Trinle Gyaco
 |
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
.svg){kind=small}
| Trinle Gyaco | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született |
1857. január 26. Tibet |
| Elhunyt |
1875. április 25. (18 évesen) Lhásza |
| Szülei | Bak Drok Nang Tsangpa Püntsok Tsewang |
| Munkássága | |
| Vallás | buddhizmus |
| Felekezet |
tibeti buddhizmus gelug iskola |
| Tisztség | a 12. dalai láma |
| Hivatali idő | 1860–1875 |
| Elődje | Kedrub Gyaco |
| Utódja | Tubten Gyaco |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Trinle Gyaco témájú médiaállományokat. | |
Trinle Gyaco (1857. január 26. – 1875. április 25.) a 12. dalai láma Tibetben.
Élete[szerkesztés]
Rövid élete politikailag viharos időszakra esett, amikor Tibet szomszédos országokkal állt háborúban. Tibet rendkívül legyengült a kínai Csing-dinasztia idején, amely eredetileg védelmet ígért a szomszédos Indiában gyarmatosító Brit Birodalommal szemben.
1858-ban ismerték fel, hogy ő a dalai láma reinkarnációja és 1860-ban avatták be tisztségébe. Gyermekkorában, míg tanulmányait folytatta, Tibet megtiltotta az európaiknak az országba való belépést, mivel a britek a javarészt a dalai láma által irányított Szikkim és Bután ellen háborúztak. Attól féltek, hogy Britannia esetleg őket is gyarmatosítani kívánja. Nem kívántak az országba hittérítőket sem a lámák, ezért sem voltak hajlandóak, többek között, elfogadni a mandzsu kormányt (a császári Kínát) sem.
Trinle Gyacot hivatalosan 1873. március 11-én avatták fel dalai lámává, ám a tényleges hatalmat már nem vehette át, hiszen 1875. április 25-én egy rejtélyes betegségben elhunyt.[1]
A rövid életű dalai lámák időszakában — a 9-12. reinkarnációig — a Panchen láma volt Tibetben a legfőbb vallási vezető.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Khetsun Sangpo Rinpoche 54. oldal
- ↑ Mullin 175. oldal
Források[szerkesztés]
- ↑ Khetsun Sangpo Rinpoche: Khetsun Sangpo Rinpoche. Life and times of the Eighth to Twelfth Dalai Lamas. The Tibet Journal. Vol. VII Nos. 1 & 2. Spring/Summer (1982)
- ↑ Mullin: Mullin, Glenn H.. The Fourteen Dalai Lamas: A Sacred Legacy of Reincarnation. Clear Light Publishers. Santa Fe, New Mexico (2001). ISBN 1-57416-092-3
|
