IV. Murád oszmán szultán
| IV. Murád | |
 | |
| Oszmán szultán | |
| Uralkodási ideje | |
| 1623. szeptember 10. – 1640. február 9. | |
| Elődje | I. Musztafa |
| Utódja | Ibrahim |
| Kalifa | |
| Uralkodási ideje | |
| 1623. szeptember 10. – 1640. február 9. | |
| Elődje | I. Musztafa |
| Utódja | Ibrahim |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Oszmán-ház |
| Született | 1612. július 26. Isztambul |
| Elhunyt | 1640. február 9. (27 évesen) Isztambul |
| Nyughelye | Isztambul |
| Édesapja | I. Ahmed |
| Édesanyja | Köszem szultána |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Ajse Haszeki szultána |
| Gyermekei |
|
 | |
| IV. Murád aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Murád témájú médiaállományokat. | |
IV. Murád (Isztambul, 1612. június 26. – Isztambul, 1640. február 9.[1]) oszmán szultán és kalifa 1623 és 1640 között. Egy, az anyja, Köszem szultána által szervezett puccs ültette trónra tizenegy éves korában. Húszéves koráig anyja kormányzóként irányította helyette a birodalmat. Apjával, I. Ahmeddel együtt az utolsó harcos szultánok közé tartozott.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Uralkodása előtt
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Murád I. Ahmed szultán és Köszem szultána ötödik gyermekeként született 1612. július 26-án a Topkapı palotában.
Trónra lépése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Murád herceg államcsíny eredményeként került a trónra 1623-ban. Ezt anyja, Köszem szultána szervezte I. Musztafa szultán és Halime szultána ellen. Murád tehetséges és tanult ember volt, de több elődéhez hasonlóan hamarosan ő is az érzékiség, az iszákosság és zsarnoki szeszélyek rabjává vált.[1] A kormányzást egyre inkább anyjára és Ali nagyvezírre bízta — utóbbi Magyarországgal szemben ellenséges politikát folytatott.[1]
Perzsiai hadjárata
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hamarosan háborúba keveredett Perzsiával.[1] Vezírei segítségével sikerült visszafoglalni a Szafavidáktól Erivant, Tebrizt és Bagdadot[1] (1638). Murád személyesen vezette a hadsereget Mezopotámiába, és kitűnt katonai ügyességével.
Más hadjáratai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Velencei Köztársasággal és a kozákokkal is háborúzott.
Egyeduralma
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1632-ben átvette a birodalom irányítását anyjától, Köszem szultána azonban továbbra is nagy hatással volt fia döntéseire.
Amíg vezírei hadakoztak, ő maga jórészt a hárem falai között töltötte napjait – vagy személyesen hajtotta végre a kivégzéseket.[1] 1632 és 1637 között, egyes források alapján, több mint 25 000 embert végeztek ki parancsára, mivel a janicsárok (1631-ben), a szpáhik és mások is föllázadtak uralma ellen.[1] A legnagyobb vérfürdőt az anatóliai lázadás leverése után rendelte el mintegy 20 000 kivégzéssel. 1638-ban Bagdadban is óriási mészárlást rendelt el.
1640-ben Murád döntő lépésre szánta el magát: megszabadult a család befolyásától. Ezt azzal mutatta ki, hogy lefejeztette a nagyvezírt és átvette a főhatalmat. Megpróbálta felszámolni az elharapózott korrupciót. Rendeletet adott ki többek között az oktalan költekezés ellen is (például szigorította az alkohol és dohány használatát). 1635-ben meggyilkoltatta testvérét, Bajezidet, majd nem sokkal később két másik öccsét is.
Halála
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Akárcsak apja, 27 éves korában, 1640. február 9-én halt meg, májzsugorban. Halálos ágyán megparancsolta, hogy végezzék ki utolsó öccsét, Ibrahimot, az Oszmán-dinasztia utolsó élő tagját is, de ezt a parancsot nem hajtották végre, így Ibrahim követhette a trónon.
Családja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Felesége
- Ajse Haszeki szultána (1614-1680)
Ágyasa
- Szanávber asszony (1628-ban lett Murád ágyasa)
Gyermekei
Evlija Cselebi világhírű török utazó szerint IV. Murádnak 32 gyermeke született. Ezt nem támasztja alá semmi, ugyanis csak 10 gyermek neve maradt fenn. Ők a következők:
- Szulejmán herceg
- Ahmed herceg
- Mehmed herceg
- Aladdin herceg
- Száfije szultána
- Gecher szultána
- Iszmihán Kaja szultána
- Rukije szultána
- Ajse Bedia szultána
- Hafsza szultána
Emlékezete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]IV. Murád szultán számtalan művészeti ágban jelent meg az elmúlt 4 évszázad alatt.
A populáris kultúrában
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 2015 őszén indult A szultána című török televíziós sorozat első évadában Cagan Efe Ak alakítja, a sorozat második évadában, mely az uralkodását kíséri végig, Metin Akdülger alakítja Murád szultánt.
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Korabeli miniatúra
Korabeli miniatúra
Későkori festmény
Korabeli miniatúra
1670-es évekbeli ábrázolás
Korabeli miniatúra
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 6 7 Murad (II.). In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- ↑ Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 375. o. ISBN 963-9257-09-5
- Múlt-kor 2004. szeptember 13.: Meghal IV. Murád szultán
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ferenc Majoros, Bernd Rill: Das Osmanische Reich 1300–1922. Die Geschichte einer Großmacht. Marix, Wiesbaden 2004, ISBN 3-937715-25-8
- Matuz József Jenő: Das osmanische Reich. Grundlinien seiner Geschichte. 4. kiadás. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt 2006, ISBN 3-534-20020-9
- Nicolae Iorga: Geschichte des Osmanischen Reiches. Nach den Quellen dargestellt. 5 kötet, Verlag Perthes, Gotha 1908–1913, újranyomtatás Frankfurt/Main 1990.
- Gabriel Effendi Noradounghian: Recueil d’actes internationaux de l’Empire Ottoman 1300–1789. Tome I. Párizs, Neufchâtel 1897. Reprint: Kraus, Nendeln 1978, ISBN 3-262-00527-4
| Elődje: I. Musztafa |
Utódja: Ibrahim |
| Elődje: I. Musztafa |
Utódja: Ibrahim |
| A birodalom születése (1281–1389) |  | |
|---|---|---|
| A birodalom megszilárdítása (1389–1520) | ||
| A birodalom fénykora (1520–1687) | ||
| A birodalom hanyatlása (1687–1924) | ||
