Hetényi Ernő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hetényi Ernő, Heidelberg, szül. Heidel Ernő Albert Lajos (Budapest, Terézváros, 1912. február 13. – Budapest, 1999. szeptember 17.) író, műfordító, orientalista, tibetológus, buddhológus.

Élete[szerkesztés]

Hetényi-Heidelberg Albert és Heidel Erzsébet törvénytelen fiaként született Budapesten, a Terézvárosban. 1928-ban kormányzói rendelkezéssel törvényesítették.[1] Hetényi Ernő már 1936-ban buddhológiával foglalkozott, és számos könyvet írt a témáról, Tibetről. 1953. március 29-én beavatták az Árja Maitréja Mandalába. Munkásságával elősegítette, hogy a magyarországi buddhista rend létszáma folyamatosan bővült. A rend első felsőoktatási intézményét Európában 1956-ban alapította meg Budapesten, melynek neve Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet.[2]

Kiépítette és megszilárdította az első magyar buddhista vallási közösséget, felhasználta külföldi kapcsolatait annak érdekében, hogy stabilizálja a közösség anyagi helyzetét, és az eltelt évek alatt önálló, autonóm vallási közösséget hozott létre amely részrehajlás nélkül képes a különböző buddhista irányzatok és iskolák képviseletére.

„Koncepciója szerint az érdeklődőknek a Buddha tanításával, mint egységes egésszel ajánlatos megismerkedniük, és hozzá kell jutniuk a buddhizmus szent irataihoz és irodalmához, hogy a Tanítást mindennapi életük eleven gyakorlatává tehessék. Ez tette szükségessé a Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet létrehozását, melyet a Buddhista Misszió és az Árja Maitréja Mandala Rend közösen alapított meg a 2500 éves Buddha-évforduló (Dzsajantí) ünnepségei keretében 1956-ban Berlinben.”[3]

Művei[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]