Jakobey Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jakobey Károly
Született1826. augusztus 17.
Kúla
Meghalt1891. július 14. (64 évesen)
Budapest
A Wikimédia Commons tartalmaz Jakobey Károly témájú médiaállományokat.

Jakobey Károly (Kula, 1826. augusztus 17.Budapest, 1891. július 14.) magyar festő.

Élete[szerkesztés]

Az Első Magyar Festészeti Akadémián tanult Marastoni Jakab keze alatt, majd 1845-ben a bécsi akadémiára ment, ezután pedig F. Waldmüller szabadiskolájába járt. 1850 körül költözött Pestre, a Pesti Műegylet tárlatain rendszeresen szerepelt alkotásaival. Munkái között megtalálhatóak történelmi arcképek, megrendelésre készített portrék, állatábrázolások, allegorikus- és tájképek, csendéletek, valamint népies és humoros-anekdotikus művek. Számtalan oltár- és falképet készített egyházi megrendelésre, ami tovább öregbítette hírnevét. Egyik alapító tagja volt az 1861-ben alakult Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak egészen haláláig. Jelentősebb portréi: a szabadságharcban részt vett Muraközy J. honvéd (1850), Nagy Ignác író (1854), Liszt Ferenc (1859), gróf Széchenyi István (1860) és gróf Károlyi Lajos (1864) arcképe. Romantikus táj híddal, Tájkép romokkal című képeit, valamint felesége (a későbbi Lotz Károlyné) arcképét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

Családja[szerkesztés]

1861. május 6-tól a felesége Ónody Anna volt. 1885-ben az asszony Lotz Károly festőművész élettársa lett, ám a tényleges válásra csak 1890-ben került sor. Lotz azután a nőt feleségül vette, s gyermekeit adoptálta.[1]

Gyermekei
  • Ilona
  • Viktor
  • Kornélia

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]