IV. Murád oszmán szultán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IV. Murád
Murad IV.jpg

Oszmán szultán
Uralkodási ideje
1623. szeptember 10.1640. február 9.
Elődje I. Musztafa
Utódja Ibrahim
Kalifa
Uralkodási ideje
1623. szeptember 10.1640. február 9.
Elődje I. Musztafa
Utódja Ibrahim
Életrajzi adatok
Uralkodóház Oszmán-ház
Született 1612. július 26.
Isztambul
Elhunyt 1640. február 9. (27 évesen)
Isztambul
Édesapja I. Ahmed
Édesanyja Köszem szultána
Házastársa Ajse szultána
Gyermekei Ismihan Kaya szultána
IV. Murád aláírása
IV. Murád aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Murád témájú médiaállományokat.

IV. Murád (Isztambul, 1612. június 26.Isztambul, 1640. február 9.[1]) oszmán szultán és kalifa 1623 és 1640 között. Murád herceget egy puccs ültette trónra tizenegy éves korában. Uralkodása első 8 évében anyja, Köszem szultána kormányzóként irányította a birodalmat, aki így Murád uralkodása alatt mindvégig nagy befolyással volt a politikára. Apjával, I. Ahmeddel együtt az utolsó harcos szultánok közé tartozott.

Élete[szerkesztés]

Uralkodása előtt[szerkesztés]

Murád I. Ahmed szultán és Köszem szultána ötödik gyermekeként született 1612. július 26-án a Topkapı palotában.

Trónra lépése[szerkesztés]

Murád herceg államcsíny eredményeként került a trónra 1623-ban. Ezt anyja, Köszem szultána szervezte I. Musztafa szultán és Halime szultána ellen. Murád tehetséges és tanult ember volt, de több elődéhez hasonlóan hamarosan ő is az érzékiség, az iszákosság és zsarnoki szeszélyek rabjává süllyedt.[1] A kormányzást egyre inkább anyjára és Ali nagyvezírre bízta — utóbbi Magyarországgal szemben nagyon oktalan politikát folytatott.[1]

Perzsiai hadjárata[szerkesztés]

Hamarosan háborúba keveredett Perzsiával.[1] Vezírei segítségével sikerült visszafoglalni a Szafavidáktól Erivant, Tebrizt és Bagdadot[1] (1638). Murád személyesen vezette a hadsereget Mezopotámiába, és kitűnt katonai ügyességével.

Más hadjáratai[szerkesztés]

A Velencei Köztársasággal és a kozákokkal is háborúzott.

Egyeduralma[szerkesztés]

1632-ben átvette a birodalom irányítását anyjától, Köszem szultána azonban továbbra is nagy hatással volt fia döntéseire.

Amíg vezírei hadakoztak, ő maga jórészt a hárem falai között töltötte napjait – vagy személyesen hajtotta végre a kivégzéseket.[1] 1632 és 1637 között, egyes források alapján, több mint 25 000 embert végeztek ki parancsára, mivel a janicsárok (1631-ben), a szpáhik és mások is föllázadtak uralma ellen.[1] A legnagyobb vérfürdőt az anatóliai lázadás leverése után rendelte el mintegy 20 000 kivégzéssel. 1638-ban Bagdadban is óriási mészárlást rendelt el.

1640-ben Murád döntő lépésre szánta el magát: megszabadult a család befolyásától. Ezt azzal mutatta ki, hogy lefejeztette a nagyvezírt és átvette a főhatalmat. Megpróbálta felszámolni az elharapózott korrupciót. Rendeletet adott ki többek között az oktalan költekezés ellen is (például szigorította az alkohol és dohány használatát). 1635-ben meggyilkoltatta testvérét, Bajezidet, majd nem sokkal később két másik öccsét is.

Halála[szerkesztés]

Akárcsak apja, 27 éves korában, 1640. február 9-én halt meg, májzsugorban. Halálos ágyán megparancsolta, hogy végezzék ki utolsó öccsét, Ibrahimot, az Oszmán-dinasztia utolsó élő tagját is, de ezt a parancsot nem hajtották végre, így Ibrahim követhette a trónon.

Családja[szerkesztés]

Felesége

Ágyasa

  • Szanávber asszony (1628-ban lett Murád ágyasa)

Gyermekei
Evlija Cselebi világhírű török utazó szerint IV. Murádnak 32 gyermeke született. Ezt nem támasztja alá semmi, ugyanis csak 10 gyermek neve maradt fenn. Ők a következők:

  • Szulejmán herceg
  • Ahmed herceg
  • Mehmed herceg
  • Aladdin herceg
  • Száfije szultána
  • Gecher szultána
  • Iszmihán Kaja szultána
  • Rukije szultána
  • Ajse Bedia szultána
  • Hafsza szultána

Emlékezete[szerkesztés]

IV. Murád szultán számtalan művészeti ágban jelent meg az elmúlt 4 évszázad alatt.

A populáris kultúrában[szerkesztés]

A 2015 őszén indult A szultána című török televíziós sorozat második évadában, mely az uralkodását kíséri végig, Metin Akdülger alakítja Murád szultánt.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g Bokor József (szerk.). Murad (II.), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

Források[szerkesztés]


Elődje:
I. Musztafa
Oszmán szultán
16231640
Az Oszmán Birodalom címere
Utódja:
Ibrahim
Elődje:
I. Musztafa
Kalifa
16231640
Isten arab neve szimbolikus zöld színben
Utódja:
Ibrahim