Országos Magyar Képzőművészeti Társulat
| Országos Magyar Képzőművészeti Társulat | |
| Alapítva | 1861 |
| Megszűnt | 1948 |
Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1861-ben alakult meg, és 1948-ig működött.[1] Célja kiállítások rendezése, művészek támogatása, a művészeti élet fellendítése volt.
Története[szerkesztés]
A Társulat a Pesti műegyesületből (alakult 1839. Eötvös József báró, Lukács Mór, Serényi László gróf és Trefort Ágoston közreműködésével) és a nemzeti képcsarnok-egyletből (alakult 1846. József nádor pártfogásával) fejlődött ki. 1861. augusztus 1-jén tartotta alakuló közgyűlését, amelyen közfelkiáltással Andrássy Gyula grófot választotta meg elnökévé. A Társulat elnöke a kiegyezés után Pulszky Ferenc, 1879-től 1885-ig Ipolyi Arnold, majd három éves ciklusokra választott személyiségek voltak. Későbbi elnöke Andrássy Tivadar gróf lett, aki 1877-ben székhelyként saját palotáját ajánlotta fel.
Az elnököt munkájában 1879-től igazgatóság támogatta, amelyben döntő szerepet évtizedeken át Kelety Gusztáv igazgató, a Társulat adminisztrációját is vezető Szmrecsányi Miklós titkár és Telepy Károly „műtáros” játszotta.
Évszakonként rendezte nagy, csoportos kiállításait, a „magyar szalonokat”. Szervezte külföldi művészek műveinek hazai bemutatását illetve támogatta magyar művészek külföldi bemutatkozását. A század végén a Társulat és a Műcsarnok egyre inkább az akadémikus művészet kiállítóhelyévé vált, és egyre inkább a modern művészeti törekvések ellene lépett fel.[2]
1894-ben Schickedanz Albert kapott megbízást az Országos Magyar Képzőművészeti Társulattól az új Műcsarnok megtervezésére. Addigi épületéből a Társulat 1896-ban, az ezredéves kiállítás megnyitásakor, a városligeti új Műcsarnokba költözött át. [3]
1948-ban a belügyminiszter a szervezetet feloszlatta.[1]
Tagjai[szerkesztés]
Tagjai pártfogók, alapítók, tiszteletbeliek illetve rendesek lehettek.
Céljai[szerkesztés]
Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat célja : a hazai képzőművészet minden ágának fölkarolása, mind anyagi mind szellemi érdekeinek előmozdítása, a műízlés nemesítése, a műszeretet terjesztése, melyek megvalósítására kiállításokat rendezett hazai és jeles külföldi művekből, műalkotásokat vásárolt, melyeket eladott vagy a tagjai között kisorsolt, tehetséges fiatal, vagy hazai szegény művészeket segélyezett stb.
Kiadványai[szerkesztés]
A Társulat több kiadványt is megjelentetett, pl. egyebek mellett a Magyar Képzőművészeti Társulat Évkönyvét, a Műcsarnok című közlönyt, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Közleményeit, valamint a Művészetet, a Társulat hivatalos értesítőjét.
Források[szerkesztés]
- ↑ a b Hivatalos rész. Magyar Közlöny, 7. sz. (1948. január 10.) 2. o. (fizetős hozzáférés)
- ↑ http://virtualis.sk-szeged.hu/kiallitas/muveszet/tarsulat.html
- ↑ A Pallas nagy lexikona, 13. kötet: Nemes ág-Pillér (1896) 552. old.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Magyar Képzőművészeti Egyetem
- Sámuel Kornél
- Albert Andor
- Ujváry Ignác
- Vastagh Géza (Magyar festők kategória)
- Stetka Gyula
- Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929) (Országos Alkotmánypárt-tagok kategória)
- Műcsarnok
- Baditz Ottó
- Szmrecsányi Miklós
- Erdey Dezső (Magyar szobrászok kategória)
- Burghardt Rezső
- Búza Barna
- Frank Frigyes
- Pap Henrik
- Márk Lajos
- Böhm Pál
- Czencz János
- Czene Béla