Avidjá (buddhizmus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
  A 12 nidána:  
Tévelygés
Késztetések
Tudatosság
Név és forma
Hat érzékszerv
Kapcsolódás
Érzés
Sóvárgás
Ragaszkodás
Létesülés
Születés
Öregkor / halál
 

Az avidját (szanszkrit, páli: aviddzsá; tibeti fonetikus: ma rigpa) leggyakrabban magyarul "tévelygésnek", "tudatlanságnak", "a helyes felfogás hiányának" vagy "nem-tudásnak" fordítják.[1][2] Jelentése a buddhizmusban a négy nemes igazság nem teljes értése, a valóság természetének alapvető félreértelmezése. Jelentései:

  • A 12 nidána, az újraszületéshez vezető függő keletkezés első láncszeme.
  • A mahájána buddhista hagyományban a három méreg egyike.
  • A mahájána-féle Abhidharma tanításokban a hat klésa közül az egyik nem üdvös mentális tényező.
  • A théraváda hagyomány tíz béklyója közül az egyik[3]
  • A théraváda-féle Abhidharma tanításokban a moha megfelelője.

A függő keletkezés keretein belül az avidjá szimbóluma a vak vagy bekötött szemű ember.

Áttekintés[szerkesztés]

Az avidját a buddhizmusban különböző módon vagy szinten magyarázzák. A legalapvetőbb szinten a valóság természetének nemértését jelenti - ennél pontosabban a jelenségek és az önkép helytelen értelmezését illetve félreértését. A legalacsonyabb szinten az avidjá a négy nemes igazság jelentésének és vonzatainak nem teljes megértésére vonatkozik.

Hagyományos meghatározások[szerkesztés]

Théravada[szerkesztés]

Bhikkhu Bodhi az Abhidharma tanítások alapján azt állítja, hogy az avidjá a mentális tényezők (csetaszikák) tévedése (moha), amely egy vízzuhataghoz hasonlóan elhomályosítja a dolgok igaz természetének észlelését. Magyarázata szerint a tévelygés (avidjá) természete megegyező a "tévedés" (moha) nem üdvös gyökerével. Amikor a Buddha a mentális tényezőkről beszél pszichológiai értelemben, akkor a "moha" kifejezést használta, amikor a szamszára oksági alapjára utalt, akkor pedig az "avidjá" kifejezést.[4]

Nina van Gorkom szerint a moha nem törődik a valóság igaz természetével, nem ismeri a nevet (náma) és a formát (rúpa), ahogy azok tényleg vannak. A moha a négy nemes igazság ismeretének hiánya: a szenvedés (dukkha), a szenvedés oka, a szenvedés megszüntethetőségének lehetősége, és az ehhez vezető út. Amíg ez a tévelygés fent áll, addig nem szűnik meg az születések és halálok folyamatos, egymást ismétlő köre.[5]

Mahájána[szerkesztés]

Mipham Rinpocse a mahájána Abhidharma alapján úgy tartja, hogy a tévelygés a cselekedetek és történések törvényeinek és azok okozatainak nemtudása. Ez okoz minden szenvedést.[6]

Az Abhidharma-szamuccsaja szövege szerint az avidjá az, amikor valaki nincs tisztában a saját képességeivel. Az avidjá a téves makacsság alapja, a kétség és az érzékenység a valóság dolgaival szemben.[7]

A mahájána hagyományban az avidjának két szintje van. Dzigar Kongtrul magyarázata szerint az egyik a jelenségek lényegi természetének teljes nemtudása, illetve a relatív világunk megfelelő olvasatának a nemismerete.

Az első fajta avidjá miatt hiányzik belőlünk a bölcsesség, mivel nem értjük igaz természetünket és az illúzióról és tágas térről azt képzeljük, hogy szilárd és valóságos. A második fajta avidjá a karma törvényeinek és az egymástól való függőség nemtudása, amely a világhoz való helytelen kapcsolódáshoz vezet.[8]

A 12 nádana[szerkesztés]

Az avidjá a függő keletkezés tizenkét oksági láncolatában az első — a sorozat a karmikus folyamatot ábrázolja, amely az érző lényeket a szamszárában tartja (létforgatag).

