
Ibrahim