Drepung kolostor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Drepung kolostor
Damage at Drepung, 1993.JPG
Település Lhásza
Ország  Kína
Elhelyezkedése
Drepung kolostor (Kína)
Drepung kolostor
Drepung kolostor
Pozíció Kína térképén
é. sz. 29° 40′ 35″, k. h. 91° 02′ 51″Koordináták: é. sz. 29° 40′ 35″, k. h. 91° 02′ 51″
A Drepung kolostor hivatalos honlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Drepung kolostor témájú médiaállományokat.

A Drepung kolostor (szó szerint “rizs halom” kolostor[1][2] „Brasz-szpungsz”) a három nagy tibeti Gelugpa egyetemi kolostorai közül az egyik. A másik kettő a Ganden és a Szera.

A Drepung, a Gambo Utse hegység lábánál, Lhásza városától 5 kilométerre, a legnagyobb tibeti kolostornak számított a kínai megszállás előtt. Egyes feljegyzések szerint a második világháború előtt a Drepung volt a világ legnagyobb kolostora, amely olykor 10 000 szerzetesnek adott otthont.[3] A tibeti Drepung kolostort az ókori indiai buddhista intézményekről mintázták, mint például a Nalanda és a Vikramalasíla. A húsz éven át tartó egyetemi képzés során szigorú teszteknek és vizsgáknak kellett megfelelnie az itt tanuló szerzeteseknek, és naponta hat órán át gyakorolták a filozófiai vitázást. Az oktatás központját az ókori indiai buddhizmus öt tantárgya alkotta: filozófia, pszichológia, logika, metafizika és etika. Ezt követte egy öt-tízéves gyakornoki időszak, amelyet követően a szerzetesnek lehetősége nyílt a gese fokozat megszerzésére.[4]

A kínai megszállás idején és az azt követő időszakban, összesen mintegy 250 szerzetesnek sikerült elmenekülnie Indiába, ahol menekültként fogadták őket, és adományokból megépítették a tibeti Drepung kolostor másolatát Karnátaka államban, Mumbai városától délkeletre. Az itt élő és tanuló szerzetesek száma mára meghaladta a háromezret. A kolostor 2016-ban ünnepelte fennállásának 600. évfordulóját.[5]

Története[szerkesztés]

A kolostort Dzsamjang Csoge Tasi Palden (1397–1449) alapította 1416-ban, aki Congkapa legfőbb tanítványa volt.[6] Drepung lett a Gelugpa iskola legfőbb székhelye, megelőzve három másik nagy Gelugpa kolostort.[7] A drepungi Ganden Podang (dga´ ldan pho brang) lett a Dalai láma otthona, amíg az 5. Dalai Láma meg nem építette a Potala palotát. Drepungban színvonalas akadémiai oktatás folyt és a tibeti Nálandaként emlegették, utalva a neves indiai buddhista egyetemre.

Korai feljegyzések szerint két központ létezett Drepungban: a leendő Dalai Lámáknak fenntartott ú.n. alsó kamra (Zimkhang 'og ma)[8] és az 1554-ben elhunyt tibeti tanító, Sonam Drakpa reinkarnációi számára a felső kamra (Zimkhang gong ma).[9] A Dalai Lámáknak létrehozott részt Ganden Phodrangnak nevezték. Ezt a második Dalai Láma építtette, Gendun Gyaco (1476–1541) 1518-ban. 1535-ben őt Pencsen Szönam Drakpa (1478-1554) követte a Drepung élén, aki ekkor már híres gelug mesternek számított és elfoglalta Ganden trónját (Ganden Tri). Korának legfontosabb gelugpa gondolkodójának számított. Őt Szönam Gyaco (1543-1588) követte, aki elnyerte hivatalosan is a harmadik Dalai Láma címet (Talé Láma Kutreng Szumpa).

Szönam Gyaco hozta létre 1554-ben a felső kamrát (Zimkhang Gongma), amely az elhelyezkedése után kapta nevét a Drepung tetején.

Az 1930-as évek végén a Drepung kolostort négy főiskolára osztották. Attól függően osztották be a szerzeteseket, tanulókat ezekbe, hogy honnan érkeztek. Ezeket a 13. Dalai Láma által választott apátok vezették.[10]

Drepung ma hét nagy főiskolára van felosztva: Gomang (sGo-mang), Loszeling (Blo-gsal gling), Dejang (bDe-dbyangs), Shagkor (Shag-skor), Gyelva (rGyal-ba) vagy Toszamling (Thos-bsam gling), Dulva (‘Dul-ba) és Ngagpa (sNgags-pa). Mára azonban már csupán néhány száz szerzetes tanul a kolostorokban a kínai kormány intézkedéseinek következtében. Ezzel együtt továbbra is folytatja hagyományait az Indiában száműzetésben működtetett szervezet Karnátaka tartományban. Az indiai kolostorban összesen mintegy 5 000 szerzetes, amelybe évente több száz új tanulót vesznek fel. Közülük sokan tibeti menekültek.

Közelmúltja[szerkesztés]

A kolostori városrész 40 százalékát lerombolták, amikor 1951-ben Kína elfoglalta Lhászát. A szerencsének köszönhetően azonban a legfőbb épületek, köztük a négy főiskola épülete is állva maradt.[7]

2008. március 14-én a Drepung kolostort a kínai kormányzat bezárta, miután a szerzetesek tüntettek a kínai uralom ellen. A Kínai Népköztársaság jelentései szerint a zavargások során 22 embert öltek meg, tibeti források szerint ez a szám sokkal nagyobb. Öt hónapos zárva tartás után, 2008. augusztusában a kolostor kapuit újra megnyitották.[11]

Galéria[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Tibet, Tibet: A Personal History of a Lost Land. Patrick French. (2003) Alfred A. Knopf. New York City, p.240 (a 13. Dalai Lama idézetéből).
  2. Dialogues Tibetan Dialogues Han. Hannue. Quoting a monk at Drepung.
  3. Chapman F. Spencer. Lhasa the Holy City. Readers Union Ltd., 195. o. 
  4. Drepung Loseling Monastery in India. Drepung.org. (Hozzáférés: 2016. december 22.)
  5. 600th Anniversary of Drepung Monastery - Mundgod, Karnataka, India - December 21, 2016. Dalailama.com. (Hozzáférés: 2016. december 22.)
  6. Dorje (1999), p. 113.
  7. ^ a b Dowman (1988), p. 67.
  8. gong ma 'og ma - the higher and the lower, the one above and the one under
  9. [1]
  10. Chapman F. Spencer. Lhasa the Holy City, p. 198. Readers Union Ltd., London.
  11. Major Buddhist monastery reopens in Tibet. The Associated Press
  • Dorje, Gyurme. (1999). Footprint Tibet Handbook with Bhutan. 2nd Edition. Footprint Handbooks. Bath, England. ISBN 0-8442-2190-2.
  • Dowman, Keith. (1988). The Power-places of Central Tibet: The Pilgrim's Guide. Routledge & Kegan Paul, London and New York. ISBN 0-7102-1370-0

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]