Humanista buddhizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A humanista (emberi birodalom) buddhizmus (kínai: 人間佛教, pinjin: rénjiān fójiào) modern filozófia, amelyet főleg az új vallási mozgalmakban gyakorolnak a kínai és nicsiren buddhizmusban.

A kifejezés eredete[szerkesztés]

Taj-hszü, a 20. századi kínai buddhizmus egyik reformista úttörője népszerűsítette legelőször a „buddhizmus az emberi életért” fogalmat, (kínai: 人生佛教, pinjin: ren-seng fo-csiao) de a kifejezést feltehetően nem ő alkotta meg. Az „emberi életért” kifejezés a késői Ming-dinasztia és a köztársaság korabeli kínai buddhizmus bizonyos aspektusainak a kritikáját jelenti, név szerint a szellemekre és a temetkezésre és szertartásokra vonatkozóan.[1]

Taj-hszü szintén használta a „buddhizmus az emberi világért” vagy népszerűbb nevén a „humanista buddhizmus” (kínai: 人間佛教, pinjin: ren-csian fo-csiao) kifejezést is. A két kifejezést eleinte szinonimaként használták. Taj-hszü egyik tanítványa, Jin Sun tette népszerűvé mindkét kifejezést Tajvanban a Kínai Kommunista Párt elleni polgárháború győzelme után és a szigeten vált igazán használatos fogalommá a Kínából száműzött vallási vezetők körében.[1] A humanista és elkötelezett buddhista mozgalmakkal kapcsolatban tartottak nemzetközi konferenciát 2009. májusában a tajvani Fo-kuang Egyetemen.[2]

A Tiszta Föld az emberi birodalomban[szerkesztés]

A humanisztikus reformáció támogatói nem tekintettek a mozgalomra a buddhizmus egyéb formáinak az elutasításaként, inkább újraértelmezésnek szánták. Klasszikus példának számít egy "tiszta föld létrehozása az emberi birodalomban" (kínai: 建設人間淨土, pinjin: jiànshè rénjiān jìngtǔ), amely Tiszta Föld buddhizmus egy új értelmezésének tekinthető. A Tiszta Föld buddhizmus a kínai buddhizmus egyik népszerű formája volt az elmúlt ezer évben, első sorban a világi emberek körében. Több gyakorlatot átvettek az új irányzatba, azonban azok célja módosult. Az Amitábha tiszta földjén való újjászületés helyett a gyakorló a társadalomban szeretne jobb szereplővé válni és a Földön létrehozni egy „tiszta földet”. Ez az értelmezést igazolja több mahájána szöveg is, amelyekben a bodhiszattva (mahájána gyakorló) "tiszta földről tiszta földre utazik és közben buddháktól és bodhiszattváktól tanul".

A szoka gakkai és a buddhista humanizmus[szerkesztés]

Daiszaku Ikeda, a szoka gakkai új vallási mozgalom vezetője szerint,

„a humanista buddhista lényege az ahhoz való ragaszkodás, hogy az emberi lények a spirituális képességeiket a maximumra fejlesszék, amellett, hogy megingathatatlan hittel bíznak saját képességeikben. Emiatt az emberiségbe vetett hit abszolút központi fontosságú a buddhizmusban.[3]

A humanista buddhizmus egy másik aspektusa a vallásközi párbeszéd és az erőszakmentesség közös nézeteinek tanulmányozása.[4]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Guruge, Ananda Wp. Humanistic Buddhism for Social Well-Being: An Overview of Grand Master Hsing Yun's Interpretation. Buddha's Light Publishing (2003). ISBN 0-9717495-2-3 
  • Jacqueline Ho. “The Practice of Yin Shun’s Ren Jian Fo Jiao: A Case Study of Fu Yan College, Dharma Drum Mountain and Tzu Chi Buddhist Compassion Relief.” MA thesis, University of Calgary, 2008. ISBN 9780494442210
  • Hughes Seager, Richard. Encountering the Dharma: Daisaku Ikeda, Soka Gakkai, and the Globalization of Buddhist Humanism. University of California Press (2006). ISBN 0-520-24577-6 
  • The Virtue of Asian Humanism, Prof, Nick Gier [1]
  • The Globalisation of Buddhist Humanism, Seager, Richard Hughes -ISBN 0520245776, March 16, 2006
  • A New Humanism, D.Ikeda - ISBN 9781848854833, Oct. 15, 2010
  • New Humanism for world peace, Kawada http://www.iop.or.jp/1121/Journal21_Y.Kawada1.pdf
  • Pittman, Don Alvin. Toward a Modern Chinese Buddhism: Taixu's Reforms. University of Hawaii Press (2001)