Szulejmán-mecset
| Isztambul történelmi negyedei | |
| Világörökség | |
 | |
| A Szulejmán-mecset | |
| Adatok | |
| Ország | Törökország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III, IV |
| Felvétel éve | 1985 |
| Elhelyezkedése | |
 Szulejmán-mecset
Pozíció Isztambul térképén
| |
| é. sz. 41° 01′, k. h. 28° 58′Koordináták: é. sz. 41° 01′, k. h. 28° 58′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szulejmán-mecset témájú médiaállományokat. | |
A Szulejmán-mecset (törökül: Süleymaniye Camii) a második legnagyobb mecset Isztambulban. A híres török építész, Szinán építette I. Szulejmán szultán parancsára Isztambul harmadik hegyére. Az építkezés 1550-ben kezdődött, és 7 évig tartott.
A mecset 59x58 méter alapterületű, a fő kupola 53 méter magas és 27,25 méter átmérőjű. Az épületet 4 minaret veszi körül, mivel I. Szulejmán a negyedik isztambuli szultán. A minaretek 10 erkélye jelzi, hogy I. Szulejmán a tizedik szultán az Oszmán dinasztiában.
A komplexum a tulajdonképpeni mecseten kívül szállásokat (karavánszeráj), konyhát, kórházat, iszlám iskolát (medresze) és egy fürdőt (hamam) is tartalmaz. A kertben I. Szulejmánnak és feleségének (Hürrem), leányának (Mihrimah) mauzóleuma (türbe) található. II. Szulejmán, és anyja Saliha Dilaşub szultána, II. Ahmed és II. Musztafa lánya, Szafije is itt nyugszik. A komplexum északi falánál található Szinán nyughelye.
A mecsetben 1660-ban tűzvész okozott károkat, ezután IV. Mehmed parancsára a svájci-olasz Gaspare és Giuseppe Fossati testvérek építették újjá. A restaurálás során az épület barokk stílusjegyeket kapott. A 19. század során visszaállították eredeti alakját, az első világháború alatt azonban az udvarban fegyverraktár volt, ami felrobbant, így újabb tűz pusztította el az épületet. 1956-ban állították helyre ismét.
Források[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
|
