Hürrem szultána

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hürrem szultána
Hürrem szultána (Tiziano, 1550 körül)
Hürrem szultána (Tiziano, 1550 körül)
Haszeki szultána
Hivatali idő
1534. március 19.1558. április 15.
Uralkodó I. Szulejmán
Előd nem volt
Utód Nurbanu szultána

Született 1502-1504 körül
Rohatin
Elhunyt 1558. április 15.
(53-56 évesen)
Isztambul
Sírhely Szulejmán-dzsámi, Isztambul

Szülei Hávriló Liszovszki[1][2]
Alexandra Liszovszka
Házastársa I. Szulejmán
Gyermekei Mehmed, Mihrimah, Abdullah, Szelim, Bajazid, Dzsahángír

Hürrem szultána (törökül: Hürrem Sultan [hyɾɾem suɫtaːn]; oszmán-török: خرم سلطان), születési nevén Alexandra vagy Anasztázia Liszovszka, Európában Rokszolána néven emlegették[3](Rohatin, 1502? – Isztambul, 1558. április 15.) I. Szulejmán szultán felesége, de facto társuralkodója, az Oszmán Birodalom első haszeki szultánája. Hürrem több mint harminc évig játszott szerepet az oszmán történelemben. Legyőzhetetlen politikus, ellenfeleivel kegyetlen és rideg; köztudottan Szulejmán egyik főtanácsadója az államügyekben. Mindezek mellett bőkezű adományozó is: mecsetek, kórházak, ingyenkonyhák és fürdők építtetője. Öt fiút és egy leányt szült a szultánnak, köztük II. Szelimet, a következő szultánt.[4]

Hürremen kívül az Oszmán Birodalomban csak egy szláv származású szultána került hatalomra: Turhan Hatidzse. Vele ért véget a Hürrem által elindított mintegy 130 éves korszak, „a nők szultanátusa”.

Neve[forrásszöveg szerkesztése]

Egyes történészek szerint, Hürrem szultána Alekszandra Ruszlana Liszovszka vagy Anasztaszja Liszovszka néven született, gyerekkori beceneve a Nasztia volt. A korabeli, illetve az azt követő időkben az oszmán, később török irodalomban Haszeki Hürrem szultána vagy Hürrem Haszeki szultána néven emlegették és így vált ismertté. Európában Rokszolána vagy Rokszelána, ritkábban Alexandra néven ismerik. A Hürrem (perzsa írásmóddal: خرم , Haram vagy Horram) jelentése „mindig vidám”, nevét Szulejmántól kapta, mivel mindennapjaiba mindig vidámságot, örömet hozott. Ruszin származására is Európában használatos neve, ugyanis a Rokszolána név jelentése „az első ruszin” (a 15. században a ruszinokat gyakran emlegették roxolánokként).[5]

Származása[forrásszöveg szerkesztése]

Hürrem a Kárpátaljai vajdaság területén született, nyugati vagy keleti szláv származású, igaz történészek is csak abban értenek egyet, hogy a későbbi szultána származása szerint lengyel vagy rutén. Rohatin városában, 68 kilométerre Lviv városától látta meg a napvilágot, a nagyváros abban az időben a vajdasághoz tartozott, ma Nyugat-Ukrajna része.[6] Az 1520-as években krími tatárok rabolták el, majd eladták rabszolgának. (Valószínűleg a krími Feodoszija városába, ami akkor az egyik legnagyobb rabszolgapiaca volt az Oszmán Birodalomnak.) Így került I. Szulejmán háremébe.[6][7] Mikhalon Lytvyn, az Litván Nagyfejedelemség követe az 1548 és 1551 közötti feljegyzéseiben így ír„[...] a török ​​császár leginkább szeretett felesége – saját földjéről lett elrabolva”[8]

A késő 16. századi és korai 17. századi források említik, így például Samuel Twardowski lengyel író és költő is feljegyezte, minden valószínűség szerint Hürrem apja egy ortodox pap volt.[6][7]

Kapcsolata Szulejmánnal[forrásszöveg szerkesztése]

Hürrem szultána 1517 és 1520 között kerülhetett a Topkapı palota háremébe, annyi bizonyos, hogy még Szulejmán trónra lépése előtt. Gyorsan felkeltette az uralkodó figyelmét, emellett féltékenyen figyelte riválisait. Hamarosan a szultán kedvence, azaz kiemelt ágyasa lett, háttérbe szorítva Gülfemet és Mahidevran szultánát (más néven Gülbahar). A lány vidám és játékos természete miatt kapta nevét, és hamarosan mára már legendás befolyásra tett szert Szulejmán felett.

