Vízi hídőr

Vízi hídőr
	A növény a természetben
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Egyszikűek (Liliopsida);
Rend:	Hídőrvirágúak (Alismatales);
Család:	Hídőrfélék (Alismataceae);
Nemzetség:	Alisma;
Faj:	A. plantago-aquatica;
Tudományos név
	Alisma plantago-aquatica; L. (1753)
Szinonimák
Szinonimák
	az Alisma plantago-aquatica subsp. orientale szinonimái: Alisma plantago-aquatica var. orientale Sam., Acta Horti Gothob. 2: 84 (1926) - Basionym; Alisma orientale (Sam.) Juz. in V.L.Komarov (ed.), Fl. URSS 1: 281 (1934) - Homotypic; Alisma flavum Thunb., Fl. Jap.: 153 (1784), nom. illeg. - Heterotypic; Alisma coreanum H.Lév., Repert. Spec. Nov. Regni Veg. 8: 286 (1910); Alisma jianshiensis J.K.Chen, X.Z.Sun & H.Q.Wang, Wuhan Bot. Res. 1(2): 250 (1983), no Latin descr.; az Alisma plantago-aquatica subsp. plantago-aquatica szinonimái: Alisma natans Pollich, Hist. Pl. Palat. 3: 319 (1777), nom. illeg. - Heterotypic; Alisma latifolium Gilib., Fl. Lit. Inch. 2: 222 (1782), opus utique oppr.; Alisma angustifolium Hoppe, Bot. Taschenb. Anfänger Wiss. Apothekerkunst 8: 13 (1797); Alisma paniculatum Stokes, Bot. Mat. Med. 2: 334 (1812); Alisma major Gray, Nat. Arr. Brit. Pl. 2: 216 (1821); Alisma major var. lanceolatum Gray, Nat. Arr. Brit. Pl. 2: 216 (1821); Alisma plantago-aquatica var. parviflorum Eaton, Man. Bot., ed. 3: 167 (1822); Alisma plantago-aquatica var. latifolium Kunth, Fl. Berol. 2: 295 (1838); Alisma heterophyllum Schur, Enum. Pl. Transsilv.: 880 (1866); Alisma verticillatum Dulac, Fl. Hautes-Pyrénées: 45 (1867); Alisma plantago-aquatica var. pygmaeum Regel, Bull. Soc. Imp. Naturalistes Moscou 41(1): 427 (1868); Alisma plantagineum St.-Lag., Ann. Soc. Bot. Lyon 7: 119 (1880); Alisma plantaginifolium St.-Lag. in A.Cariot, Étude Fl., ed. 8, 2: 821 (1889); Alisma plantago-aquatica subsp. michaletii Asch. & Graebn., Syn. Mitteleur. Fl. 1: 382 (1897); Alisma michaletii (Asch. & Graebn.) Asch. & Graebn., Fl. Nordostdeut. Flachl.: 65 (1898); Echinodorus vulgaris Bubani, Fl. Pyren. 4: 5 (1901); Alisma plantago-aquatica f. latifolium (Kunth) Buchenau in H.G.A.Engler (ed.), Pflanzenr., IV, 15: 13 (1903); Alisma plantago-aquatica var. michaletii (Asch. & Graebn.) Buchenau in H.G.A.Engler (ed.), Pflanzenr., IV, 15: 13 (1903); Alisma plantago-aquatica f. aquaticum Glück, Allg. Bot. Z. Syst. 12: 25 (1906); Alisma plantago-aquatica f. terrestris Glück, Allg. Bot. Z. Syst. 12: 26 (1906); Alisma plantago-aquatica f. latifolium Lunell, Bot. Gaz. 43: 210 (1907), nom. illeg.; Alisma plantago-aquatica f. stenophyllum Lunell, Bot. Gaz. 43: 210 (1907), nom. illeg.; Alisma ceretanica Sennen, Bull. Soc. Bot. France 63: 134 (1916 publ. 1917); Alisma plantago-aquatica f. pumilum Glück in A.Pascher, Süsswasserflora 15: 92 (1936), no Latin descr.;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Vízi hídőr témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Vízi hídőr témájú médiaállományokat és Vízi hídőr témájú kategóriát.

A vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának hídőrvirágúak (Alismatales) rendjébe, ezen belül a hídőrfélék (Alismataceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Európában gyakori. Írországtól egészen a Kaukázusig megtalálható. Skandináviától egészen a Földközi-tengeri térségig, majdnem mindenütt fellelhető. Európán kívül Ázsia legnagyobb részén is előfordul, Törökországtól kezdve, egészen Japánig és Délkelet-Ázsiáig. Észak- és Kelet-Afrikában is őshonos. A Dél-afrikai Köztársaságba, az Amerikai Egyesült Államokba és Ausztráliába betelepítették ezt a növényfajt. A vízi hídőrt termesztik a Koreai-félszigeten.

Alfajai[szerkesztés]

Alisma plantago-aquatica subsp. orientale (Sam.) Sam., Ark. Bot. 24A(7): 16 (1932)
Alisma plantago-aquatica subsp. plantago-aquatica

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Szára 20–100 centiméter magas, gyöktörzse gumósan megvastagodott. A 3–9 tőállású levele rozettaszerűen rendeződik el. A hosszú nyelű levelek lemeze tojás alakú vagy lándzsás, válluk kerek vagy kissé szíves. Víz alá merült levelei szalag alakúak; a levélerek mindkét változatban párhuzamosak.

A virágok nyúlánk, levéltelen száron gazdag, terebélyes kúp alakú, örvösen összetett bugában állnak. Egymás fölött 4–6 örv helyezkedik el. A virágok kétivarúak, átmérőjük 8–10 milliméter, 3 zöld csészelevelük és ugyancsak három szirmuk van — ezek színe a fehértől a mély rózsaszínig bármilyen lehet. A virágban 6 porzó és számos termő található.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A lándzsás hídőr (Alisma lanceolatum) levele ékvállú, széles vagy keskeny lándzsás. A szirmok lilásrózsaszínűek.

A úszó hídőr (Alisma gramineum) levelei a vízben úsznak, keskeny szálasak, szalag alakúak.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

Évelő. Mocsarak, vízpartok, árterek, árkok, liget- és láperdők lakója; az uralkodó vízállásnak megfelelő alakváltozatokkal (a szárazfölditől a vízben állóig). Mocsári növényként, félig alámerülten él; a talpvíz legfeljebb 20–30 centiméter mély lehet. Júliustól augusztus–szeptemberig virágzik.

Felhasználása[szerkesztés]

Jellemzően Nyugat-Európában kerti változatait szelektálták ki. Ezeket a koloncos-gumós gyöktörzsek szétosztásával szaporítják, és medencék, kerti tavak szélére ültetik.