Köszem szultána

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Köszem szultána
Köszem szultána.jpg
Haszeki szultána
Hivatali idő
1605. november 26.1617. november 22.
Uralkodó I. Ahmed
Előd Szafije
Utód I. Ajse
Válide szultána
Hivatali idő
1623. szeptember 10.1651. szeptember 2.
Uralkodó IV. Murád
Előd Halime
Utód Turhan Hatidzse
Oszmán kormányzó (először)
Hivatali idő
1623. szeptember 10.1632. május 18.
Uralkodó IV. Murád
Előd nem volt
Utód önmaga
Oszmán kormányzó (másodszor)
Hivatali idő
1648. augusztus 8.1651. szeptember 2.
Uralkodó Ibrahim
Előd önmaga
Utód Turhan Hatidzse

Született 1590
Tínosz
Elhunyt 1651. szeptember 2. (61 évesen)
Isztambul
Sírhely kék mecset, Isztambul

Házastársa I. Ahmed oszmán szultán
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Köszem szultána témájú médiaállományokat.

Köszem szultána eredeti nevén Anasztázia Noémi, első háremi nevén Mahpejker (Tínosz, 1590Isztambul, 1651. szeptember 2.) oszmán szultána a nők szultanátusa idején. 1605–1617 között haszeki szultána, 1623–1651 között válide szultána, 1623–1632, valamint 1648–1651 között az Oszmán Birodalom kormányzója. I. Ahmed szultán felesége, IV. Murád és Ibrahim szultán anyja. Az oszmán történelem legmeghatározóbb nőalakja Hürrem szultána mellett.

Élete[szerkesztés]

Kormányzósága előtt[szerkesztés]

Az Oszmán Birodalomhoz tartozó Görögországban, Tínosz szigetén született egy ortodox pap lányaként 1590-ben. Keresztségben kapott neve Anasztázia Noémi volt. Egy bosnyák beglerbég vette meg, és küldte Isztambulba 15 évesen, ahol tanulmányainak megszakítása után I. Ahmed szultán háremébe került. A háremben új nevet kapott, először Mahpejker (Holdvilág), majd Köszem lett a neve. I. Ahmed feleségül vette, majd a válide szultána, Handan szultána 1605-ös halálát követően kinevezte haszeki szultánának. Ahmed szultán halála után visszahelyezték a régi palotába, de válide szultánaként visszatért, amikor fia, IV. Murád trónra lépett 1623-ban. Köszem már korán népszerűvé vált jótékonykodása által, valamint híressé tette, hogy szolgáival nyájasan bánt, és felszabadította őket 10 év szolgálati idő után.

Első kormányzósága[szerkesztés]

1623-ban válide szultánként befolyását felhasználva fia, IV. Murád fiatalságának indokán elérte, hogy a birodalom vezetői hivatalosan is az állam kormányzójának ismerjék el. Ezt a posztot 1632-ig tartotta meg. Kormányzósága legalább annyira példátlannak számított a maga idejében, mint egy évszázaddal korábban Hürrem szultána haszekisége. Köszem energikusan irányította a birodalmát. Törvényeket alkotott, reformokat szervezett. A diván ülésein rendszeresen részt vett, még 1632 után is, amikor már nem volt hivatalban kormányzóként.

Második kormányzósága[szerkesztés]

IV. Murád 1640-ben meghalt. Ekkor Köszem negyedik fia, Ibrahim került a trónra, aki mentálisan beszámíthatatlannak bizonyult, ezért nem volt alkalmas az egyeduralkodásra. Ez lehetővé tette Köszem számára, hogy a hatalom továbbra is az ő kezében maradjon. Végül Ibrahimot 1648. augusztus 8-án leváltották, majd Köszem bemutatta hétéves unokáját, Mehmedet a divánnak, ezekkel a szavakkal: "Itt van Ő! Lássuk, mit tudunk vele kezdeni!". Ekkor a szultána ismét kikiáltotta magát kormányzónak, és úgy határozott, hogy újra nyíltan fog kormányozni. Ibrahimot még ez év augusztus 12-én meggyilkolták.

Köszem 1651-es haláláig irányította a birodalmat. Hivatalos kormányzói tisztet rajta kívül csak feltételezett gyilkosa, Turhan Hatidzse szultána nyert el ekkor, aki szintén IV. Mehmed, vagyis saját gyermeke oldalán vette át a birodalmat.

Halála[szerkesztés]

Hatalmának csúcsán, 1651. szeptember 2-án gyilkolták meg. IV. Mehmed anyja, Köszem menye, Turhan Hatice szultána rendelte el meggyilkolását, amikor arról értesült, hogy Köszem az ő és fia eltávolítását szorgalmazza[1]. Egyesek szerint egy fekete eunuch fojtotta meg a háremben egy függönnyel. Az oszmán áruló, Wojciech Bobowski pedig egy informátorra támaszkodva azt állította, hogy a saját hajával, más forrás szerint pedig egy baltára csavart kötéllel fojtották meg.[2]

Holttestét a Topkapı palotából a régi palotába (Eszki Szaraji) szállították, majd férje, I. Ahmed türbéjében temették el. Haláláról értesülve Isztambul háromnapos gyászba borult.

Gyermekei[szerkesztés]

I. Ahmed szultántól tizenegy gyermeke született.

Fiai

  • Mehmed (1605–1621), kivégezték II. Oszmán parancsára
  • Orhán (1609–1612)
  • Murád (1612–1640), oszmán szultán 1623-tól haláláig
  • Kászim (1614–1638), kivégezték Murád parancsára
  • Ibrahim (1615–1648), oszmán szultán 1640-től 1648. augusztus 8-ig
  • Szulejmán (1615 – 1635)

Lányai

  • Ajse (1605–1657)
  • Hanzade (1607–1650)
  • Fatma (1606–1670)
  • Gevherhán (1608–1660)
  • Atike (1614–1674)

Alakja a kultúrában[szerkesztés]

Köszem szultána megihlette az utókort: festmények, irodalomi művek készültek a nagy szultánával a középpontban.

A 2015-ös A szultána című török televíziós sorozatban Anastasia Tsilimpiou, Beren Saat és Nurgül Yeşilçay alakítja Köszemet.

Előző
Szafije
Az Oszmán Birodalom haszeki szultánája
1605–1617
Következő
I. Ajse
Előző
Halime
Az Oszmán Birodalom válide szultánája Osmanli-nisani.svg
1623–1651
Következő
Turhan Hatidzse
Előző
nem volt
Az Oszmán Birodalom kormányzója
1623–1632
Következő
önmaga
Előző
önmaga
Az Oszmán Birodalom kormányzója
1648–1651
Következő
Turhan Hatidzse

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ágoston Gábor: Szulejmán asszonya; Rubicon, 2013/2-3. szám, 16-17. oldal, keretes rész
  2. Szultáni ágyasok felemelkedése – nőuralom az Oszmán Birodalomban (Hozzáférés: 2016. december 16.)

Források[szerkesztés]

  • Philip Mansel (1995), Constantinople: City of the World's Desire, 1453–1924; New York: St. Martin's Press
  • John Freely (1999), Inside the Seraglio: Private Lives of the Sultans in Istanbul
  • Colin Imber (2009), "The Ottoman Empire"; New York: Palgrave MacMillan

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Köszem Sultan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.