Hszining
| Hszining (西宁市 (pinjin: Hszining)) | |
 | |
| Óramutató járásával megegyező irányban fentről: Ma Bufang-ház, Tuoba mecset, Tong-kuan mecset, Taer templom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Kína |
| Tartomány | Csinghaj |
| Rang | prefektúra szintű város |
| Irányítószám | 810000 |
| Körzethívószám | 971 |
| Rendszámok betűjelei | 青A |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2 467 965 fő (2020)[1] |
| Népsűrűség | 343 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 2275 m |
| Terület | 7372 km² |
| Időzóna | UTC+8 |
 | |
 é. sz. 36° 37′ 26″, k. h. 101° 46′ 43″36.623860°N 101.778660°EKoordináták: é. sz. 36° 37′ 26″, k. h. 101° 46′ 43″36.623860°N 101.778660°E | |
 | |
| Hszining weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hszining témájú médiaállományokat. | |
Hszining () (kínai: 西宁; tibeti: ཟི་ལིང་།, mongol: ᠰᠢᠨᠢᠩ) Kína Csinghaj () tartományának fővárosa[2] és egyben a Csinghaj-tibeti-fennsík legnépesebb városa. A tartomány keleti részén fekvő város lakossága a 2010-es népszámlálási adatok szerint 2 208 708 fő, amelyből 1 198 304 fő él az összesen négy városi körzetben.
A település az északi selyemút Ho-hszi () folyosójának egyik kereskedelmi központjának számít több mint kétezer éve és itt volt az erődítménye a Han-, a Szuj-, a Tang- és a Szung-dinasztiáknak a nyugati nomád népek támadásaival szemben. Jóllehet Hszining () sokáig Kanszu () tartományhoz tartozott, 1928-ban azonban Csinghaj () részévé vált. A térségben több jelentős muszlim és buddhista vallási helyszín található, köztük a Tongkuan mecset és a Taer kolostor. A város a Huang-sui ()-folyó völgyében fekszik és a tengerszint feletti magasságának köszönhetően az éghajlata hideg mérsékelt. A várost összeköti a Csinghaj–Tibet-vasútvonal a tibeti Lhászával és Kanszu () tartomány székhelyével, Lancsou () várossal.
Története
[szerkesztés].jpg)
Hszining a Tibet felé vezető selyemút egyik fontos állomása volt, ahol főleg fával, gyapjúval és sóval kereskedtek az ókorban. Ez a kereskedelmi útvonal a selyemút északi vonalhálózatának a részét képezte, amelyen jelentősen megnőtt a forgalom az i.e. 1. században, miután a Han-dinasztia kiterjesztette a hatalmát ezen a területen.[3]
A Han-dinasztia idején (206 BC – 220 AD) egy Lin-csiang () nevű települést hoztak létre, hogy felügyelje a helyi csiang () törzs tagjait. tribesmen. Szintén a Szui- (581–618) és a Tang-dinasztia (618–907) korában a település határvidékének és rendre kiújuló csatározások helyszínének számított. 763-ban a területet megszállták a tibetiek, akik átkeresztelték a helyet Csing-tang-cseng () névre. 1104-ben a Szung-dinasztia visszahódította a települést, amely ekkor kapta a jelenlegi Hszining () (jelentése: "béke a nyugaton") nevet és a prefektusi vagy szuper prefektusi rangot. A 16. század végén alapították a várostól mintegy 16 km-re a Taer kolostort, amelynek révén a sárga kalapos buddhista szekta, a tibeti buddhizmus egyik iskolájának, a Gelugpának a fontos vallási központjává vált.
1927. május 22-én egy Richter-skála szerint 8,6-os erősségű földrengés rázta meg a területet, amelynek következtében mintegy 200 000 ember vesztette életét.
Népesség
[szerkesztés]| 2010 | 2 208 708 |
| 2020 | 2 467 965 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tabulation on 2020 China Population Census by County
- ↑ Illuminating China's Provinces, Municipalities and Autonomous Regions. PRC Central Government Official Website. (Hozzáférés: 2014. május 17.)
- ↑ Silk Road, North China [Northern Silk Road, North Silk Road] Ancient Trackway : The Megalithic Portal and Megalith Map:. Megalithic.co.uk. (Hozzáférés: 2014. február 7.)
További információk
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Tendzin Gyaco - a 14. dalai láma
