Budakörnyéki járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A Budakörnyéki járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Budapest volt. 1934-ben jött létre a Biai járás egyidejű megszüntetésével. Ezen a néven az 1950-es járásrendezés során szűnt meg, amikor helyére a Budai járás lépett, szintén Budapest székhellyel.

Története[szerkesztés]

A Budakörnyéki járás elődje a Biai járás volt, melynek neve 1898-ig Pilisi alsó járás volt és a 19. század közepén az addigi Pilisi járás feldarabolásával jött létre. Ennek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Bia volt a székhelye. A járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye dunántúli részének déli felét foglalta magába.

A 20. század fordulóján a Budapest körüli települések népessége, gazdasága és infrastrukturális fejlettsége erősen megnőtt, és elkezdődött a Nagy-Budapestet alkotó agglomeráció kialakulása. 1934-ben megszüntették a Biai járást, mivel Budapest vonzásának erősödése és a közlekedési lehetőségek javulása miatt célszerűbb lett községeit Budapest székhellyel igazgatni. Az 1922-ben létrejött Központi járás területe és népessége azonban túl nagy lett volna, ha a két járást egyesítik, ezért inkább külön járást hoztak létre Budapest környékének a Dunántúlra eső részén. Ez a második Budapest székhelyű járás lett a Budakörnyéki járás. A Biai járás tíz községén kívül ide csatolták át a Központi járás Dunántúlra eső hat községét és a Pomázi járásból további öt községet.

A Budakörnyéki járás ezen a néven az 1950-es járásrendezéskor szűnt meg, amikor neve Budai járásra változott és északi határát a Szentendrei járás felé néhány község átcsatolásával kiigazították.

Községei[szerkesztés]

Az alábbi táblázat felsorolja a Budakörnyéki járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Község Mikortól Honnan Meddig Hova
Albertfalva 1934 Központi járásból 1949 Budapesthez csatolták
Bia 1934 Biai járásból 1950 Budai járáshoz
Budajenő 1934 Biai járásból 1950 Budai járáshoz
Budakeszi 1934 Biai járásból 1950 Budai járáshoz
Budaörs 1934 Központi járásból 1950 Budai járáshoz
Budatétény 1934 Központi járásból 1949 Budapesthez csatolták
Diósd 1946 Váli járásból (Fejér vármegye) 1950 Budai járáshoz
Érd 1946 Adonyi járásból (Fejér vármegye) 1950 Budai járáshoz
Nagykovácsi 1934 Pomázi járásból 1950 Budai járáshoz
Nagytétény 1934 Központi járásból 1949 Budapesthez csatolták
Páty 1934 Biai járásból 1950 Budai járáshoz
Perbál 1934 Biai járásból 1950 Budai járáshoz
Pesthidegkút 1934 Központi járásból 1949 Budapesthez csatolták
Piliscsaba 1949 Szentendrei járásból 1950 Budai járáshoz
Pilisliget 1949 Szentendrei járásból 1950 Budai járáshoz
Pilisszentiván 1934 Pomázi járásból 1950 Budai járáshoz
Pilisvörösvár 1934 Pomázi járásból 1950 Budai járáshoz
Pusztazámor 1946 Váli járásból (Fejér vármegye) 1950 Budai járáshoz
Solymár 1934 Pomázi járásból 1950 Budai járáshoz
Sóskút 1946 Váli járásból (Fejér vármegye) 1950 Budai járáshoz
Százhalombatta 1946 Adonyi járásból (Fejér vármegye) 1950 Budai járáshoz
Tárnok 1946 Váli járásból (Fejér vármegye) 1950 Budai járáshoz
Telki 1934 Biai járásból 1950 Budai járáshoz
Tinnye 1934 Biai járásból 1950 Budai járáshoz
Torbágy 1934 Biai járásból 1950 Budai járáshoz
Tök 1934 Biai járásból 1950 Budai járáshoz
Törökbálint 1934 Központi járásból 1950 Budai járáshoz
Üröm 1934 Pomázi járásból 1949 Szentendrei járáshoz
Zsámbék 1934 Biai járásból 1950 Budai járáshoz

Területe és népessége[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]