Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Központi járás
Közigazgatás
Ország Magyarország
MegyePest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Központi járása 1922 és 1950 között működött, székhelye Budapest volt. Fennállása alatt területe szinte folyamatosan változott, ezért a különböző időpontokra vonatkozó népességi adatai nehezen összevethetőek.

A járás megalakulására a Kispesti járás átszervezésével, ez utóbbi egyidejű megszűnésével került sor 1922-ben, megszűnésére pedig az 1950-es megyerendezés során került sor 1950. február 1-jén, miután egy hónappal korábban Dunaharaszti kivételével valamennyi községét Budapesthez csatolták Nagy-Budapest kialakításakor.

Fekvése[szerkesztés]

A Központi járáshoz Budapest közvetlen közelségében fekvő községek tartoztak. A formálódó Nagy-Budapest területén fekvő, illetve a Központi járáshoz tartozó községek köre nagy részben átfedte egymást. Azon települések közül, amelyek rövidebb-hosszabb ideig a Központi járáshoz tartoztak, csupán három volt (Budaörs, Dunaharaszti és Törökbálint), amelyeket 1950-ben nem csatoltak Budapesthez. Megfordítva, az 1950-ben Budapesthez csatolt települések közül mindössze négy olyan volt, amelyek soha nem tartoztak a Központi járáshoz (Újpest már korábban rendezett tanácsú város volt, Kispest a Központi járás megalakulásakor lett az, Rákospalota a Váci járásból kiválva lett város egy évvel később, Békásmegyer pedig mindvégig a Pomázi, majd Szentendrei járáshoz tartozott.

A járás fennállása alatt mindvégig határos volt Budapesttel és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Alsódabasi, Gödöllői, Monori, Ráckevei, továbbá Biai illetve az ebből szervezett Budakörnyéki járásával, ezenkívül rövidebb-hosszabb ideig a Gyömrői és a Pomázi járásokkal, valamint Fejér vármegye Adonyi és Váli járásaival.

A Központi járás területnagysága alapján az ország kisebb járásai közé tartozott, népességét és népsűrűségét tekintve viszont egyaránt az első helyen állt, gyakori területváltozásai ellenére egész fennállása alatt. Népessége, gazdasága és infrastruktúrája Budapest közelségének köszönhetően rendkívül gyorsan fejlődött.

Története[szerkesztés]

A Központi járást 1922-ben szervezték a Kispesti járás átszervezésével ennek öt és a Biai járás hat községének idecsatolásával (név szerint Csepel, Dunaharaszti, Erzsébetfalva, Pestszentlőrinc és Soroksár, illetve Albertfalva, Budafok, Budaörs, Budatétény, Nagytétény és Törökbálint). A Központi járás megalakulásával egyidejűleg Kispest rendezett tanácsú várossá alakult.

A későbbiek során a járás területe többször bővült és szűkült más főváros-környéki járások rovására illetve javára. Községei közül Erzsébetfalva 1923-ban, Budafok 1926-ban, Pestszentlőrinc 1936-ban, Csepel pedig 1949-ben alakult rendezett tanácsú, illetve megyei várossá, 1950-ben azonban ezek mindegyikét Budapesthez csatolták.

Községei[szerkesztés]

Az alábbi táblázat felsorolja a Központi járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később. Az utolsó oszlop a települések 2010 elején érvényes kistérségi beosztását tünteti fel.

Község Mikortól Honnan Meddig Hova Kistérség (2010.)
Albertfalva 1922 Biai járásból 1934 Budakörnyéki járáshoz Budapesti[m 1]
Budafok 1922 Biai járásból 1926 rendezett tanácsú várossá alakult Budapesti[m 1]
Budaörs 1922 Biai járásból 1934 Budakörnyéki járáshoz Budaörsi
Budatétény 1922 Biai járásból 1934 Budakörnyéki járáshoz Budapesti[m 1]
Cinkota 1936 Gödöllői járásból 1949 Budapesthez csatolták Budapesti[m 1]
Csepel 1922 Kispesti járásból 1949 rendezett tanácsú várossá alakult Budapesti[m 1]
Dunaharaszti 1922 Kispesti járásból 1950 Ráckevei járáshoz Ráckevei
Erzsébetfalva 1922 Kispesti járásból 1923 rendezett tanácsú várossá alakult Budapesti[m 1]
Mátyásföld 1933 Gödöllői járásból
(Cinkota határából)
1949 Budapesthez csatolták Budapesti[m 1]
Nagytétény 1922 Biai járásból 1934 Budakörnyéki járáshoz Budapesti[m 1]
Pesthidegkút 1924 Pomázi járásból 1934 Budakörnyéki járáshoz Budapesti[m 1]
Pestszentimre 1930 (Soroksár határából) 1949 Budapesthez csatolták Budapesti[m 1]
Pestszentlőrinc 1922 Kispesti járásból 1936 rendezett tanácsú várossá alakult Budapesti[m 1]
Pestújhely 1924 Váci járásból 1949 Budapesthez csatolták Budapesti[m 1]
Rákoscsaba 1936 Gödöllői járásból 1939 Gödöllői járáshoz Budapesti[m 1]
Rákoshegy 1924 Gödöllői járásból 1949 Budapesthez csatolták Budapesti[m 1]
Rákoskeresztúr 1936 Gödöllői járásból 1939 Gödöllői járáshoz Budapesti[m 1]
Rákosliget 1936 Gödöllői járásból 1939 Gödöllői járáshoz Budapesti[m 1]
Rákosszentmihály 1924 Gödöllői járásból 1949 Budapesthez csatolták Budapesti[m 1]
Sashalom 1924 Gödöllői járásból 1949 Budapesthez csatolták Budapesti[m 1]
Soroksár 1922 Kispesti járásból 1949 Budapesthez csatolták Budapesti[m 1]
Törökbálint 1922 Biai járásból 1934 Budakörnyéki járáshoz Budaörsi
  1. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s Budapest része 1950 óta