Ugrás a tartalomhoz

Széleslevelű gyékény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Széleslevelű gyékény
Jellegzetes virágzata
Jellegzetes virágzata
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Gyékényfélék (Typhaceae)
Nemzetség: Gyékény (Typha)
L., 1753
Faj: T. latifolia
Tudományos név
Typha latifolia
L., 1753
Szinonimák
Szinonimák
  • Massula latifolia (L.) Dulac
  • Typha ambigua Schur ex Rohrb.
  • Typha crassa Raf.
  • Typha elatior Boreau
  • Typha elatior Raf.
  • Typha elongata Pauquy
  • Typha elongata (Dudley) Dudley
  • Typha engelmannii A.Br. ex Rohrb.
  • Typha intermedia Schur
  • Typha latifolia f. divisa Louis-Marie
  • Typha latifolia var. elongata Dudley
  • Typha latifolia subsp. eulatifolia Graebn.
  • Typha latifolia var. obconica Tkachik
  • Typha latifolia var. typica Rothm.
  • Typha major Curtis
  • Typha media Pollini
  • Typha palustris Bubani
  • Typha pendula Fisch. ex Sond.
  • Typha remotiuscula Schur
  • Typha spathulifolia Kronf.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Széleslevelű gyékény témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Széleslevelű gyékény témájú médiaállományokat és Széleslevelű gyékény témájú kategóriát.

A széleslevelű gyékény vagy bodnározó gyékény (Typha latifolia) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a gyékényfélék (Typhaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A széleslevelű gyékény mindenhol megtalálható, és az északi mérsékelt övben sok helyütt gyakori. Ausztráliában és Polinéziában is előfordul - bár nagy valószínűséggel betelepítés által, ezzel szemben Afrika déli részén hiányzik. A dél-amerikai Andokon 1680 méteres tengerszint feletti magasságban is megtalálható.

Megjelenése

[szerkesztés]

A széleslevelű gyékény 100-200 centiméter magas, kúszó gyöktörzsű, évelő növény. A virágzati szár mereven felálló. A szürkészöld, tőállású levelek 10-20 milliméter szélesek, hosszúságuk elérheti a 3 métert, a virágzat magasságát többnyire meghaladják. A virágok egyivarúak, egymás fölött elhelyezkedő, többé-kevésbé egymáshoz érő, 15-20 centiméter hosszú és 15-25 milliméter széles torzsavirágzatokban fejlődnek. A porzós virágok a felső torzsában találhatók, 3 porzóval és elálló szőrkoszorúval. A porzós virágzatot virágzás idején az aranysárga virágpor valósággal bepúderezi. A termős virágok az alsó torzsában vannak, szőrkoszorúkkal és hosszú bibeszálú, nyeles magházzal. A bibék a szőrkoszorúkból kiemelkednek. A termős virágzat először fényes zöld, majd később a bibék sötétbarnára változnak, így megadják a termős torzsa jellegzetes sötét színét.

Életmódja

[szerkesztés]

A széleslevelű gyékény tápanyagban gazdag álló- és lassan folyó vizek partján olykor 2 méter vízmélységig állományalkotó. Mocsarakban, vizesárkokban, nádasokban is előfordul, a vízpartok feltöltésében nagy szerepet játszó növények egyik tipikus képviselője. A virágzási ideje július–augusztus között van.

Felhasználhatósága

[szerkesztés]

A széleslevelű gyékény sokféle célra használható. Mivel a növény termős torzsavirágzata igen mutatós, szárazkötészeti összeállítások régóta kedvelt része. A leveleket hordódongák réseinek tömítésére használják, régebben pedig a szárak tetőfedésre is szolgáltak. A levélrostok a juta pótlására, valamint a kenderhez és a lenhez töltőanyagnak alkalmasak. A termés puha gyapját vattaként, valamint matracok és párnák tömésére is alkalmazták. Még a keményítőben gazdag gyöktörzsét is felhasználták: megfőzve fogyasztották, megpörkölve pedig kávépótlóként itták.

Hibridjei

[szerkesztés]

Hasonló faj

[szerkesztés]

A keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia) valamivel kisebb termetű, levelei legfeljebb 10 milliméter szélesek, a porzós és a termős barka egymástól 2-4 centiméternyire elkülönült, az utóbbi mintegy 15 milliméter vastag.

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]