Hürrem annak ellenére több fiúgyermekkel ajándékozta meg az uralkodót, hogy a háremben az „egy ágyas – egy fiú” elv működött, mégpedig a későbbi testvérharcok és trónviszályok elkerülése végett.[8] Első gyermeke, Mehmed herceg 1521-ben született (meghalt 1543-ban), majd még további négy gyermeket (köztük Mihrimah szultánát) szült, megdöntve ezzel Mahidevran előjogait, akinek fia, Musztafa herceg első szülöttként a törvényes trónörökös volt.[9] Szulejmán anyja, Ajse Hafsza szultána némileg tompította a két nő közötti ellentétet, azonban Mahidevran féltékenységében többször bántalmazta Hürremet, ezzel feldühítve Szulejmánt.[10]

1533-ban vagy 1534-ben (a pontos dátum nem ismert),[8] Szulejmán egy káprázatos esküvői szertartás keretein belül feleségül vette kedvenc ágyasát, így az első oszmán szultán volt aki megnősült Orhán oszmán szultán (uralkodott 1326-1362) óta, megsértve egy közel 200 éves szokást, miszerint az oszmán szultánok nem veszik el ágyasaikat.[11] Ennek előtte még soha egyetlen rabszolga sem lett a szultán hitvese, ez igen komoly csodálkozást és ellenszenvet váltott ki az egész birodalomban.[12] Hürrem megkapta a Haszeki címet, ami annyit tesz, a szultán hitvese és ezzel Szulejmán a későbbi történelemre tekintve is precedenst teremtett. Hürrem napi fizetése 2000 aszpersz volt, amivel a legjobban fizetett haszeki volt a történelemben.[8]

Hürrem lett az első szultána, aki a kor szokásaival ellentétben élete végéig a Topkapiban maradhatott. A hagyományok szerint a hercegek általában 16-17 éves korba lépve elhagyták a fővárost anyjukkal együtt, hogy saját tartományukat (szandzsák) irányítsák.[13] Ez a tisztség volt az úgynevezett Bejler-beji tisztség. Hürrem dacolva a szokásjoggal legkisebb, púpos fia, Dzsahángír mellett maradt, míg három idősebb fia idővel mind saját tartományukba költöztek.

Szulejmán Muhibbi álnéven számos szerelmes verset írt Hürrem szultánának.

Jólétem, szerelmem, holdfényem.

Legőszintébb barátom, bizalmasom én egyetlen szerelmem.
A legszebbek között a legszebb ...
Tavaszom, én vidám arcú szeretetem, nappalom, kedvesem ...
Édes, Rózsám, az egyetlen aki nem hoz szorongást ezen a világon ...
Isztambulom, én Caramanom, én Anatóliám
Badaksám, Bagdadom és Khorasanom
Szép hajú szerelmem ...
Dicséreted fogom énekelni mindig
Egy szerelmes meggyötört szíve, Muhibbi szeme megtelt könnyel, és én boldog vagyok.


[14]

Államügyek[forrásszöveg szerkesztése]

Ellentmondásos alakja[forrásszöveg szerkesztése]

Hürrem befolyása az államügyekre nem csak az egyik legbefolyásosabb oszmán nővé tette, hanem az oszmán történelem egyik legellentmondásosabb személyiségévé is. Intelligenciájának hála Szulejmán legfőbb tanácsadója lett és intrikáinak több politikai ellenfele áldozatul esett, így például a trónörökös Musztafa herceg, a nagyvezír Pargali Ibrahim pasa, Szulejmán bizalmasa és gyerekkori barátja, valamint Kara Ahmed pasa.

