Csandragupta Maurja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csandragupta Maurja
szobra a Birla Mandirnál (Delhi)
szobra a Birla Mandirnál (Delhi)

Maurja Birodalom uralkodója
Uralkodási ideje
i. e. 322 i. e. 298
Életrajzi adatok
Uralkodóház Maurja Birodalom
Született kb. i. e. 340.
Pataliputra, (Bihár)
Elhunyt kb. i. e. 284.
Shravanabelagola, (Karnátaka)
Házastársa Durdhara
Gyermekei Bindusara
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csandragupta Maurja témájú médiaállományokat.

Csandragupta Maurja (szanszkrit nyelven: चन्द्रगुप्त मौर्य) az ókori indiai Maurja-dinasztia alapítója. I. e. 322-ben megdöntötte a Magadhában uralkodó Nanda-dinasztia uralmát és császárrá kiáltotta ki magát.

Már röviddel hatalomra kerülése után 600 ezer emberből álló seregével meghódoltatta a Pandzsáb és az Indus-völgy déli részének (Szindh) államait.

I. e. 305-ben kiverte Nagy Sándor birodalmának helyőrségét, I. Szeleukosz Nikatór szeleukida uralkodót, és birodalmát nyugat felé, a mai Pakisztán és Afganisztán területére is kiterjesztette. Országát keleten a Bengáli-öböl határolta, északon a Himalája, délen pedig a Narbada folyó.

Hódításai után egy erős országot teremtett meg Pataliputra (ma Patna) fővárosi státuszával. Uralkodása alatt kovácsolódtak először egységbe Észak-India népei és megalapította a Maurja Birodalmat.

Mégaszthenész (Szeleukosz követe) - aki eljutott India szívébe - egy jól megszervezett államról számolt be. Az állam élén az abszolút hatalmú uralkodó állt. Virágzó városokat látott, fejlett naturális gazdálkodást és ügyes kézműveseket talált, akik a királyi műhelyekben luxustermékeket állítottak elő. A faluközösségek és a városok közötti árucserét kereskedők közvetítették. A birodalom királyi útja Hüphaszisztól (Biasz) Pátaliputrán át a Gangesznak a Hugli (Hooghly) nevű torkolati útjáig húzódott. A 2000 km hosszú úton kitűnően berendezett postaállomások voltak. Az előkelőségek házain kívül csak a király földjein és kertjeiben dolgoztak rabszolgák. A társadalomban már ebben a korban fennálltak a különféle kasztok. Mégaszthenész továbbá olyan nád létezéséről is írt, amely méhek nélkül ad mézet. Ez volt az addig nyugaton nem ismert cukornád.

Csandragupta Maurja I. e. 298-ban trónját átadta fiának, Binduszárának és élete hátralevő részét (kb. 14 évet) nincstelen dzsaina aszkétaként élte le a dél-indiai Shravanabelagolában a megvilágosodásra törekedve.

Csandragupta Maurja által meghódított területek i. e. 305-ben

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Walter Kramer: A messzeség titkai
  • Paramahansza Jogananda: Egy jógi önéletrajza
  • Wojtilla Gyula: A mesés India
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap