Hszining

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hszining (西宁市 (pinjin: Hszining))
Óramutató járásával megegyező irányban fentről: Ma Bufang-ház,  Tuoba mecset, Tong-kuan mecset, Taer templom.
Óramutató járásával megegyező irányban fentről: Ma Bufang-ház, Tuoba mecset, Tong-kuan mecset, Taer templom.
Közigazgatás
Ország  Kína
Tartomány Csinghaj
Rang Prefektúra szintű város
Irányítószám 810000
Körzethívószám 971
Rendszámok betűjelei 青A
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 343 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 2275 m
Terület 7372 km²
Időzóna UTC+8
Elhelyezkedése
Hszining (Kína)
Hszining
Hszining
Pozíció Kína térképén
é. sz. 36° 38′, k. h. 101° 46′Koordináták: é. sz. 36° 38′, k. h. 101° 46′
Hszining weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hszining témájú médiaállományokat.

Hszining (kínai: 西宁; tibeti: ཟི་ལིང་།, mongol: ᠰᠢᠨᠢᠩ) Kína Csinghaj tartományának fővárosa[1] és egyben a Csinghaj-tibeti-fennsík legnépesebb városa. A tartomány keleti részén fekvő város lakossága a 2010-es népszámlálási adatok szerint 2 208 708 fő, amelyből 1 198 304 fő él az összesen négy városi körzetben.

A település az északi selyemút Ho-hszi folyosójának egyik kereskedelmi központjának számít több mint kétezer éve és itt volt az erődítménye a Han-, a Szuj-, a Tang- és a Szung-dinasztiáknak a nyugati nomád népek támadásaival szemben. Jóllehet Hszining sokáig Kanszu tartományhoz tartozott, 1928-ban azonban Csinghaj részévé vált. A térségben több jelentős muszlim és buddhista vallási helyszín található, köztük a Tongkuan mecset és a Taer kolostor. A város a Huang-sui-folyó völgyében fekszik és a tengerszint feletti magasságának köszönhetően az éghajlata hideg mérsékelt. A várost összeköti a Csinghaj–Tibet-vasútvonal a tibeti Lhászával és Kanszu tartomány székhelyével, Lancsou várossal.

Története[szerkesztés]

A város központjában található Népliget Hszining legnagyobb parkja

Hszining a Tibet felé vezető selyemút egyik fontos állomása volt, ahol főleg fával, gyapjúval és sóval kereskedtek az ókorban. Ez a kereskedelmi útvonal a selyemút északi vonalhálózatának a részét képezte, amelyen jelentősen megnőtt a forgalom az i.e. 1. században, miután a Han-dinasztia kiterjesztette a hatalmát ezen a területen.[2]

A Han-dinasztia idején (206 BC – 220 AD) egy Lin-csiang nevű települést hoztak létre, hogy felügyelje a helyi csiang törzs tagjait. tribesmen. Szintén a Szui- (581–618) és a Tang-dinasztia (618–907) korában a település határvidékének és rendre kiújuló csatározások helyszínének számított. 763-ban a területet megszállták a tibetiek, akik átkeresztelték a helyet Csing-tang-cseng névre. 1104-ben a Szung-dinasztia visszahódította a települést, amely ekkor kapta a jelenlegi Hszining (jelentése: "béke a nyugaton") nevet és a prefektusi vagy szuper prefektusi rangot. A 16. század végén alapították a várostól mintegy 16km-re a Taer kolostort, amelynek révén a sárga kalapos buddhista szekta, a tibeti buddhizmus egyik iskolájának, a Gelugpának a fontos vallási központjává vált.

1927. május 22-én egy Richter-skála szerint 8,6-os erősségű földrengés rázta meg a területet, amelynek következtében mintegy 200 000 ember vesztette életét.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Illuminating China's Provinces, Municipalities and Autonomous Regions. PRC Central Government Official Website. (Hozzáférés: 2014. május 17.)
  2. Silk Road, North China [Northern Silk Road, North Silk Road] Ancient Trackway : The Megalithic Portal and Megalith Map:. Megalithic.co.uk. (Hozzáférés: 2014. február 7.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]