Hürrem és Mahidevran fiai közül négyen élték meg az 1550-es éveket, Musztafa, Szelim, Bajazid és Dzsahángír. Közülük Musztafa volt a legidősebb majd Hürrem fiai követték őt. A hagyományok szerint a trónviszályok elkerülésére, ha egy új szultán lép a trónra, testvéreit kivégzik, így stabilizálva a békét a birodalomban. Musztafát sokan a legtehetségesebbnek tartották mind közül, ráadásul élvezte Pargali Ibrahim nagyvezír támogatását is, aki egyben Szulejmán sógora is volt. Hürrem minden befolyását arra használta, hogy megakadályozza Musztafa trónra jutását.[15]

Ibrahim néhány meggondolatlan cselekedete miatt elvesztette az uralkodó bizalmát. Többek közt ilyen volt, mikor a II. oszmán-szavfavida háború (1532-1555) ideje alatt szultánnak nevezte magát, vagy mikor elmérgesedett viszonya a főpénztárnok Iskender Çelebivel és politikai, valamint hadi meg nem értéseik miatt kivégeztette őt. Ezek a történések odáig vezettek, hogy Szulejmán 1536. március 15-én kivégeztette egykori bizalmasát, amihez a történészek vélekedése szerint Hürrem intrikái is jelentősen hozzájárultak.[16] Miután a következő nyolc évben három másik nagyvezír is szolgált, végül Rüsztem pasa lett a birodalom második embere, aki Hürrem szultána kegyeltje és Mihrimah szultána férje is volt egyben.

Sok évvel később, Szulejmán uralkodásának vége felé, már csak Hürrem két középső fia versengett a trónért. Anyjuk, Rüsztem pasa hathatós segítségével Musztafa ellen fordította a szultánt, aki 1553-ban lázadásoktól tartva kivégeztette legidősebb fiát.[17] A vád hazaárulás volt, ezt azonban azóta sem tudták bizonyítani a témával foglalkozó történészek.[18] Ezt követően Mahidevran elvesztette hárembeli pozícióját, majd száműzték Bursa városába. Utolsó éveit szegénységben töltötte,[9] bár 1566-ban az újonnan trónra lépő Szelim életjáradékot utalt ki mostohaanyjának.[18] Dzsahángír herceg állítólag bánatába halt bele, mikor megtudta féltestvére halálhírét.

Szulejmán 1553 októberében Kara Ahmed pasát nevezte ki nagyvezírnek, de két évvel később, 1555 szeptemberében őt is kivégezték, szintén Hürrem intrikáinak köszönhetően, míg utódja a tisztséget másodszor megkapó Rüsztem lett.

A történészek körében népszerű és elfogadott tétel, miszerint a kegyvesztett méltóságok mind annak köszönhették sorsukat, hogy Hürrem szultána politikai érdekeinek útjában álltak, azonban erre, annak is köszönhetően, hogy a korabeli hárem az idelátogató követek elől is elzárt terület volt, sosem készült írásos feljegyzés, így konkrét bizonyíték sincsen a feltételezések történelmi hitelességére.[8]

Külpolitika[forrásszöveg szerkesztése]

Hürrem többször mint Szulejmán legfőbb tanácsadója járt el külpolitikai és nemzetközi hadi ügyekben, így e téren is jelentős befolyással bírt. Származása révén jó kapcsolatot ápolt II. Zsigmond Ágost lengyel királlyal, akinek levélben gratulált trónra lépésekor és ezt követően is többször leveleztek.

A fennmaradt levelek alapján jó okunk van feltételezni, hogy Hürrem szultána törekedett arra, hogy személyesen is megismerhesse a lengyel uralkodót, illetve, hogy az Oszmán birodalom és a Lengyel Királyság kapcsolata a lehető legszorosabbá váljon. Ahogy egy ukrán író írta „kifejezte aggodalmát a lengyel király felé, és minden vágya annak problémáinak megoldása volt” Nem tudható, hogy kapcsolatukban milyen szerepet játszott az intimitás, de az biztos, hogy abban az időben a két ország között igen érdekes viszony alakult ki.[8]

Jótékonykodásai[forrásszöveg szerkesztése]

Eltekintve a politikai csatározásaitól, Hürrem számos jelentős épületet emeltetett főként Jeruzsálemben és Mekkában, ezeket részben az általa alapított közhasznú alapítványok segítségével. Az első ilyen mecset a Korán-iskola, amely magába foglalt a tanodán kívül egy szökőkutat és egy ispotályt is. Ez az úgynevezett Haszeki Szultan Komplexum, ami a kor első ilyen épületegyüttese volt és a konstantinápolyi rabszolgapiac mellett emeltetett. Az építész a híres Szinán volt. Ez volt a harmadik legnagyobb építmény a fővárosban, a Mehmed-mecset és a Szulejmán-mecset mellett, ezzel is a szultána nagyságára és gazdagságára utalva. Építtetett még hasonló komplexumokat Drinápoly és Ankara városaiban is.

A Hagia Szophia mellé[19] emelték a Hürrem szultána fürdőt, valamint 1552-ben megalapította Jeruzsálemben a Haszeki szultán imaret nevű nyilvános konyhaházat,[20] a rászoruló szegényeket etetésére. Az elsősorban levest feltálaló konyhán legalább 500 ember napi kétszeri étkeztetése volt biztosítva.[8][21] Ugyanilyen konyhát építtettek Mekkában is.

Halála[forrásszöveg szerkesztése]

Hürrem szultána türbéje a Szulejmán-dzsámiban

Hürrem feltehetően maláriában halt meg 1558. április 15-én. Szulejmán élete végéig gyászolta feleségét.

A mennyeket fekete felhők fedték be, nincs pihenés számomra, nincs levegő, se gondolat, se remény. […] Én lemostam, letöröltem a világot, lelki bánatom érted van, szerelmem. Erő, nincs több erőm, hogy elárulja nekem, csak hit van, a hit a te érzelmeidben, nem a húsban, de az én szívemben, én sírok, sírok érted, szerelmem, nem óceán, több, mint óceán az én könnyeim érted, Hürrem...
– Részletek Szulejmán búcsúverséből[22][23]

Hürrem a Szulejmán-mecsetben lelt örök nyugalmat, 1566-ban ide temették Szulejmánt is. A szultán engedélye szerint csak Mihrimah szultánát temethették még el a dzsámiban.[24]

Emlékezete[forrásszöveg szerkesztése]

  • Hürremet mindig is jól ismerték mind Törökországban, mind Európában, így sok művészt megihletett. Hürrem számtalan nyugati művész festményén szerepel, többször Szulejmán társaságában, de alakja megjelenik a zeneművészetben: többek közt Joseph Haydn 63. szimfóniájában, operákban (pl.: Denys Sichynsky által), balett művekben, valamint számos novellában (főleg az ukrán, de azon kívül a német, angol és francia irodalomban).
  • 2007-ben a mariupoli muszlimok mecsetet építettek Rokszolána tiszteletére.
  • Hürrem többször megjelenik a filmművészetben: dokumentumfilmekben, mozifilmekben, sorozatokban.
  • A világszerte népszerű Szulejmán (Muhteşem Yüzyıl) című televíziós sorozat első 3 évadjában a török-német származású Meryem Uzerli, majd a 4. évadban a török Vahide Perçin alakította a nagy szultánát.

A szépirodalomban

De fiát, Musztafát mikor megöleté,
Akkor felettébb magát megesmérteté,
Sőt, maga nemzetivel meggyülölteté,
Roxa szerelméjért eztet cselekedé.

  • Demet Altınyeleklioğlu: Hürrem, Szulejmán ágyasa
  • Demet Altınyeleklioğlu: Hürrem, Szulejmán asszonya
  • Demet Altınyeleklioğlu: Ibrahim és Hatidzse[25]

A szülőföldjén[forrásszöveg szerkesztése]

Stamp of Ukraine s148.jpg Ukraina (407).jpg Roxelana Rohatyn Jul 2008151.JPG Roxelana Rohatyn Jul 2008150.JPG
Rokszolána ukrán bélyegen
(1997)
Emlékműve Rohatinban (2008)
Hürrem szobra közelről (2008)
Az emlékmű felirata (2008)

Gyermekei[forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dr Galina I Yermolenko. Roxolana in European Literature, History and Culturea. Ashgate Publishing, Ltd., 275. o (2013). ISBN 978-1-409-47611-5 
  2. Ukrainian Orthodox priest, Havrylo Lisowsky, father of Roxelana
  3. Leslie P. Peirce, The imperial harem: women and sovereignty in the Ottoman Empire, Oxford University Press US, 1993, ISBN 0195086775 , pp. 58-59.
  4. The Imperial House of Osman GENEALOGY
  5. Ahmed, Syed Z. The Zenith of an Empire : The Glory of the Suleiman the Magnificent and the Law Giver. A.E.R. Publications, 43. o (2001). ISBN 978-0-9715873-0-4 
  6. ^ a b c Elizabeth Abbott, Mistresses: A History of the Other Woman, (Overlook Press, 2010), [1].
  7. ^ a b The Speech of Ibrahim at the Coronation of Maximilian II, Thomas Conley, Rhetorica: A Journal of the History of Rhetoric, Vol. 20, No. 3 (Summer 2002), 266. Kemal H. Karpat, Studies on Ottoman Social and Political History: Selected Articles and Essays, (Brill, 2002), 756.
  8. ^ a b c d e f g Yermolenko, Galina (2005. április 1.). „Roxolana: "The Greatest Empresse of the East"”. DeSales University, Center Valley, Pennsylvania.  
  9. ^ a b Encyclopedia of the Ottoman Empire
  10. Selçuk Aksin Somel: Historical Dictionary of the Ottoman Empire, Oxford, 2003, ISBN 0810843323 , p. 123
  11. Kinross, Patrick (1979). The Ottoman centuries: The Rise and Fall of the Turkish Empire. New York: Morrow. ISBN 9780688080938 . p, 236.
  12. Mansel, Phillip (1998). Constantinople : City of the World's Desire, 1453–1924. New York: St. Martin's Griffin. ISBN 9780312187088 . p, 86.
  13. Imber, Colin (2002). The Ottoman Empire, 1300–1650 : The Structure of Power. New York: Palgrave Macmillan. ISBN 9780333613863 . p, 90.
  14. A 400 Year Old Love Poem
  15. Mansel, Phillip. Constantinople : City of the World's Desire, 1453–1924. New York: St. Martin's Griffin, 84. o (1998). ISBN 978-0-312-18708-8 
  16. Mansel, 87.
  17. Kinross, 233.
  18. ^ a b Leslie, 55.
  19. Historical Architectural Texture. Ayasofya Hürrem Sultan Hamamı. (Hozzáférés: 2015. november 19.)
  20. Peri, Oded. Waqf and Ottoman Welfare Policy, The Poor Kitchen of Hasseki Sultan in Eighteenth-Century Jerusalem, pg 169
  21. Singer, Amy. Serving Up Charity: The Ottoman Public Kitchen, pg 486
  22. Szulejmán Muhibbi álnéven szerelmes verseket is írt a feleségéhez.
  23. A mennyeket fekete felhők fedték... vers teljes szövege (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 6.)
  24. Öztuna, Yılmaz. Şehzade Mustafa. İstanbul: Ötüken Yayınevi (1978). ISBN 9754371415 
  25. Információ a kötetekről a Moly oldalán (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2015. december 26.)

Fordítás[forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Roxelana című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[forrásszöveg szerkesztése]

További információk[forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hürrem szultána témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[forrásszöveg szerkesztése]

Elődje:
Nem volt
Az Oszmán Birodalom haszeki szultánája
1534 – 1558
Osmanli-nisani.svg
Utódja:
Nurbanu szultána