Vencseng hercegnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vencseng hercegnő
Wencheng.jpg

Született 628
Elhunyt 680 (51-52 évesen)
Házastársa Szongcen Gampo
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vencseng hercegnő témájú médiaállományokat.
Szongcen Gampo (középen) és feleségeinek Vencseng (jobbra) és Bhrikuti (balra) szobrai

Vencseng hercegnő (tibeti: Mung-csang Kungco; kínai: 文成公主, pinjin: Vencseng Kongcsu; 628–680/2[1]), családneve Li, a kínai Tang-dinasztia királyi klánjának egy kevésbé jelentős ágának tagja volt. 641-ben[2] Tang Taj-cung kínai császár beleegyezésével hozzáment Tibet királyához Szongcen Gampo-hoz, érdekházasságot kötve ezzel a két ország között.[3] Tibetben elterjedt elnevezése Gyasza, azaz „kínai feleség”.[4]

Az életének nagy részét legendák színezik, amelyet propaganda célokra használtak. A Tang-dinasztia korából származó kínai források szerint Vencseng hercegnő vezette be Tibetbe a kínai kultúrát,[5] a tibeti források szerint pedig a király másik feleségével, a nepáli Bhrikuti hercegnővel együtt, ketten voltak felelősek a buddhizmus Tibetben történő megalapításában.[6][7] A hagyományos tibeti történészek mindkét feleséget Tárá, az együttérzés istennőjének az újjászületésének tekintik.[8][9]

Kulturális jelentősége[szerkesztés]

Vencseng és Bhrikuti öröksége - Dzsokhang Lhásza városában - a két feleség által hozományként kapott buddha-szobrok számára építtette Szongcen Gampo király.
Szongcen Gampo wVencseng és Bhrikuti társaságában

Szongcen Gampo és Vencseng abban a reményben kötöttek házasságot, hogy ezzel támogatják Tibet és Kína harmonikus kapcsolatát.[10] Széles körben úgy tartják, hogy a két külföldi hercegnővel kötött érdekházassággal jelentős buddha-szohrok érkeztek Tibet területére és a két nő közbenjárására épülhetett meg a Dzsokhang templomegyüttes Lhásza városában. A Vencseng hercegnő utazásáról és későbbi életéről szóló történetek legendákká nőtték ki magukat és már nehéz elválasztani a valósat a kitalálttól.

A kínai kultúrán és a buddhizmuson kívül Vencseng hercegnő kereskedelmi szerződések és a selyemúton való biztonságos közlekedés ígéreteit is magával vitte Tibetbe. A hozománya nem csupán rengeteg aranyból állt, hanem finom bútorokból, selymekből, porcelánokból, könyvekből, ékszerekből, hangszerekből és orvosi könyvekből.[10] Ráadásul új mezőgazdasági módszerek, földművelő, szövő- és egyéb eszközök is beáramlottak a himalájai ország területére.[10]

A kínai források szerint Vencsenggel érkezett a kínai kultúra Tibetbe, a tibeti források azonban ezt nem támasztják alá.[11] A tibetiek úgy hiszik, hogy Szongcen Gampo mozdította előre a technikai és társadalmi fejlődést azzal, hogy a főváros székhelyét áttette Lhászába és hatalmas birodalmat épített.[10]

Szintén Vencseng hercegnőhöz kapcsolják a Nedong-megyében található Tradruk templom alapítását is. Egy Vencseng névvel díszített thangkát a mai napig őriznek az egyik kápolnájában.

Vencseng hagyatéka ma is tovább él. Költők generációi zengtek neki himnuszokat. Évente két hagyományos ünnepnapon, a negyedik és a tizedik holdhónap 15. napján, az ő tiszteletére énekelnek és táncolnak a tibeti emberek.[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Warner 6. o.
  2. Warner 6. o.
  3. Slobodník 268. o.
  4. Dowman 41. o.
  5. Powers 32. o.
  6. Laird 35. o.
  7. Powers 35. o.
  8. Warner 6. o.
  9. Powers 170. o.
  10. a b c d "The Marriage of Wencheng"
  11. Powers 30-38. o.
  12. Jay 205. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Beckwith, Christopher I.. The Tibetan Empire in Central Asia. Princeton: Princeton University Press (1987) 
  • Peterson, Barbara Bennett. Notable Women of China. M.E. Sharpe (2000). ISBN 978-0-7656-1929-7 
  • Richardson, Hugh E. (1965). „How Old was Srong Brtsan Sgampo”. Bulletin of Tibetology 1 (2), 5–9. o.  
  • Richardson, Hugh E. (1997). „Mun Sheng Kong Co and Kim Sheng Kong Co: Two Chinese Princesses in Tibet”. The Tibet Journal 22 (1), 3–11. o.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]