Csandragupta Maurja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csandragupta Maurja
szobra a Birla Mandir-nál Delhiben
szobra a Birla Mandir-nál Delhiben

Maurja Birodalom uralkodója
Uralkodási ideje
i. e. 322i. e. 298
Életrajzi adatok
Született kb. i. e. 340.
Pataliputra, (Bihár)
Elhunyt kb. i. e. 284.
Shravanabelagola, (Karnátaka)
Házastársa
  • Durdhara
  • Helena
Gyermekei Bindusara
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csandragupta Maurja témájú médiaállományokat.

Csandragupta Maurja (szanszkrit nyelven: चन्द्रगुप्त मौर्य) az ókori indiai Maurja-dinasztia alapítója. I. e. 322-ben megdöntötte a Magadhában uralkodó Nanda-dinasztia uralmát és császárrá kiáltotta ki magát.

Már röviddel hatalomra kerülése után 600 ezer emberből álló seregével meghódoltatta a Pandzsáb és az Indus-völgy déli részének (Szindh) államait.

I. e. 305-ben kiverte Nagy Sándor birodalmának helyőrségét, I. Szeleukosz Nikatór szeleukida uralkodót, és birodalmát nyugat felé, a mai Pakisztán és Afganisztán területére is kiterjesztette. Országát keleten a Bengáli-öböl határolta, északon a Himalája, délen pedig a Narbada folyó.

Hódításai után egy erős országot teremtett meg Pataliputra (ma Patna) fővárosi státuszával. Uralkodása alatt kovácsolódtak először egységbe Észak-India népei és megalapította a Maurja Birodalmat.

Mégaszthenész (Szeleukosz követe) - aki eljutott India szívébe - egy jól megszervezett államról számolt be. Az állam élén az abszolút hatalmú uralkodó állt. Virágzó városokat látott, fejlett naturális gazdálkodást és ügyes kézműveseket talált, akik a királyi műhelyekben luxustermékeket állítottak elő. A faluközösségek és a városok közötti árucserét kereskedők közvetítették. A birodalom királyi útja Hüphaszisztól (Biasz) Pátaliputrán át a Gangesznak a Hugli (Hooghly) nevű torkolati útjáig húzódott. A 2000 km hosszú úton kitűnően berendezett postaállomások voltak. Az előkelőségek házain kívül csak a király földjein és kertjeiben dolgoztak rabszolgák. A társadalomban már ebben a korban fennálltak a különféle kasztok. Mégaszthenész továbbá olyan nád létezéséről is írt, amely méhek nélkül ad mézet. Ez volt az addig nyugaton nem ismert cukornád.

Csandragupta Maurja I. e. 298-ban trónját átadta fiának, Binduszárának és élete hátralevő részét (kb. 14 évet) nincstelen dzsaina aszkétaként élte le a dél-indiai Shravanabelagolaban a megvilágosodásra törekedve.

Csandragupta Maurja által meghódított területek i. e. 305-ben

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Walter Kramer: A messzeség titkai
  • Paramahansza Jogananda: Egy jógi önéletrajza
  • Wojtilla Gyula: A mesés India
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap