Átadási vonal (buddhizmus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az átadási vonal vagy átadásvonal a buddhizmusban a buddhista tanítások személyes átadását jelenti tanítótól tanítványnak, amelyet elméletileg egészen Gautama Buddháig vezetnek vissza."[1] Az átadás történhet szóban vagy tanúsított dokumentumokon keresztül. A zen és a tibeti buddhizmusban források rögzítik a történelmi tanítókat. Ezek a források érvényesítik a hagyományvonal képviselőit.[2]

Vinaja[szerkesztés]

A vinaja átadásvonalában a bhikkhu (szerzetes) és a bhikkhuni (apáca) beavatási feltételei közé tartozik, hogy legyen jelen legalább öt szerzetes, akik közül legalább egy teljes jogú tanító, illetve még egy ún. acsarja, azaz vezető tanító. Ez a fajta apáca átadási vonal több buddhista országban már megszakadt. Amikor például Tendzin Palmo bhikkhuni teljes rendi felvételt szeretett volna el kellett utaznia Hongkongba, hogy ezt megtehesse.[3]

Mahásziddha[szerkesztés]

A mahásziddha hagyomány átadásvonalai nem feltétlenül a történelmi Buddhától erednek, azonban mégis megalapozottnak tekinthető, a többi buddhista vonalhoz hasonlóan, ugyanis a legősibb Dharmakaja Buddhához sorolják magukat.[4]

A csan és a zen vonalak[szerkesztés]

Átadásvonalak szerkezete[szerkesztés]

A csan buddhizmusban a patriarkális átadásvonalak Faru (法如 638–689) sírfeliratáig vezethetők vissza, aki Hongren (弘忍 601–674) 5. pátriárka tanítványa volt. A sírfelirat egyetlen sora Bódhidharmát nevezi az első pátriárkának.[5] Bódhidharma írásaiban csupán két tanítványát nevezi meg, Taoju és Huike szerzeteseket. [6]

A 6. században összegyűjtötték a híres szerzetesek életrajzait. Ezekből az irodalmakból egy jellegzetes csan vonal fejlődött ki:

„Ezek a híres életrajzok non-szektariánusok voltak. A csan életrajzi művek azonban igyekeztek a csan buddhizmust törvényes buddhista iskolaként megalapozni, amely visszavezethető Indiai forrásokhoz. Ugyanakkor kiemelték a csan különlegességét is. A szövegek összeállítóinak nem sokat jelentett a történelmi hitelesség. A régi legendákat megismételték, amelyekhez újabb történetek adódtak, amelyek később maguk is legendává váltak.[7]

A hat pátriárka[szerkesztés]

A legkorábbi átadásvonalak Bódhidharmától Huiningig szólnak. Nem létezik általánosan elfogadott 7. kínai pátriárka.[8]

A csan és a zen hagyományok legfőbb tanítóit pátriárkának nevezik, holott megfelelőbb volna az "alapítók" (祖, zu3) és az "ősi mesterek" (祖師, zu3shi1) kifejezés. A különböző források egymástól némileg eltérő vonalat adnak meg.

A Gautama Buddha utáni folytonos átadásvonal[szerkesztés]

A csan buddhizmusban Bódhidharma átadásvonalát egészen Gautama Buddháig vezetik vissza. Jongcsia Hszüancsue (665-713) a Megvilágosodás éneke (證道歌 Zhèngdào gē) című művében[9] Bódhidharmát a 28. pátriárkának nevezi, aki egészen Mahákásjapáig, Buddha tanítványáig visszavezethető.[10]}}

A 14. századi zen Fény átadása című gyűjteményben 28 pátriárka szerepel ebben az átadásvonalban,[11][12] összesen pedig 53:

SZANSZKRIT KÍNAI VIETNAMI JAPÁN KOREAI
1 Mahákásjapa 摩訶迦葉 / Móhējiāyè Ma-Ha-Ca-Diếp Makakashyo 마하가섭 / Mahagasŏp
2 Ánanda 阿難陀 / Ānántuó A-Nan-Đà / A-Nan Anan 아난다 / Ananda
3 Sánavásza 商那和修 / Shāngnàhéxiū Thương-Na-Hòa-Tu Shonawashu 상나화수 / Sanahwasa
4 Upagupta 優婆掬多 / Yōupójúduō Ưu-Ba-Cúc-Đa Ubakikuta 우바국다 / Ubagupta
5 Dhrtaka 提多迦 / Dīduōjiā Đề-Đa-Ca Daitaka 제다가 / Chedaga
6 Miccaka 彌遮迦 / Mízhējiā Di-Dá-Ca Mishaka 미차가 / Michaga
7 Vaszumitra 婆須密 / Póxūmì Bà-Tu-Mật Bashumitsu 바수밀다 / Pasumilta
8 Buddhanandi 浮陀難提 / Fútuónándī Phật-Đà-Nan-Đề Buddanandai 불타난제 / Pŭltananje
9 Buddhamitra 浮陀密多 / Fútuómìduō Phục-Đà-Mật-Đa Buddamitta 복태밀다 / Puktaemilda
10 Pársva 婆栗濕婆 / Pólìshīpó Bà-Lật-Thấp-Bà / Hiếp-Tôn-Giả Barishiba 협존자 / Hyŏpjonje
11 Punjajasasz 富那夜奢 / Fùnàyèshē Phú-Na-Dạ-Xa Funayasha 부나야사 / Punayasa
12 Ánabodhi / Asvagósza 阿那菩提 / Ānàpútí A-Na-Bồ-Đề / Mã-Minh Anabotei 마명 / Mamyŏng
13 Kapimala 迦毘摩羅 / Jiāpímóluó Ca-Tỳ-Ma-La Kabimara 가비마라 / Kabimara
14 Nágárdzsuna 龍樹 / Lóngshù Long-Thọ Ryusho 용수 / Yongsu
15 Kánadeva 迦那提婆 / Jiānàtípó Ca-Na-Đề-Bà Kanadaiba 가나제바 / Kanajeba
16 Ráhulata 羅睺羅多 / Luóhóuluóduō La-Hầu-La-Đa Ragorata 라후라다 / Rahurada
17 Szanghánandi 僧伽難提 / Sēngqiénántí Tăng-Già-Nan-Đề Sōgyanandai 승가난제 / Sŭngsananje
18 Szanghajasas 僧伽舍多 / Sēngqiéshèduō Tăng-Già-Da-Xá Sogyayasha 가야사다 / Kayasada
19 Kumárata 鳩摩羅多 / Jiūmóluóduō Cưu-Ma-La-Đa Kumarada 구마라다 / Kumarada
20 Sajata 闍夜多 / Shéyèduō Xà-Dạ-Đa Jayana 사야다 / Sayada
21 Vaszubandhu 世親 / Shìqīn Bà-Tu-Bàn-Đầu Bashyubanzu 바수반두 / Pasubandu
22 Manorhita 摩拏羅 / Mónáluó Ma-Noa-La Manura 마나라 / Manara
23 Haklenajasasz 鶴勒夜那夜者 / Hèlèyènàyèzhě Hạc-Lặc-Na Kakurokuyasha 학륵나 / Haklŭkna
24 Szimhabodhi 師子菩提 / Shīzǐpútí Sư-Tử-Bồ-Đề / Sư-Tử-Trí Shishibodai 사자 / Saja
25 Vasziaszita 婆舍斯多 / Póshèsīduō Bà-Xá-Tư-Đa Bashashita 바사사다 / Pasasada
26 Punjamitra 不如密多 / Bùrúmìduō Bất-Như-Mật-Đa Funamitta 불여밀다 / Punyŏmilta
27 Pradzsnyátára 般若多羅 / Bānruòduōluó Bát-Nhã-Đa-La Hannyatara 반야다라 / Panyadara
28 धर्म / Dharma 達磨 / Dámó Đạt-Ma だるま / Daruma 달마 / Dalma

Vonalátvitel Japánba[szerkesztés]

24 különböző zen vonalat tartanak számon, amelyeket átvittek Japánba. Ezek közül ma már csak három él. A szótó vonalat Dógen vitte át a 13. században Kínából. A Lin-csi vonalat több alkalommal vitték át, ahol később felvette a rinzai vonal nevet.

Dzsódo sin[szerkesztés]

A Dzsódo sin hagyományban a pátriárka hét indiai, kínai és japán mesterre vonatkozik, akik az alapító Sinran előtt voltak.

Tibeti buddhizmus[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Haskel 2001, 2. o.
  2. A tibeti buddhizmus nyolc gyakorlóvonala. Buddhizmusma.hu. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  3. Nova Magazine: Mindful Happiness. TenzinPalmo.com, 2008. június 18. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  4. Szaraha Mahásziddha. Terebess.hu. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  5. Dumoulin 1993, 37. o.
  6. Cole 2009, 73–114. o.
  7. Yampolski 2003, 5-6. o.
  8. 禪宗第七祖之爭的文獻研究
  9. Chang 1967.
  10. Suzuki 1948, 50. o.
  11. Cook 2003.
  12. Diener 1991, 266. o.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]