Turhan Hatidzse szultána

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Turhan Hatidzse szultána
Turhan Hatice.jpg

Született 1627
Ruténia
Elhunyt 1683. július 5. (55-56 évesen)
Konstantinápoly
NyughelyeYeni Dzsámi
Házastársa Ibrahim oszmán szultán
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz Turhan Hatidzse szultána témájú médiaállományokat.

Turhan Hatidzse szultána(1627-1683. augusztus 4.) Ibrahim szultán hitvese, annak uralkodásának idején (1640-1648) haszeki szultána, majd fia, IV. Mehmed szultán uralkodása alatt (1648-1687) válide szultána. Anyósával, Köszem szultánával együtt az oszmán történelem legbefolyásosabb női alakjai közé tartozott, vele ért véget a nők szultanátusa.

Korai élete[szerkesztés]

Turhan Hatidzse, akinek eredeti neve ismeretlen, valószínűleg ruszin (ukrán) származású.[1][2][3][4] Nem volt egyéves mikor tatárok elrabolták, majd eladták rabszolgának. 12 éves korában, a krími kán ajándékaként került a Topkapı palotába. Anyósa Köszem szultána,[5][6] ő maga pedig Ibrahim szultán ágyasa, hitvese. Egyike a szultán nyolc feleségének, bár hivatalos mennyegzőjük sohasem volt. Dördüncü Haseki Sultan néven is emlegetik, aminek szó szerinti jelentéseː Negyedik hitves, negyedik feleség. 1642. január 2-án adott életet a későbbi IV. Mehmed szultánnak.[7]

IV. Mehmed trónralépése[szerkesztés]

Ibrahim szultánt 1648. augusztus 8-án megfosztották trónjától, majd megfojtották,[8] utódja a még gyermekkorú IV. Mehmed lett. A szokásjog szerint így Turhan Hatidzsét illette a válide (a szultán édesanyja) pozíció, mint a hárem vezetőjét, azonban a janicsárok támogatásával újra Köszem szultána ragadta magához ezt a pozíciót és vele együtt a hatalom gyakorlását.[9]

Ezt követően emlegették Köszemet Naib-i-Sultanat (a szultánátus régense) vagy Büyük Valide Sultan (nagy válide vagy idősebbik válide) míg Turhan Hatidzsét Küçük Valide Sultan (kis válide vagy ifjabbik válide szultána) néven. Természetesen elkerülhetetlenné váltak a hatalmi harcok, és a nép nem nézte jó szemmel Köszemnek a janicsárokra, illetve a birodalomra való befolyását, míg Turhan Hatidzse a magánkamara eunuchjainak és a nagyvezír támogatását tudhatta magáénak.[10]

Köszem ebben a hatalmi harcban mindenképpen le akarta taszítani trónjáról az új uralkodót, helyére pedig egyik unokáját ültetni, történészek szerint abból a célból, hogy az könnyebben befolyásolható lett volna, így a hatalom teljes egészében a válide szultánára szállt volna. Végül Köszemet 1651. szeptember 2-án meggyilkolták, utódja pedig Turhan Hatidzse lett.[10]

Valide szultánaként[szerkesztés]

Vetélytársa halála után Turhan lett a válide. Hatidzse többször kísérte fiát a fontos diplomáciai találkozókon, és nem egyszer folytatott megbeszéléseket fia háta mögött a magas rangú vezírekkel.[11] Bár a kormányzás gyakorlatilag az ő kezében volt, elődeivel ellentétben megosztotta azt fiával, akit mint uralkodóját is tisztelt és szeretett.[11]

Kormányzóságának csak két dolog vetett gátatː a kandiai háború és az annak következtében fellépő pénzügyi válság. 1656-ban Köprülü Mehmed pasát nevezték ki nagyvezírré, aki elődeivel ellentétben felül emelkedett és megoldotta a birodalom problémáit, aminek következtében Turhan átadta neki a politikai vezírséget.[12]

Építészet[szerkesztés]

Leslie P. Peirce történész professzor Turhan Hatidzse életében fordulópontként jellemezte az 1656-os évet. Azzal, hogy átadta a hatalom gyakorlását nagyvezírének, azzal saját politikai befolyását gyengítette. Így viszont sokkal több ideje volt mással, így például az építészetekkel foglalkozni.

1658-ban indultak az első ilyen munkálatok, minek következtében - csakúgy mint saját korában Hódító Mehmed - a velencei fenyegetésre válaszul a Dardanelláknál erődöt építtetett, melynek egyik bejárata az európai másik pedig az ázsiai oldalon még ma is látható.[13]

Turhan Hatidzse legnagyobb építészeti alkotása az Isztambulban található Yeni mecset befejezése. A dzsámit még Szafije szultána kezdte építtetni a Eminönü történelmi városrészben, amely jórészt muszlim lakta része volt a fővárosnak. A szultána a nem muszlimokkal való együttélés jegyében emeltette a mecsetet,[14] aminek 1597-ben rakták le az első kövét.[15] Szafije halála után az építkezések leálltak, 57 évig nem nyúlt senki az építményhez, amit az 1660-as tűzvész szinte teljesen lerombolt.[16] Hatidzse szultána 1665-re teljesen felújíttatta valamint kibővíttette, így iskola, szökőkút, piac és sírhely is található az épületegyüttesben.[17] Ez volt az első nő által emeltetett mecset a birodalomban.[18] 1683-as halála után őt is a Yeni mecsetben temették el.[19]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Natalia Yakovenko."Essays on History on Ukraine. From the Earliest Times until the End of the 18th Century" Archiválva 2005. január 10-i dátummal a Wayback Machine-ben. 1997.
  2. Ruth Barzilai-Lumbroso. Turkish Men, Ottoman Women: Popular Turkish Historians and the Writing of Ottoman Women's History. ProQuest (2008). ISBN 978-0-549-48355-7 „This article also recounted Turhan Sultan's transformation from a 14-year-old Russian captive, presented to Kosem Sultan who had been the Valide Sultan at the time, to a powerful valide herself.” 
  3. Marc David Baer. Honored by the Glory of Islam: Conversion and Conquest in Ottoman Europe. Oxford University Press (2011. szeptember 1.). ISBN 978-0-199-79783-7 
  4. Mediterranean passages: readings from Dido to Derrida. University of North Carolina Press (2008). ISBN 978-0-807-83183-0 
  5. Thys-Senocak, p. 17
  6. Honored by the Glory of Islam: Conversion and Conquest in Ottoman Europe, p. 35
  7. Thys-Senocak,p.25
  8. Thys-Senocak,p.26
  9. Peirce, p.250
  10. a b Peirce, p.252
  11. a b Peirce, p.253
  12. Peirce,p.255-256
  13. Thys-Senocak, p.109
  14. Thys-Senocak,p.186
  15. Thys-Senocak,p.189-192
  16. Thys-Senocak,p.195-196
  17. Peirce,p.206
  18. Peirce,p. 206
  19. Peirce,p.207

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Előző
Köszem szultána
Az Oszmán Birodalom válide szultánája Osmanli-nisani.svg
1651. szeptember 2. – 1683. augusztus 4.
Következő
Szaliha Dilasub