Ácsán Szucsitto magyarázata szerint a függő keletkezés folyamata a tévelygéssel kezdődik (avidjá), amelyet a buddhista ikonográfiában vak vagy bekötött szemű emberként ábrázolnak. Ez a szenvedéshez (dukkha) vezető buszút sofőrje. Az emberek olykor pejoratív értelemben veszik a tévelygést, holott az egyszerűen az ismeret hiánya - a négy nemes igazság tudásának hiánya. Amíg a tévelygés állapota fennáll, addig a tudat folyton keresi a kielégítő állapotot és amikor ezt nem találja, akkor csalódik. A zsák csilit falatozó emberhez szokás hasonlítani, akitől amikor megkérdezik, hogy miért teszi, azt feleli, hogy keresi köztük az édeset. Ez a tévelygés.

Az avidjá megszüntetése[szerkesztés]

Az avidját a helyes tudással és megfigyeléssel lehet rendszerszerűen kigyomlálni, a bölcsesség (szanszkrit: pradzsnyá, páli: panná) művelése által. Jártasságot kell szerezni az etikában, koncentrációban és a valóság logikus elemzésében. Általánosságban a buddhizmusban úgy nevezik, hogy követni a nemes nyolcrétű ösvényt.

A buddhista iskolák gyakorlatai és a filozófia közötti ontológiai, episztemológiai és metafizikai különbségeket sokan vitatják - buddhista és más nyugati tudósok egyaránt. Azonban filozófiailag és gyakorlatilag megállapítható, hogy az összes iskola használja a koncentrációt (Szamatha) és az elemzést (Vipasszaná) a létezés lehetetlen módjainak megállapítására. Ezek jelennek meg a hétköznapi életben a naiv tudat számára.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Ácsán Szucsitto (2010). Turning the Wheel of Truth: Commentary on the Buddha's First Teaching. Shambhala.
  • Bhikkhu Bodhi (2003), A Comprehensive Manual of Abhidhamma, Pariyatti Publishing
  • Csogyam Trungpa (1972). "Karma and Rebirth: The Twelve Nidanas, by Chogyam Trungpa Rinpoche." Karma and the Twelve Nidanas, A Sourcebook for the Shambhala School of Buddhist Studies. Vajradhatu Publications.
  • 14. Dalai Láma (1992). Az élet értelme, fordította és szerkesztette Jeffrey Hopkins, Boston: Wisdom.
  • Csigar Kongtrul Rinpocse (2008). Light Comes Through. Shambhala.
  • Csongszar Khjence (2004). Gentle Voice #22, September 2004 Issue.
  • Herbert V. Guenther & Leslie S. Kawamura (1975), Mind in Buddhist Psychology: A Translation of Ye-shes rgyal-mtshan's "The Necklace of Clear Understanding" Dharma Publishing. Kindle Edition.
  • Erik Pema Kunszang (fordító) (2004). Gateway to Knowledge, Vol. 1. North Atlantic Books.
  • Leifer, Ron (1997). The Happiness Project. Snow Lion.
  • Mingyur Rinpocse (2007). The Joy of Living: Unlocking the Secret and Science of Happiness. Harmony. Kindle Edition.
  • Nina van Gorkom (2010), Cetasikas, Zolag
  • Ringu Tulku (2005). Daring Steps Toward Fearlessness: The Three Vehicles of Tibetan Buddhism, Snow Lion.
  • Szonam Rincsen (2006). How Karma Works: The Twelve Links of Dependent Arising, Snow Lion.
  • Takuan Szoho (szerző), William S. Wilson (fordító) (1986). The Unfettered Mind. Kodansha [1]