Ramocse templom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ramocse templom
A Ramocse templom ར་མོ་ཆེ་དགོན་པ་
A Ramocse templom
ར་མོ་ཆེ་དགོན་པ་
Település Lhásza, Tibet
Ország Kína
Vallás buddhizmus
Irányzat Gelugpa
Építési adatok
Típus kolostor
Stílus han-tibeti
Építés kezdete 7. század
Építés befejezése 650
Rekonstrukciók évei 1474, 1986 (három emelet)
Elhelyezkedése
Ramocse templom (Kína)
Ramocse templom
Ramocse templom
Pozíció Kína térképén
é. sz. 29° 39′ 31″, k. h. 91° 07′ 49″Koordináták: é. sz. 29° 39′ 31″, k. h. 91° 07′ 49″
A Wikimédia Commons tartalmaz Ramocse templom témájú médiaállományokat.

A Ramocse templom (tibeti: ར་མོ་ཆེ་དགོན་པ་, wylie: Ra-mo-che Dgon-pa, kínai: 小昭寺, pinjin: Hsziao-csao szi) buddhista kolostor, amelyet a Dzsokhang templom után Lhásza egyik legfontosabb templomának tartanak. A tibeti főváros északnyugati részén található építmény a Potala palotától keletre, a Dzsokhangtól északra fekszik[1] egy 4000m²-es területen.

Története[szerkesztés]

A Ramocse templomot a Dzsokhang testvértemplomának tekintik, körülbelül azonos időben is épültek. A hagyományos elbeszélések szerint azért építették a Ramcse templomot, hogy oda helyezzék el az emberek által dicsőített Dzsovo rinpocse szobrot, amelyet fa szekéren szállítottak Lhászába Lhagang városon keresztül, amikor Vencseng hercegnő, a király királya Lhászába érkezett. A Dzsokhanggal ellentétben a Ramocse épületét legelőször kínai stílusban építették. Mangszong Mangcen uralkodásának idején (649-676), tartva attól, hogy esetleg a kínai Tang megszállja Tibetet, Vencseng hercegnő elrejtette állítólag a Dzsovo rinpocse szobrot a Dzsokhang egyik titkos kamrájába. Csincseng hercegnő valamikor 710 után áthelyeztette a szobrot a Dzsokhang fő kápolnájába. A Ramocse templomba Dzsovo Mikjo dordzse kisebb méretű bronzszobra került, amelyet egy Visvakarman nevű kézműves készített. Bhrikuti, a Nepálból származó királyné hozta Lhászába ezt a szobrot.

A templomot többször érték károk. A mongol megszállás idején kifosztották, majd az eredeti templomot tűz pusztította el. A jelenlegi épületet 1474-ben építették, és röviddel ezután a Gyuto kolostor, vagy más néven a Lhászai Felsőbb Tantrikus Főiskola gyülekező termeként szolgált.[2][3] A 20. század közepén a kulturális forradalom vörös gárdistái szörnyű károkat okoztak a szoborban.[2][4]

Elpusztítása és helyreállítása[szerkesztés]

A templomot az 1960-as években teljesen kifosztották és a bronz szobor is eltűnt. 1983-ban a szobor alsó felét állítólag megtalálták egy lhászai szemétlerakóban, a felső részét pedig Pekingben lelték meg.[5] 1986-ban a darabokat sikerült összeállítani és visszaszállítani a Ramocse templomba,[1] a sérülések nyomai azonban még 1993-ban is látszódtak.

Az 1986-ban végzett nagymértékű felújítási munkálatoknak köszönhetően a főépület újra három szintessé bővült. Az első emeleten van egy átrium, egy tekercseket bemutató terem és egy Buddha palota kanyargós folyosókkal. A második szint a helyi szerzeteseké, de van itt egy Buddha-szobor is. A harmadik emeleten található az a szoba és kápolna, amelyet egykoron a dalai láma részére tartottak fenn.[6]

A főépületbe való belépéskor látható a tíz hatalmas, fodros oszlop, amelyek a máig fennmaradt tibeti ereklyéket tartják, mint például lótusz virágokat, felhőket, ékszereket és bizonyos tibeti írásjeleket. A templom han stílusú aranycsúcsa Lhásza minden részéből látszik. A templom a han és a tibeti építészeti stílus érdekes ötvöződése.

Az épület ma népszerű turistalátványosságnak számít, a Tibeti Autonóm Terület egyik jelentős kulturális öröksége.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Dowman, Keith. 1988. The Power-Places of Central Tibet: The Pilgrim's Guide, p. 59. Routledge & Kegan Paul. London. ISBN 0-7102-1370-0 (ppk).
  2. a b Tibet (6th edition), p. 104. (2005) Bradley Mayhew and Michael Kohn. Lonely Planet. ISBN 1-74059-523-8.
  3. Dorje (1999), pp. 92-93.
  4. Dorje (1999), p. 92.
  5. Tsering Gonkatsang and Michael Willis, "The Ra Mo Che Temple, Lhasa, and the Image of Mi bsKyod rDo rJe: The Narrative of Ri ‘Bur sPrul sKu," Journal of the Royal Asiatic Society, 19.1 (2009), pp 41-57 for an account of the recovery and restoration. Available online from Cambridge Journals online: http://journals.cambridge.org/action/displayIssue?jid=JRA&volumeId=19&seriesId=3&issueId=01 Archiválva 2016. április 8-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  6. Dorje (1999), p. 93.

Források[szerkesztés]

  • Dorje, Gyume (1999). Footprint Tibet Handbook with Bhutan. Footprint Handbooks, Bath, England. ISBN 0-8442-2190-2.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Ramoche Temple
A Wikimédia Commons tartalmaz Ramocse templom témájú médiaállományokat.