I. e. 340

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Évszázadok: i. e. 5. századi. e. 4. századi. e. 3. század

Évtizedek: i. e. 390-es éveki. e. 380-as éveki. e. 370-es éveki. e. 360-as éveki. e. 350-es éveki. e. 340-es éveki. e. 330-as éveki. e. 320-as éveki. e. 310-es éveki. e. 300-as éveki. e. 290-es évek

Évek: i. e. 345i. e. 344i. e. 343i. e. 342i. e. 341i. e. 340i. e. 339i. e. 338i. e. 337i. e. 336i. e. 335

Események[szerkesztés]

Perzsa Birodalom[szerkesztés]

Görögország[szerkesztés]

  • II. Philipposz makedón király megtámadja Büzantiont és Perinthoszt. III. Artaxerxész perzsa nagykirály segítséget nyújt a városoknak, így Philipposz felhagy az ostrommal és északra vonul, ahol a szkíták átkeltek a Dunán. A hadjáratok idejére a kormányzást 16 éves fiára, Alexandroszra bízza.
  • Az athéni népgyűlés Büzantion sikertelen ostroma után köszönetet mond Démoszthenésznek.

Szicília[szerkesztés]

  • Leontini türannosza, Hiketasz sürgetésére Karthágó nagy sereget küld Szicíliába. A krimisszoszi csatában a szürakuszaiak Timoleón vezetésével legyőzik a jóval nagyobb létszámú pun haderőt. A karthágóiak a vereség ellenére több várost elfoglalnak a sziget nyugati felén. Timoleón i.e. 338-ban békét köt velük, Karthágó megkapja a Halükosz (Platani) folyótól nyugatra eső területeket.

Róma[szerkesztés]

  • Consullá választják Titus Manlius Torquatust és Publius Decius Must. A latin szövetségesek követséget küldenek Rómába, követelve, hogy a római polgárokéval azonos jogok illessék őket, az egyik consult és a senatus felét a latinok adják. Manlius indulatosan visszautasítja a követelést és megkezdődik a latin háború. A campaniai városok a latinokat, a szamniszok Rómát segítették.
  • A Vezúv mellett letáborozó két consul állítólag ugyanazt azt az álmot látta, hogy az alvilág istenei a csatában az egyik féltől a vezért, a másiktól az egész sereget követelik áldozatul; a consulok megegyeznek, hogy amelyik seregrész hátrálni kezd a csatában, annak vezére feláldozza magát. A csata előtt a consulok megtiltották a párviadalokat, ennek ellenére Manlius felderítésre kiküldött fia párbajban megölt egy latint; a consul fegyelmezetlenségéért halálra ítélte. A vezúvi csatában a római jobbszárny hátrált meg először, így annak vezetője, Decius nekilovagolt az ellenség sűrűjének és megölték. Ezt követően elkeseredett csata után a rómaiak megfutamították a latinokat.
  • Az antiumiak betörései miatt, Manlius betegsége miatt Lucius Papirius Crassust dictatorrá választották, de jelentősebb összecsapásra nem került sor.[1]

Kultúra[szerkesztés]

Születések[szerkesztés]

Halálozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Titus Livius: A római nép története Nyolcadik könyv

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 340 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.