Dzsáti (buddhizmus)

Dzsáti (Fordításai és hagyományos megfelelői)
magyar	születés
angol	birth
páli	dzsāti
szanszkrit	dzsāti
burmai	ဇာတိ (MLC:) zàtḭ
kínai	(hagyományos:) 生
japán	shō (kandzsi:) 生
khmer	ជាតិ (UNGEGN:) chéatĕ
szingaléz	ජාති
tibeti	skyed.ba
thai	ชาติ (RTGS:) chat
vietnámi	sinh
szójegyzék • jegyzet • tárgymutató

A dzsáti (szanszkrit és páli - "születés") a buddhizmusban az új élő entitás megjelenése a szanszárában (létkerék).

A dzsáti a buddhista tanításokban a következő értelmezésekben szerepel:

• a négy nemes igazságon belül a dukkha (szenvedés) egyik aspektusa
• a függő keletkezés tizenkét láncszemből álló oksági láncolatának 11. láncszeme.

A négy nemes igazságban

A négy nemes igazság tanításokban a dzsáti a dukkha (szenvedés) egyik aspektusa. Például a A tan kerekének elindítása szutta (SN 56):

„Ím, szerzetesek, az arija igazság a szenvedésről. Szenvedésteli a születés (dzsáti) is, az öregség is, a betegség is és a halál is. Szenvedésteli a kellemetlennel együtt lenni és a kedvest nélkülözni. Szenvedésteli az is, ha a kívánság nem teljesül. Röviden, szenvedésteli a sajátítás öt törzsöke.”

(fordította: Páli fordítócsoport)

Ajahn Sucitto magyarázata a születéssel járó szenvedéseket (dukkha) buddhista nézőpontból:

Hogyan nehéz a születés, illetve hogyan tartalmazza a szenvedést? Nos, a szülés fizikai fájdalommal jár és a születés maga egy bizonytalan birodalomban való megjelenés. A csecsemők észrevehetően szenvednek: a világrajövetel kétségbeejtő és rémisztő élmény lehet. A lények többsége számára, beleértve a ma élő embereket a földön, a garantált tápláltság végét jelenti és a túlélésért folytatott küszködés kezdetét. Még azon kiváltságos emberek számára is, akik gazdag társadalmakban élnek, a születéssel egy olyan élet kezdődik, amelyben a fizikális kényelmetlenség garantált, a komfort, a tulajdon és az egészség fenntartásának és védelmezésének igényével együtt. Mindegyik esetben a születés egyértelmű rövid- vagy hosszútávú következménye a halál és az elkerülhetetlen leromlás. Ezért a születéssel járó bármely öröm mögött ott van a szenvedés vagy stressz, amely előbb-utóbb meg fog történni. A születés úgy is tekinthető, mint “a nem teljesült”, amely teljesülésre vágyik. A születés tehát a szükségletek fellépésének a kezdete.

A függő keletkezés tizenkét tagú láncolatában

A 12 nidána:   Tévelygés ↓ Késztetések ↓ Tudatosság ↓ Név és forma ↓ Hat érzékszerv ↓ Kapcsolódás ↓ Érzés ↓ Sóvárgás ↓ Ragaszkodás ↓ Létesülés ↓ Születés ↓ Öregkor / halál

A dzsáti a tizenegyedik, azaz az utolsó előtti a függő keletkezés tizenkét-tagú oksági láncolatában. Az alapja a létesülés (bhava), valamint az öregkor és a halál (dzsarámarana) függvényét képezi. Tehát, amint valaki megszületik, elkerülhetetlenül meg fog öregedni és végül meg fog halni.

A születés formái

A hagyományos buddhista elgondolás szerint a születésnek négy formája létezik:

• születés tojásból (szanszkrit: aṇḍaja अण्डज; páli: aṇḍaja; kínai: luansheng 卵生; tibeti: gong-skyes གོང་སྐྱེས་) — mint a madarak, halak vagy hüllők;
• születés méhből (szanszkrit: jarāyujā जरायुजा; páli: jalābujā; kínai: taisheng 胎生; tibeti: mngal-skyes མངལ་སྐྱེས་) — mint az emlősök többsége és egyes világi dévák;
• születés nedvességből (szanszkrit: saṃsvedajā संस्वेदजा; páli: saṃsedajā; kínai: shisheng 濕生; tibeti: drod-skyes དྲོད་སྐྱེས་) — valószínűleg azokra az állatokra vonatkozik, amelyek tojásai mikroszkópikus méretűek, mint például a kukac, amely a rothadó húsban jelenik meg;
• születés átalakulással (szanszkrit: upapāduka उपपादुक; páli: opapatika; kínai: huasheng 化生; tibeti: rdzus-skyes རྫུས་སྐྱེས་) — csodás keletkezések, mint a dévák többsége.

A buddhista példázatokban

A dzsáti a szenvedés (dukkha) egy aspektusaként jelenik meg Buddha legelső példázatában, a A Dharma kerekének forgásba hozása című szuttában:

„És ez a szenvedés nemes igazsága, szerzetesek: a születés (dzsáti) is szenvedés, az öregség is szenvedés, a betegség is szenvedés, a halál is szenvedés, kötve lenni ahhoz, akit nem szeretünk, az is szenvedés, elveszíteni azt, akit szeretünk, az is szenvedés, ha a kívánság nem teljesül, az is szenvedés; röviden: minden (az öt aggregátum), ami a léthez köt, szenvedés.”

Máshol a páli kánonban Buddha bővebben kifejti (például SN 12.2 - SN 12.2 Paṭicca-samuppāda-vibhaṅga Sutta - A Függő Keletkezés elemzése), hogy "És mi is hát a születés? Az ilyen vagy olyan csoportba tartozó különféle lények születését, világra jöttét, leszármazását, létrejöttét, felbukkanását, a halmazok összeállását, és az érzékszervi képességek megszerzését hívjuk születésnek."

Források

• Piyadassi Thera (ford.) (1999). Dhammacakkappavattana Sutta: Setting in Motion the Wheel of Truth (SN 56.11). - "Access to Insight" - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn56/sn56.011.piya.html.
• Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1997). Paticca-samuppada-vibhanga Sutta: Analysis of Dependent Co-arising (SN 12.2). - "Access to Insight" - https://web.archive.org/web/20060512063953/http://www.accesstoinsight.org/canon/sutta/samyutta/sn-12-002-tb0.html.
• Thanissaro Bhikkhu (ford.) (2000). Maha-satipatthana Sutta: The Great Frames of Reference (DN 22). - "Access to Insight" - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/dn/dn.22.0.than.html.
• Ajahn Sumedho (2002). The Four Noble Truths, Amaravati Publications
• Ajahn Sucitto (2010). Turning the Wheel of Truth: Commentary on the Buddha's First Teaching, Shambhala
• Bhikkhu, Thanissaro (1997). Tittha Sutta: Sectarians, AN 3.61 - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/an/an03/an03.061.than.html
• Bodhi, Bhikkhu (2000). The Connected Discourses of the Buddha: A New Translation of the Samyutta Nikaya, Wisdom Publications, Boston, ISBN 0-86171-331-1
• Rahula, Walpola (2007). What the Buddha Taught, Grove Press, Kindle Edition
• Trungpa, Chogyam (2009). The Truth of Suffering and the Path of Liberation, Shambhala
• Tulku, Ringu (2005). Daring Steps Toward Fearlessness: The Three Vehicles of Tibetan Buddhism, Snow Lion