IV. Murád oszmán szultán
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. (2017 februárjából) |
| IV. Murád | |
 | |
| Oszmán szultán | |
| Uralkodási ideje | |
| 1623. szeptember 10. – 1640. február 9. | |
| Elődje | I. Musztafa |
| Utódja | Ibrahim |
| Kalifa | |
| Uralkodási ideje | |
| 1623. szeptember 10. – 1640. február 9. | |
| Elődje | I. Musztafa |
| Utódja | Ibrahim |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Oszmán-ház |
| Született | 1612. július 26. Isztambul |
| Elhunyt | 1640. február 9. (27 évesen) Isztambul |
| Nyughelye | Isztambul |
| Édesapja | I. Ahmed |
| Édesanyja | Köszem szultána |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Ayşe Haseki szultána |
| Gyermekei |
|
 | |
| IV. Murád aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Murád témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
IV. Murád (Isztambul, 1612. június 26. – Isztambul, 1640. február 9.[1]) oszmán szultán és kalifa 1623 és 1640 között. Egy, az anyja, Köszem szultána által szervezett puccs ültette trónra tizenegy éves korában. Húszéves koráig anyja kormányzóként irányította helyette a birodalmat. Apjával, I. Ahmeddel együtt az utolsó harcos szultánok közé tartozott.
Élete[szerkesztés]
Uralkodása előtt[szerkesztés]
Murád I. Ahmed szultán és Köszem szultána ötödik gyermekeként született 1612. július 26-án a Topkapı palotában.
Trónra lépése[szerkesztés]
Murád herceg államcsíny eredményeként került a trónra 1623-ban. Ezt anyja, Köszem szultána szervezte I. Musztafa szultán és Halime szultána ellen. Murád tehetséges és tanult ember volt, de több elődéhez hasonlóan hamarosan ő is az érzékiség, az iszákosság és zsarnoki szeszélyek rabjává vált.[1] A kormányzást egyre inkább anyjára és Ali nagyvezírre bízta — utóbbi Magyarországgal szemben ellenséges politikát folytatott.[1]
Perzsiai hadjárata[szerkesztés]
Hamarosan háborúba keveredett Perzsiával.[1] Vezírei segítségével sikerült visszafoglalni a Szafavidáktól Erivant, Tebrizt és Bagdadot[1] (1638). Murád személyesen vezette a hadsereget Mezopotámiába, és kitűnt katonai ügyességével.
Más hadjáratai[szerkesztés]
A Velencei Köztársasággal és a kozákokkal is háborúzott.
Egyeduralma[szerkesztés]
1632-ben átvette a birodalom irányítását anyjától, Köszem szultána azonban továbbra is nagy hatással volt fia döntéseire.
Amíg vezírei hadakoztak, ő maga jórészt a hárem falai között töltötte napjait – vagy személyesen hajtotta végre a kivégzéseket.[1] 1632 és 1637 között, egyes források alapján, több mint 25 000 embert végeztek ki parancsára, mivel a janicsárok (1631-ben), a szpáhik és mások is föllázadtak uralma ellen.[1] A legnagyobb vérfürdőt az anatóliai lázadás leverése után rendelte el mintegy 20 000 kivégzéssel. 1638-ban Bagdadban is óriási mészárlást rendelt el.
1640-ben Murád döntő lépésre szánta el magát: megszabadult a család befolyásától. Ezt azzal mutatta ki, hogy lefejeztette a nagyvezírt és átvette a főhatalmat. Megpróbálta felszámolni az elharapózott korrupciót. Rendeletet adott ki többek között az oktalan költekezés ellen is (például szigorította az alkohol és dohány használatát). 1635-ben meggyilkoltatta testvérét, Bajezidet, majd nem sokkal később két másik öccsét is.
Tiltotta a kávé fogyasztását.[2]
Halála[szerkesztés]
Akárcsak apja, 27 éves korában, 1640. február 9-én halt meg, májzsugorban. Halálos ágyán megparancsolta, hogy végezzék ki utolsó öccsét, Ibrahimot, az Oszmán-dinasztia utolsó élő tagját is, de ezt a parancsot nem hajtották végre, így Ibrahim követhette a trónon.
Családja[szerkesztés]
Felesége
- Ayşe Haseki szultána (1614-1680)
Ágyasa
- Szanávber asszony (1628-ban lett Murád ágyasa)
Gyermekei
Evlija Cselebi világhírű török utazó szerint IV. Murádnak 32 gyermeke született. Ezt nem támasztja alá semmi, ugyanis csak 10 gyermek neve maradt fenn. Ők a következők:
- Szulejmán herceg
- Ahmed herceg
- Mehmed herceg
- Aladdin herceg
- Száfije szultána
- Gecher szultána
- Iszmihán Kaja szultána
- Rukije szultána
- Ajse Bedia szultána
- Hafsza szultána
Emlékezete[szerkesztés]
IV. Murád szultán számtalan művészeti ágban jelent meg az elmúlt 4 évszázad alatt.
A populáris kultúrában[szerkesztés]
A 2015 őszén indult A szultána című török televíziós sorozat első évadában Cagan Efe Ak alakítja, a sorozat második évadában, mely az uralkodását kíséri végig, Metin Akdülger alakítja Murád szultánt.
Galéria[szerkesztés]
-
Korabeli miniatúra -
Korabeli miniatúra -
Későkori festmény -
Korabeli miniatúra -
1670-es évekbeli ábrázolás -
Korabeli miniatúra
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g Bokor József (szerk.). Murad (II.), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- ↑ Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
Források[szerkesztés]
| Elődje: I. Musztafa |
|
Utódja: Ibrahim |
| Elődje: I. Musztafa |
|
Utódja: Ibrahim |
| A birodalom születése (1281–1389) |  | |
|---|---|---|
| A birodalom megszilárdítása (1389–1520) | ||
| A birodalom fénykora (1520–1687) | I. Szulejmán · II. Szelim · III. Murád · III. Mehmed · I. Ahmed · I. Musztafa · II. Oszmán · IV. Murád · Ibrahim · IV. Mehmed | |
| A birodalom hanyatlása (1687–1924) | ||
